A klímaválság hatására a paradigmaváltás küszöbén áll az építész szakma, a fenntarthatóság a tervezésben is az elsődleges szempontok közé lépett elő. Más iparágakhoz viszonyítva azonban az építőipar lassabban változik, pedig az energiafelhasználás negyven százaléka az épített környezethez kapcsolódik. Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a KÖZTI saját, zöld építészeti jógyakorlataival is szeretne hozzájárulni a fenntartható építészethez.
Zöld szempontok
Magyarországon egyes kutatások szerint a felhasznált összes energia 35-40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. A fenntartható értékeknek és megoldásoknak fontos szerepe van az építészeti tervezésben is. A budapesti V.30 Belvárosi Sportközpont termálvize például lehetővé teszi, hogy gázfogyasztás nélkül fűtsék a létesítményt és a medencéket is, míg a tetőn elhelyezkedő üvegfelületek és fényfolyosók által az épület szinte teljes egészét természetes fény tölti meg, ezáltal jelentősen alacsonyabb az elektromos áramfogyasztás. A V.30 termálvizét a közelmúltban gyógyvízzé minősítették.
A tavaly Veszprémben átadott Zöld város projekt egy olyan egybefüggő, zöld szigetet alakított ki a vármegye székhely szívében, amely több generáció számára kínál rekreációs és találkozási lehetőséget, míg a Balatonfüred Kongresszusi Központ organikusan simul bele a tájba az épületre tervezett zöldtetőnek köszönhetően, amely nagy felületen segíti a decentralizált esővíz-gazdálkodást.
A PPKE Campus esetében ugyanakkor megrendelői elvárás volt a BREEAM Excellent minősítés megszerzése, ezért a KÖZTI csapata a funkcionális elrendezéstől az anyag- és termékválasztáson át a megújuló energia helyben történő megtermeléséig rengeteg fenntarthatósági szempontot szem előtt tartott. „Az idén 75 éves KÖZTI-nél alapkövetelmény az épület megtervezésénél a fenntarthatóság, vagyis az észszerűség és a józan ész. A zöld megoldások az épülettervezéstől a jövőbeni üzemeltetésen keresztül a karbantartásig fontos szerepet kapnak munkáinkban.” – mondta Tima Zoltán, tervezési igazgató.
Mérhető felelősség
Az építészet egy jóval nagyobb rendszer része, amely kölcsönhatásba lép szűkebb és tágabb környezetével. A fenntartható megközelítésben az épület nem önálló egység, hanem többféle „hálózat” csomópontja (például: energiahálózat, közlekedési hálózat, információs, társadalmi, gazdasági hálózatok, mikroklímát befolyásoló hálózat stb.), és mint ilyen, a jelenléte és működése módosítja a felsorolt kapcsolatrendszerek működését. A hálózati kapcsolatokat és azok módjait a KÖZTI-nél egy ún. Fenntarthatósági Mátrixban foglalják össze, amelyet minden egyes érintett projektre kidolgoznak és a projektre szabva optimalizálnak.
Már a 24. órában vagyunk?
Egyes becslések szerint a világgazdaság környezeti terheinek elnyelése már közel két Földnyi bolygót igényelne. A szakemberek szerint jelenünkben már nem „érdemes”, hanem „muszáj” fenntartható épületeket tervezni. „Már nincs más választásunk. A „kompromisszum” pedig ebben a kontextusban nem értelmezhető. Akkor lehetne szó kompromisszumokról, ha a korábbi építőipari gyakorlat folytatásához ragaszkodnánk. Ez viszont nem lehetséges” – hangsúlyozta Szulágyi Zsófia, fenntarthatósági projektvezető.
Véleményük szerint már most körülvesznek minket építészeti jógyakorlatok, mint a klimatikus elemzés vagy épp az építkezési helyszín urbanisztikai, közlekedési, társadalmi összefüggéseinek vizsgálata. Ugyanakkor számos kiaknázatlan lehetőség vár még a szakmára, így például az innovatívabb anyaghasználat, a karbonlábnyom csökkentése vagy a szakmai együttműködési hajlandóság növelése.
Fotó: PPKE Campus
