A hazai vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük, olvasható az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 érintett bevonásával készült nemzetközi kutatásában. Az ESG az ingatlanpiacon és az építőiparban működő vállalkozásokat is alapvetően érinti, hiszen az épületek a globális energiafogyasztás meghatározó hányadáért felelősek, ezért ezek az ágazatok élen járnak a fenntarthatóságban, a szabályozások miatt már csak zöld épületeket fejlesztenek.
Az ESG az utóbbi időkben egyre gyakrabban emlegetett mozaikszóvá vált a gazdasági életben, ezen belül az ingatlanpiacon és az építőiparban is sokszor előkerül. Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése, egy olyan keretrendszer, amely három fő területre összpontosít: a környezeti hatások vizsgálatára, a társadalmi kérdések kezelésére és a vezetői döntéshozatal, vállalatirányítás folyamatára.
A klímaváltozás miatt egyre nagyobb felelősség hárul a vállalatokra, hogy ne csak pénzügyi szempontból vizsgálják a piacukat és a tevékenységüket, hanem a körülöttük lévő társadalmi közeg, vagyis a szűkebb és tágabb környezetük számára is hozzáadott értéket jelentsenek. Csak az a probléma, hogy az EY kutatása alapján erről még nem sokat tudnak az érintett vállalatok.
A magyar válaszadók 51 százaléka ugyanis nem is hallott az ESG-vel kapcsolatos jogszabályokról vagy nem ismeri azok hatásait a vállalatuk működésére, ami rosszabb a kelet-európai (40%) és globális (35%) átlageredményeknél. A kutatásba bevont magyarok közül csupán minden harmadiknak van némi rálátása a témára a saját bevallása szerint. Ehhez képest a megkérdezettek kétharmada úgy hiszi, hogy szervezete megfelel a fenntarthatósági irányelvekre vonatkozó szabályozásoknak.
„Az eredmények alapján számos hazai társaság még mindig nem látja át, milyen jogi kötelezettségekkel néz szembe a fenntartható működés terén. Pedig ezen szempontok érvényesítése egyre inkább elengedhetetlen a vállalatok számára, hiszen a befektetői bizalom elnyerésében is kiemelt jelentőséggel bír” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások üzletágának partnere.
A válaszadók elsősorban a jogi, a HR, a kockázatkezelési, a pénzügyi és a fenntarthatósági osztályokat tartják felelősnek az ESG-célkitűzések teljesítéséért. Egybehangzó megítélésük szerint a legnagyobb kihívást az ESG szempontokat érintő jogszabályi megfelelés jelenti a vállalatok számára.
Átfogó szabályozásoknak kell megfelelni!
Számos szabályozást vezettek be az elmúlt években, amely globálisan a környezettudatos működés felé tereli a vállalati szférát. 2022-től alkalmazzák az EU Taxonómia fenntarthatósági kritériumrendszert, amelynek segítségével értékelik a vállalati tevékenységek fenntarthatóságát. Korábban az EU az NFRD (Non-Financial Reporting Directive) által vezetett be évenkénti fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséget a kijelölt nagyvállalatok számára, amely azonban nem bizonyult elég hatékonynak. Így most az NFRD újragondolása és kiterjesztése zajlik, amelynek következményeként a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) egy 2024-ben életbe lépő fenntarthatósági riporting keretrendszer lesz.
A vállalatoknak ennek alapján kell bemutatniuk, hogy a működésük milyen hatással van a környezetre, a klímaváltozásra, továbbá milyen kockázatokkal néznek szembe és mit tesznek ezek kezelése érdekében. A korábban önkéntes keretrendszerektől eltérően az új szabályozás jóval szélesebb körű jelentéstételi kötelezettséget ír elő, és folyamatosan nő azon vállalatok köre, amelyekre vonatkozik.
De érdemes megemlíteni az Európai Zöld Megállapodást is, amely a fenntartható és igazságos gazdaságra való áttérésre vonatkozó uniós terv. Ennek célja, hogy 2030-ra 55%-kal csökkenjen a kibocsátás, 2050-re pedig elérjük a nettó nullát, azaz a klímasemlegességet, amely az egész Európai Unióban érvényesül majd.
„Az EY tanulmánya arra is rávilágít, hogy a hazai vállalatok még nem döntötték el, ki felel a szervezeten belül az ESG-vel kapcsolatos jogszabályok teljesítéséért, pedig érdemes számontartani az erre vonatkozó két legaktuálisabb és legnagyobb horderejű követelményt: mind a CSRD, mind az ESG törvény már 2025-ben kötelezi a hazai vállalatok érintett körét a 2024-es eredmények jelentéstételére – tette hozzá Lukács Ákos.
Az ingatlanpiacon már régi hívószó
Az ESG az ingatlanpiacon és az építőiparban működő vállalkozásokat is alapvetően érinti, hiszen az épületek a globális energiafogyasztás meghatározó hányadáért felelősek. A World Green Building Council becslése szerint az épületek általi szén-dioxid-kibocsátás az összes kibocsátás 38%-a, ebből 28% a működésből, 28% az anyagokból és 11% az építkezésből származik. Ez alapján egy épület kibocsátásának nagyjából 60%-áért az üzemeltetés, 40%-áért pedig az építés felel. Más tanulmányok 80-20%-ra becsülik ezt az arányt.
Az energiahatékonyság egyre fontosabb szemponttá válik az épített környezetben, vagyis egyre nagyobb intenzitással egyre több ingatlanpiaci vállalkozásnak kell majd felelnie az új kötelezettségeknek. Már csak azért is fontos, mert a válság nyomán kibontakozó energiakrízisre is hatékony válasz lehet az energiatakarékos, megújuló energiákat hasznosító ingatlanfejlesztés. Nem véletlenül az ingatlanbefektetési piacon is a visszaesett érdeklődés és aktivitás mellett is a zöld és minősített új kereskedelmi ingatlanokat nagy eséllyel lehet értékesíteni.
Az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése került a fókuszba. Nem véletlenül az új és a régebbi épületek esetében a fenntartható megoldásokról van szó, amelyek mind a kivitelezés, mind az üzemeltetés során folyamatosan érvényesülnek. Hűtés-fűtés, vízgazdálkodás, megújuló energiaforrások, légkezelés, intelligens szabályozó rendszerek, hulladékkezelés, anyaghasználat, újrahasznosítás – mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy zöld épületről beszélhessünk.
Fotók: Getty Images
