Májusban megtartotta Green Brunch elnevezésű tudás-és tapasztalatmegosztó rendezvényét a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC). Az eseménysorozat célja közös beszélgetésre hívni az építésgazdaság szereplőit, akik minden alkalommal egy aktuális témát járnak körül, egy kellemes hangulatú üzleti reggeli keretei között.
A tavaszi eseményt a nemrég bemutatott Zéró Karbon Ajánlás apropóján szervezte a HuGBC, annak kitűzött céljairól szóló szakmai egyeztető fórumaként. A résztvevőknek lehetőségük volt az elismert brit fenntarthatósági szakértő, Simon Sturgis gondolatébresztő előadása után csoportokban beszélgetni, vezetett témafeldolgozás és networking keretében, olvasható a hugbc.hu cikkében.
Jó gyakorlatok Nagy-Britanniából
A HuGBC vezetői fontosnak tartották, hogy a magyar ajánlás kapcsán nemzetközi kitekintésre is lehetőséget biztosítsanak a tagoknak és az érdeklődőknek. A Green Brunch eseményen bemutatott RICS Whole Life Carbon Assessment (WLCA) a világ vezető vonatkozási pontja az épített környezet szén-dioxid-kibocsátásának mérésére a teljes életciklusra vonatkozóan. A tavasszal megjelenő második kiadás jelenleg a végső egyeztetés fázisában tart és valamennyi épített eszközre és infrastruktúrára kiterjed. A szabvány célja, hogy a különböző tervezési döntések szén-dioxid-kibocsátási költségeinek láthatóvá tételével segítse a szakembereket a karbon-kibocsátási költségvetések kezelésében, a teljes élettartamra vonatkozó kibocsátások csökkentésében és végső soron az építőipar zéró karbon jövőjének megteremtésében.
Ahogy a szerzők hangsúlyozták, az iparági egyeztetés az RICS-szabványok fejlesztési folyamatának alapvető eleme, a megvalósíthatóság záloga. A Green Brunch esemény meghívott előadója Simon Sturgis, a RICS szakmai anyagának szerzője, akitől az új kiadásról, és a világszerte zajló iparági egyeztetés tapasztalatairól hallhattunk. A magyar Zéró Karbon Ajánlás kidolgozásának egyik vezetője, Beleznay Éva fenntarthatósági tanácsadó, bevezetőjében hangsúlyozta: különleges lehetőség egy ilyen nagy tapasztalattal bíró szakértő előadásának alapján beszélgetni arról, hogy milyen feladatokat és korlátokat látnak a hazai az iparági szereplők, és hogy miként tud az ágazat (a tervezéstől az építésen át az épületek üzemeltetéséig, a termékgyártásig) hozzájárulni a csökkentéshez.
Simon Sturgis szerint a zéró karbon nem egy egyszerű „zöldre váltás”, hanem a teljes gondolkodásunk átformálása. Előadását azzal az adattal kezdte, mely szerint Magyarország a becslések szerint 55-60% karbonkibocsátás-csökkentést érhetne el 2030-ra és a net zérót 2050-re – ehhez teljes iparági összefogásra és összehangolt cselekvésre van szükség.
A szakember részletes elemzése kiterjedt az előzetes kibocsátás, az előzetes kibocsátás anyagai, a tartósság, az energiahatékonyság és a hulladékcsökkentés területeire. Ezekkel kapcsolatban nemzetközi példákat és adatokat is megismerhetett a hallgatóság. A prezentáció a teljes karbonciklus-elemzés projektelőnyeinek elemzésével végződött.
Az eszköz a tudásmegosztás és a közös cselekvési terv, a cél a közös nevező az építésgazdaságban
A Green Brunch második részében hagyományosan a tudás- és tapasztalatcsere, illetve a networking került a reggelizőasztalra. A szervezők ezúttal úgy találták hatékonynak, ha a különböző stakeholder csoportok külön asztaloknál egyeztetik álláspontjukat, majd rövid prezentációkat bemutatva összegzik azt. A Green Brunch célja a közös nevezők és metszéspontok megtalálása, illetve a piac szereplőinek összekapcsolása a lehetséges együttműködés jegyében.
Az első feladatban arra keresték a választ a csoportok, hogy hol tart most szakterületükön a zéró karbonnal kapcsolatos gondolkodás, illetve arról készítettek összegző jegyzetet, hogy mik azok, amelyeket ők a saját területükön már megtettek, megalapoztak a témában. Ezután azt gondolták végig, hogyan tudnak kapcsolódási pontokat találni a többi résztvevő csoporttal, hol vannak a szakterületek közös metszetei az egyes témakörökben.
Az építőanyag-gyártók prezentációjából kiderült, hogy az EPD-nyilatkozatok szerepe jelentősen nő és itthon is igény lenne jól használható, kidolgozott termékadatbázisokra. Az EPD-k kapcsán a csoport véleményét összefoglaló Tornóczky Mónika, az Alukönigstahl Kft. termékmenedzsere hangsúlyozta, hogy optimális esetben ezek a számos szempont alapján meghatározott nyilatkozatok figyelembe veszik a szállítási útvonalat is. Fontos ellentmondásra is felhívták a figyelmet a gyártók képviselői: az építőanyagok a különböző fázisokban más-más tulajdonságokkal bírnak, ezt is követnie kell a nyilatkozatoknak.
Megkezdődtek az együttműködések
Az ingatlanfejlesztők és kivitelezők asztalánál egyetértettek abban, hogy a zéró karbon cél eléréséhez szükséges adatgyűjtés és az együttműködések megkezdődtek. A kulcsfogalom a csoport szerint a kritikus tervezés lenne, ennek érdemes nemcsak tisztázni a feltételeit, de javaslatuk szerint fontos lenne a már megtalált jó megoldásokat tenderfeltétellé tenni – ez a teljes szakmai előremozdítását jelenthetné. Hozzátették, hogy a hatóságok bevonása itthon jelenleg még nem megfelelő, számos egyeztetésre, pontosításra lenne szükség. Ahogy Kovács Tamás, a Wing Zrt. gazdasági vezetője összefoglalta:
„Az építőipar szerepe és felelőssége a karbonkibocsátásban megkérdőjelezhetetlen. Az iparágban lévő összes szereplő (építészek, tulajdonosok, leendő bérlők, fejlesztők, kivitelezők és finanszírozók) feladata, hogy a közeljövő ingatlan fejlesztései, felújításai, korszerűsítései megkezdésekor az összes érintettel együtt tervezve és időben kommunikálva alakuljanak ki a megfelelő megoldások a dekarbonizációhoz. A felmerülő akadályokat csak együttes tervezéssel, a kapcsolódó szereplők bevonásával és a megfelelő oktatással lehet megoldani”.
Az ingatlankereskedelmi és befektetési vállalatok, ingatlankezelők és épületüzemeltetők csoportja azt a gondolatot osztották meg a résztvevőkkel, hogy a fenntartható működés kultúraváltást jelent az ingatlanszektorban. Jó példaként elhangzott, hogy azoknál a projekteknél, ahol a kész épület átadása után a bérlők megtanulhatták az optimális irodahasználat módját, ott mérhetően jó eredményeket kaptak. Hozzátették ugyanakkor, hogy a tervezési időszak becsült adatai hazánkban egyelőre messze vannak attól, amelyet a megvalósult épületen később mérni lehet, így a fenntarthatósági szempontok jelenléte a beüzemelési fázisban fontosak, a finomhangolás elengedhetetlen.
„Az esemény egyik fő üzenete számomra az volt, hogy a fenntartható épített környezet kulcsa sokkal inkább rejlik a meglévő épületek megfelelő renoválásában, mint az újak építésében – legyenek utóbbiak bármennyire energiahatékonyak. Európa jelenlegi épületállományának 80-90%-a 2050-ben is állni fog, ezért az általunk folytatott tanácsadásban is fontos szerepet kap a meglévő épületek fenntartható átalakításának segítése. Ha mégis újat kell építeni, az történjen holisztikus fenntarthatósági szemléletben, hiszen az épületek – egész élettartamukat tekintve – csak körforgásos megoldásokkal lehetnek zéró kibocsátásúak” – összegezte Horváth Bálint, a CBRE Magyarország senior fenntarthatósági tanácsadója.
Az építészek egyetértettek abban, hogy a szabályozás egységesítésével már a tervezési fázisban is könnyebb lenne a fenntarthatósági szempontokat és a zéró karbon célokat hitelesen integrálni, illetve a megrendelő előtt képviselni.
„A beépített környezet teljes életciklusra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátásának mérése (Whole Life Carbon Assessment – WLCA) nagyon fontos téma. A közeljövőben az egész világon egyre nagyobb jelentőséget fognak kapni ezek a számítások. Kulcsfontosságú, hogy a BIM szoftvereknek része legyen a számításokhoz szükséges információ, hiszen sokkal könnyebb és olcsóbb már a tervezés alatt ezzel a modellel dolgozni, mint akkor, amikor már az épület épül, vagy megépült. Az építőanyag-gyártó cégeknek létre kell hozniuk azt az elektronikus adatbázist, amiből a BIM szoftverfejlesztők ezen adatokat be tudják importálni rendszereikbe. A WLCA számításokat kötelezővé kellene tenni az engedélyezési és kiviteli tervekre vonatkozóan” – összegezte tapasztalatait Szövényi-Lux Miklós MSc Architect, International BIM Standards Expert, a Graphisoft SE képviseletében.
Abban minden csoport egyetértett, hogy a hazai szabályozásokhoz megfelelő mennyiségű és minőségű adat, tudás és felhalmozott tapasztalat szükséges, a tudásmegosztás ideális platformjai között pedig a tavaszihoz hasonló szakmai egyeztetések, találkozások és az építéságazat összefogása szükséges.
Közös feladatunk: a jó irány és az együtt gondolkodás megtalálása
Szarvas Gábor, a HuGBC nemrég megválasztott, új elnöke az esemény tanulságait összegezve hangsúlyozta: a nemzetközi jó gyakorlatokat megismerni inspiráló lehetőség, a hazai építőipar zéró karbon céljainak eléréséért, a közös fejlődésért tenni pedig nagy feladat, amely csak összefogással, az iparágon belüli találkozási pontok felismerésével és összehangolt gondolkodással valósulhat meg.
„Az épületek, az építés és az építőipar dekarbonizációja iparágunk legfontosabb feladatai közé tartozik. A feladatunk óriási, a többféle érdeket közös nevezőre hozni nehéz feladat. A HuGBC rendezvényei (Green Brunch, Green Talk) segítenek apró lépésekkel a jó irányba haladni, közös gondolkodásra, fejlődésre inspirálnak. Az Egyesület tevékenysége során a legaktuálisabb nemzetközi trendeket osztja meg, így támogatva azoknak a cselekvési terveknek a kialakítását, amellyel a jövőben fenntarthatóbbá, zöldebbé és egyúttal versenyképesebbé válhatunk az építésgazdaság minden területén” – összegzett Szarvas Gábor.
Fotó: hugbc.hu
