Az egész világon, így nálunk is, fokozatosan felértékelődtek – nem csak pénzügyileg – azok az ingatlanok, melyek szép, természetes élőhelyeken helyezkednek el, pláne, ha van saját kertjük is. Egy jól kialakított és gondozott kert ugyanis jelentősen növeli annak értékét.Tehát érdemes a kerttervezésre és kivitelezésre egyfajta befektetésként is gondolni.
Az elmúlt időszakban jellemzően egyre inkább elkezdtük értékelni a természet közelségét, az eredeti élőhelyeket, a természetes anyagokat, a természetközeli életformát. Ha ezt a saját otthonunkban is érezni szeretnénk, akkor érdemes szakember segítségével kialakítani az otthoni kerti környezetünket. Az utóbbi néhány évben széles körben kezd elterjedni, hogy a kertünket a lakásbelső kiterjesztéseként, a beltéri funkciók kiegészítéseként használjuk. Nagy jelentősége van tehát annak, hogyan alakítjuk ki, milyen vezérelvek alapján tervezzük meg a részleteket.
Vegyük figyelembe a saját környezetünket!
Érdemes olyan növényeket választani, amelyek megteremtik a harmóniát egy-egy településen belül, valamint lehetővé teszik, hogy a kertünk beleolvadjon az őt körülvevő természeti környezetbe. Tehát először is: nézzünk körül alaposan! Azonban sokszor előfordul az is, hogy tágabb környezetünknek nincs egységes kertkultúrája. Ilyen esetben érdemes megnézni élőhelyünk jellegzetes növényeit, növénytársulásait és inspirálódjunk onnan!
Ugyanis általánosságban véve a kert tulajdonképpen egy természetes élőhelyet imitáló élettér, melyeknek a saját igényeink szerint adunk funkciókat. Amennyiben az ingatlanunk jellegzetes kultúrtájon vagy jellemző stílusjegyeket viselő környéken helyezkedik el, mindenképpen érdemes ezekhez a főbb jellegzetességekhez alkalmazkodni. Városi zöldövezetben például a feketefenyő, lomblevelű örökzöldek (babérmeggy, kecskerágó, stb.) alkalmazása, vagy a balatoni kultúrtájon a levendula, füge, gránátalma, szőlő egységes felhasználása kézenfekvő.
Kültéri funkciók kialakítása a kertben
A kerttervezés során az első lépés mindig a kültéri funkciók meghatározása és azok elhelyezése a kertben: árnyas pihenőterasz vagy pergola lounge-zsal, egyszerű tűzrakóhely, grillező vagy kültéri konyha, medence napozóterasszal vagy jacuzzi, gyepfelület játéknak vagy intim olvasó- vagy pihenősarok. Ezeket a házhoz képest és a környezeti adottságok szerint (benapozás, szél, árnyék, szomszédoktól való távolság) ideálisan kell elhelyezni és közlekedőutakkal összekötni, vagy éppen elválasztani a kertben. Eközben gondoljunk arra, hogy összekötni vagy elválasztani nem csak szilárd elemekkel lehet, hanem gyepfelülettel, nyírott vagy nyíratlan sövénnyel, fákkal, fasorral, de akár csak egy cserjével is.
Árnyas pihenőhely, esetleg parkolóhelyek kialakításánál ne csak a pergolára hagyatkozzunk: ültessünk megfelelő helyre fát, hogy kihasználjuk annak mikroklíma-teremtő képességét! A fák kiválasztásának egyébként is nagy szerepe van a kertben: hozzárjárulnak a kert struktúrájához, meghatározzák annak függőleges dimenzióját, lombkoronájuk pedig növelheti az intimitást. Annyira hozzászokunk ugyanis életünk folyamán ahhoz, hogy beltérben kb. 3-4 méter magasan mennyezet van a fejünk felett, hogy általában a kertben is jobban el tudunk lazulni egy pergola vagy egy árnyas fa védelmében.
Növények kiválasztása – esztétika és funkció
Amennyiben a természetes élőhelyünkön előforduló – vagy a világ más tájáról, de hasonló élőhelyről érkező – fákkal, bokrokkal, évelőkkel dolgozunk, sokkal könnyebb dolgunk lesz. Tökéletesen megfelelnek számukra a földrajzi és időjárási adottságok, ezáltal jól fejlődnek és díszítőértékük is nagy lesz. Ez persze nem jelenti azt, hogy mellőznünk kellene kedvenc pálmánkat vagy leanderünket a kertünkből!
Épített elemek: teraszok, medencék, kültéri konyhák, belső udvarok díszítésére bátran ültessünk vagy használjunk cserepes egzótákat. A konkrét növények kiválasztásakor törekedjünk a minél természetesebb megjelenésű fajták kiválasztására. Ma már teljesen mesterkélt hatású fajták is megtalálhatók a kertészetek kínálatában, melyeket csak megfontoltan érdemes alkalmazni.
Egyszerűen tudunk olyan növényeket integrálni a kialakított növényegyüttesekbe, térhatároló sövényekbe, vagy egy-egy szoliternövényt választani, melyek fogyaszthatók. Semmi teendőnk nincs például a fügével, gránátalmával melegebb vidékeken, ahol ezek a növények tökéletesen illeszkednek a kultúrtájba, vagy a természetes megjelenésű napsolyával, vagy egy megfelelő méretű diófával, mint élvezni annak termését. Nem feltétlen kell fűszerkertet sem építenünk: ültessünk sövénynek vagy térhatároló elemnek rozmaringot, a bokrok és fű találkozásához beszúrhatunk egy-egy zsályát, kakukkfűvet, oregánót, izsópot.
Fenntarthatóság
Az esztétikai előnyökön túl a helyi természeti környezetbe illeszkedő kert másik óriási előnye lehet a fenntarthatóság. Mindannyian szembesülünk vele, hogy a kert folyamatos gondozása mekkora erőforrást igényel. A szakszerű szolgáltatás igénybevétele egyre költségesebb, mi magunk pedig jellemzően inkább élvezni szeretnénk a kertünket, mint szabadidőnkben kerti munkát végezni. Ha a növények számát a kifejlett méretükhöz (magasság és szélesség) képest ültetjük be, a folytonos metszést és nagy mennyiségű nyesedéket jelentősen csökkenthetjük.
Az ideális élőhelyen fejlődő növényeket nem kell (ma már sajnos csak “annyit”) öntözni, extra tápanyagokkal ellátni, permetezni, télen védeni, netán talajt cserélni, ezáltal jelentős munkát és költséget takarítunk meg. A használathoz és a kert esztétikájához illeszkedő gyepfelület méretét, felszínét és szélét érdemes úgy kialakítani, hogy robotfűnyíróval tudjunk dolgozni.
Ráadásul jó érzéssel tölt el az is, ha a magunk szintjén hozzájárulunk a természeti környezetünk kialakításához és védelméhez: nem kell annyi benzint, permetet, áramot és vizet használni, ezáltal jelentősen csökkentjük “ökológiai lábnyomunkat”.
A cikk szerzője Csapó Viktória kerttervező, az ImagineGardens alapító-tulajdonosa (+36-30-689-2928).
Fotó: Getty Images
