Magyarország éllovas és nem követő az új gazdasági terület, a zöld gazdaság fejlesztésében – mondta a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos Debrecenben, sajtótájékoztatón.
A zöld gazdaság mérete 2020-ban globálisan 1300 milliárd dollár volt, az akkori magyar hazai össztermék (GDP) hat és félszerese, ez a piac 2050-ig nyolcszorosára bővül – érzékeltette a kormánybiztos. György László emlékeztetett: a kormány 2020-ban hirdette meg a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelyben célul tűzte ki, hogy 2030-ra a villamosenergiát 90 százalékban szén-dioxid-kibocsátás mentesen, környezetbarát, fenntartható módon kell előállítani. Hozzátette: ebben az évben Magyarország létrehozza a 2030-ra tervezett naperőmű-kapacitást.
A kormánybiztos rámutatott: a zöld energiát tárolni is kell, Magyarország 2030-ra a negyedik legnagyobb zöldenergia-tároló gyártókapacitással fog rendelkezni az Egyesült Államok, Kína és Németország után. A kormánybiztos szerint ezekért a beruházásokért „öldöklő verseny zajlik a világban”, aki ilyen zöldenergia-tároló berendezéseket tud gyártani környezetbarát módon, az a világ élvonalát fogja képviselni.
A zöld energiát fel kell tudni használni, ezért a kormány napenergia plusz programot indított a családok, otthonok zöld energiával való ellátására több mint 75 milliárd forint értékben, 30 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások elektromosautó-programját, 2019-ben pedig meghirdették a zöld busz programot – sorolta György László. Ugyancsak kiemelt feladatként említette a zöld energia előállításához és tárolásához szükséges kritikus nyersanyagok, eszközök környezetbarát módon történő újrahasznosítását, erre vonatkozik Magyarország körforgásos gazdasági stratégiája.
„Zöldenergia-termelés, -tárolás, -hasznosítás és -újrahasznosítás: így épül fel a zöld gazdaság, amelynek Magyarország az éllovasa és nem követője a világban” – összegezte György László.
Fotó: Getty Images
