Felkészült és felelős nagyvállalatok, jól működő modell és pozitív energiahatékonysági fejlemények – ezek a jellemző tapasztalatok az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) eredményeinek vizsgálatakor – tájékoztatta az MTI-t az Energia21 Kezdeményezés (E21) legújabb ülésének főbb témáiról, pénteken.
A közlemény szerint Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője az energiahatékonyság jelenlegi helyzetéről és jövőképéről tartott előadásában bemutatta az EKR gyakorlati tapasztalatait, azok hatásait a kezdeményezés tagjainak. Elhangzott, hogy az elmúlt három év pozitív hazai energiahatékonysági fejleményei mellett a rendszer hozta a tőle elvárt költséghatékonysági várakozásokat.
A szakember kiemelte: a kapcsolódó audit és hitelesítés garantálja a rendszer stabilitását és azt a befektetési bizalmat, ami hozzájárul Magyarország versenyképességéhez. Ennek is köszönhető, hogy idén februárban elindult az úgynevezett HEM-ek (hitelesített energiamegtakarítások) szervezett piaci kereskedelme a CEEGEX-en. Az előadást követő szakmai egyeztetésen hét ajánlást fogalmaztak meg.
Első pontként megjegyzik: a hazai zöldgazdasági fordulat az energiahatékonyság területén is érezhető, hiszen a mindössze néhány éve elindított Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) elvárásait a vállalatok felkészülten kezelték, és az elvárásokhoz képest jelenleg túlteljesítenek. Magyarország ezen energiahatékonysági intézkedés egyik európai éllovasává vált.
Közölték: az E21 továbbá üdvözli a kormány által életre hívott EKR rendszert, amely a hazai energiapiac kijelölt szereplőit energiamegtakarításra ösztönzi. A magyar gazdaság energiahatékonyságának javítása szükséges nemzeti érdek, és hozzájárul hazánk versenyképességéhez.
Az EKR sikerére, valamint az energetikai beruházások időigényére tekintettel javasolt a 2030-ra irányzott, 55 százalékos intézkedéscsomag megemelt energiamegtakarítási kötelezettségeinek az EKR-ben mielőbb történő érvényesítése – írták.
Negyedik pontban megfontolásra javasolnak minden lehetséges érintett energiahatékonysági szakpolitika tételes felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy az azok által megcélzott 2030-as megtakarítások beépíthetők legyenek az EKR-be a költséghatékonyság javítása érdekében.
Álláspontjuk szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által végzett EKR piacmonitoring és annak stabilitása (kiemelten a katalógus tekintetében), valamint transzparens működtetése kiemelt jelentőségű a befektetői bizalom garantálása és az energiahatékonysági piacfejlesztés szempontjából.
Hatodik ajánlásukban megfogalmazták, hogy az energetikai nagyvállalatok és a hitelpiaci szereplők kiemelt feladata kell legyen a lakosságot célzó, az EKR-ben elszámolható épületfelújítási ajánlat kialakítása, tömeges értékesítése és megvalósítása.
Végül, az utolsó, hetedik pontban arra kérik a Gazdasági Versenyhivatalt és a MEKH-et, hogy védje meg a visszaélésektől az EKR-t, és biztosítsa a hazai energiahatékonyság fejlődését, az energiamegtakarítások szabályozott piacát Magyarországon.
Az Energia21 Kezdeményezés a közelmúltban indult el közéleti, tudományos és gazdasági szakemberek részvételével, azzal a céllal, hogy Magyarország zöldátállását segítse. Az E21 tudományos, szakmai és civil rendezvényeket, többek között országos zöldenergia-roadshow-t is indított, hogy tudatosítsa, népszerűsítse és előmozdítsa a zöldátállást – írták.
Fotó: Pixabay
