Az európai kiskereskedelem magához tért. De új trendek hódítanak

Kereskedelmi 2020-07-15

A járvány miatti korlátozások alatt az egyes ágazatok közül a kiskereskedelem szenvedte el a legnagyobb veszteségeket. A friss adatok szerint most a retail szektorban élénkülő kereslet figyelhető meg. Európa követi a kínai folyamatokat, a lazítások következményeként ismét nőtt a forgalom.

Az európai kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó első adatok biztatónak tűnnek (lásd grafikon), mivel a betérő vásárlók számának csökkenése a korábbinál kisebb mértékű, de azt még egyelőre nem tudni, hogy ebből mennyi az ún. bosszúvásárlás, vagyis annak a jelenségnek a hatása, amikor a karanténból kiszabadult vevők túlkompenzálva a szokásosnál jóval többet költenek. Főleg a német és a svájci kiskereskedelemre igaz, hogy a korlátozások feloldása óta eltelt pár hétben a vártnál nagyobb mértékű talpra állás volt tapasztalható, írja elemzésében a Fidelity International.

Ellenben a retail szektoron belül a luxuscikkek iránti kereslet jövője jóval bizonytalanabb, hiszen Európából teljesen eltűntek a kínaiak, akikhez az ilyen termékek európai piacán realizált árbevétel mintegy 50%-a köthető. Összességében is érdekes számokkal találkozhatunk: Kína adja a világ luxuscikk-értékesítésének kb. 40%-át, és e piac növekedésének 70%-át is az ottani fogyasztók idézik elő.

Most a járvány miatt a világturizmus nagy veszteségeket szenvedett el, ennek következményeként a kínaiak otthon vásárolnak luxustermékeket. Például a Kantonban működő Hermes áruházban az áprilisi újranyitás napján rekordösszegű, 2,7 millió dolláros forgalmat regisztráltak.

Eközben Európában a divat fővárosainak tartott Milánó és Párizs luxusüzletei szinte konganak az ürességtől, mivel a vásárlók félnek a járvány második hullámától, és a súlyos globális recesszió is eltántorítja őket. Európa talpra állása – és az idegenforgalom újraindulása − során a következő nagy próbatétel az lesz, amikor több ország is megnyitja a határait az EU tagországok utazói előtt.

Új viselkedésminták

Bár a gazdaság ismét fellendülőben van, a fogyasztói magatartás változik, hiszen a recesszió és az állásuk miatt aggódó fogyasztók várhatóan takarékosabban élnek és kevesebbet költenek. Ha mégis luxuscikkeket vesznek, akkor a jól bevált márkákat és a klasszikus stílusokat részesítik előnyben.

Ráadásul az Y generáció gazdasági helyzetét jobban megviselte a járvány, mint az idősebb generációkét, noha az ipszilonok az utóbbi pár évben a luxuscikkek piacának legfontosabb fogyasztói voltak. Emellett a forgalom – csakúgy, mint más termékcsoportok esetén is – a válság hatására egyre inkább átterelődik az online értékesítési csatornákra.

A fogyasztók viselkedésváltozásának hatására például a Gucci divatház nemrég bejelentette, hogy kollekciói ezentúl hosszabb élettartamúak lesznek, és a cég az eddigi évi öt divatbemutató számát kettőre csökkentette. A lezserebb öltözékek piacának nagy lökést adott, hogy tömegek kezdtek el otthonról dolgozni, és ez a tendencia várhatóan tartós is marad. Az egészségápolási és wellness-termékek iránti kereslet, mely már az elmúlt hónapokban is számottevően megugrott, várhatóan tovább fog növekedni.

Bár a kiskereskedelemben megfigyelhető az élénkülés, annak mértéke még bizonytalan, egyrészt a járvány várható második üteme miatt, másrészt a terjedő távmunka más típusú termékekre helyezi a hangsúlyt a korábbi tendenciákhoz képest. A home office nem követeli meg a dress code-ot, lazábban öltözhetünk, és a közösségi távolságtartás miatt kevesebb az impulzus, a személyes interakció, így a divat is háttérbe szorulhat. Emellett az ágazatnak rövid- és középtávon nem tesz majd jót a raktárkészlet-felhalmozódás és a várhatóan jelentős leárazások sora sem.

A nagyobb luxusmárkák piaci részesedése nőhet

Az elmúlt 12 hónap során a luxuscikkek forgalma nagyobb volt az egész retail szektor átlagánál, aminek hátterében a már említett, robusztus kínai kereslet állt. A visszaesés ellenére a Fidelity pozitívan ítéli meg a luxustermékek piacát, hiszen az itt működő cégek jellemzően stabil mérleggel, magas haszonkulccsal és kedvezőbb raktárkészlet-gazdálkodási pozícióval rendelkeznek.

A piacvezető cégek ezt az előnyüket arra használták ki, hogy tovább erősítsék a pozíciójukat az ellátási láncuk és az üzletmenetük fenntarthatóságának javítása révén. Mindez tartós, fenntarthatóan előállított és később még jó áron eladható termékeket eredményezett: pontosan azt, amire a fogyasztók manapság vágynak.

„A kellemes meglepetést hozó rövid távú adatok ellenére a kiskereskedelem hosszú távú kilátásai rendkívül bizonytalanok, mivel a Covid-járványt követő új világban számos strukturális kérdőjel övezi a kiskereskedők üzleti modelljét, és a második hullám veszélye is itt lóg a levegőben. A talpra állás egyelőre viszonylag jó ütemben zajlik, de az is egyértelmű, hogy a második negyedévben a vállalkozások az értékesítési árbevételük meredek zuhanásáról fognak beszámolni, és az árleszállítások kedvezőtlen hatással lesznek a nyereségességre”- foglalja össze a tendenciákat Al-Hilal István, a Fidelity International kelet-közép európai igazgatója.

Fotó: GettyImages

Partnereink