Az „ESG-törvény” 2024. január 1-jei hatályba lépésével már Magyarországon is szabályozzák az ellátási láncok fenntarthatósági szempontú átvilágítását, valamint az ehhez kapcsolódó adatgyűjtést és jelentést. Mindez egy komplex kockázatkezelési rendszer kiépítését, és/vagy meglévő kockázatkezelési rendszer új szempontokkal történő kiegészítését, fejlesztését teszi szükségessé. A legnagyobb, valamint tőzsdén jegyzett hazai vállalatoknak a követelményeknek való megfelelés mellett fel kell készülni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: SZTFH) ellenőrzésére is.
Az ESG-törvény – tekintettel az EU közeljövőben várhatóan hatályba lépő CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) irányelvére és az egyes magyar beszállítókat már érintő, német Lieferkettengesetz (ismertebb nevén: LkSG) ellátásilánc-törvényre – célja, hogy időben felkészítse a magyar vállalatokat versenyképességük megőrzésére. Az Egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló T/7732 számú törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés tovább pontosította a már januárban körvonalazódó ESG átvilágítási követelményeket, amelyek 2024. július 1-jén lépnek hatályba, olvasható a pwc elemzésében.
1. ESG-kérdőív
A módosult jogszabály kitér az úgynevezett „ESG-kérdőívre”, amely minden olyan lényegi elemet tartalmazni fog, amelyekkel kapcsolatban ESG-szempontú adatgyűjtés- és kezelés kötelezővé válik. Bármely, ezen túlmutató adatigény hatósági jóváhagyása szükséges – ennek célja, hogy jelentősen csökkentsék a vállalkozások adminisztratív terheit.
2. Könyvvizsgálói függetlenség
A módosítással a jogalkotó a tanúsítói függetlenség további erősítésére is törekszik: meghatározza, hogy nem csupán maga a tanúsító, de annak kapcsolódó személye sem végezhet ESG tanúsítási vagy minősítési munkát azon jelentések tekintetében, amelyek kapcsán a megelőző 2 évben tanácsot adott. A tanúsító és a tanácsadó kiválasztásakor érdemes figyelni erre a szempontra.
3. Konszolidáció
Az ESG-törvény módosítása lehetővé teszi a konszolidációs mentességet – azaz ha egy anyavállalat vállalja a kötelezettségek teljesítését a leányvállalatra vonatkozóan is, utóbbi mentesül a beszámolókészítés kötelezettsége alól – az átvilágítási kötelezettség ettől függetlenül továbbra is fennáll.
4. Bírság
A törvény, bár utal a meg nem feleléssel járó bírságra, annak mértéke és szempontrendszere még nem ismert, rendeleti úton várható pontosítás erre vonatkozóan. A törvénymódosítás azonban tartalmazza az eljárási bírság összegét, amelyet esetleges eljárási hiba esetén szab ki a hatóság – ha az ESG-kötelezettségeket valaki önhibájából szegi meg, és ezzel a hatósági eljárást akadályozza. A tétel eredetileg 500.000 és 1.000.000 Ft között kiszabható összeget jelentett, a módosítást követően az alsó határ azonban már nincs meghatározva, csak a (továbbra is) 1.000.000 Ft-os maximális összeg.
Bár ez az első, teljes mértékben ESG-vonatkozású magyar törvény, nem tér ki a cégek minden, ESG-hez köthető kötelezettségére. Tekintettel arra, hogy az EU-rendeletek magyar jogszabályba foglalás nélkül is kötelező érvényűek Magyarországon, az EU Taxonómiának való megfelelés már eddig is alapvető elvárás volt a hatály alá eső cégektől, a CSRD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) rendelkezéseit pedig nem az ESG-törvénybe, hanem a Számviteli törvénybe implementálta a jogalkotó.
Fotó: Getty Images
