Budapest aranybányái, ahol a kékgallérosokat a fehérgallérosok váltják

Iroda 2018-11-23

Sorra épülnek az irodaházak Budapesten olyan területeken, ahol korábban gyárak üzemeltek, kémények ontották a füstöt. A metamorfózis azonban megállíthatatlan, a kékgallérosok világát a fehérgallérosok veszik át. A realista.hu új mini sorozatában a barnaövezetek sorsába pillantunk be.

A budapesti irodapiac legjelentősebb alpiacai jelentős részben rendelkeznek „barnaövezeti háttérrel”, azaz ha valaki idecsöppenne mondjuk 1920-ból vagy 1985-ből, igencsak elcsodálkozna, hogy mekkorát fordult a világ. Váci út, Soroksári út, Dél-Buda, hogy csak a legismertebb helyszíneket említsük, ahol irodaházak nőttek ki  a földből az üzemek helyén. A rendszerváltás idején Budapest közigazgatásai területének mintegy 10-15%-a volt ipari övezet, ahol jelentős arányban szűnt meg az ipari tevékenység.

Hosszú időt vett igénybe a rehabilitáció, hiszen óriási zónákról beszélünk, ahol számtalan probléma merült fel: környezetszennyezés, rossz infrastruktúra, tudatos fejlesztési tervek hiánya, tulajdonosi elaprózódás satöbbi. Mára azonban tisztult a kép, a gyárépületek ledózerolása sok helyen befejezett tény, számos lokációban a funkcióváltás megtörtént, de még jelentős barnaövezetek az átalakulás szemtanúi, vagyis "show must go on".

Igazi aranybányák

A budapesti város- és ingatlanfejlesztés tartaléka a barnaövezet, hiszen a főváros különböző lakónegyedei – legyen az sűrű beépítésű belvárosi övezet, kertváros, családi házas övezet, avagy lakótelep – csak nagyon kis részben alkalmasak arra, hogy új világot teremtsenek, amelyek a modern ember igényeit, szemléletmódját és ízlését tükrözik. Ha nem félünk az újdonságtól, és nyitott szemmel járunk, akkor az építészet új csodáit fedezhetjük fel a rehabilitált barnaövezetekben.

Az ezredforduló idejéről származó adat szerint a magyarországi barnamezős területek 40 %-a a fővárosban található. A budapesti ipari övezetek egyrészt a klasszikus belváros és a belső lakónegyedek, valamint a lakótelepek és külvárosok között helyezkedtek el. Másrészt az M0-ás vonzáskörzetében is kialakult egy jelentősebb gyárövezet.

A belső iparzóna a rendszerváltás után totális funkcióváltáson ment keresztül. Alapvetően a gyárépületek lebontásra kerültek, kisebb részüket rehabilitálták, akár ipari műemlékként is, mint a régi világ építészeti értékét. Az iroda-, kiskereskedelmi és kisebb részben lakófunkció által kiszorított ipari tevékenység pedig részben az M0-ás környékére települt ki,  jelentős logisztikai központokkal és raktározási funkcióval.

Mi is az a barnaövezet?

Mielőtt sorra vennék a fővárosi fejlesztéseket, tisztázzuk, hogy konkrétan mi is az a barnaövezet. A barnamező (brownfield) fogalma az 1980-as években bukkant fel először, és akkoriban az elhagyott ipari területeket jelentette. Nem véletlenül származik a kifejezés az angol nyelvből, hiszen Amerikát és az angolszász országokat érintették először a dezindusztrializációs folyamatok (pl. Manchester, brit bányavidékek).

Számos iparág csődbe ment, vagy a termelés volumene és technológiája átalakult, és helyükön új munkahelyeket kellett teremteni, hogy a munkanélküliség csökkenjen. Vagyis a világgazdasági korszakváltás nyomában kialakuló posztmodern társadalomban alakult ki a barnamező fogalma.

A barnamezőre jellemző, hogy feltárt vagy feltételezett környezetszennyezettségi problémákkal küszködik, jelentős gondot jelenthet a tulajdonviszonyok rendezetlensége, gondoljunk csak Csepelre. Manapság az alulhasznosított, esetenként kiürült volt iparterületek mellett ide soroljuk a rosszul hasznosított, vagy elhagyott vasúti és már kiürült katonai területeket is.

Itt említhetjük meg a rozsdaövezetet, amely a barnamező fogalmát árnyalja, hiszen ide azok a térségek tartoznak, amelyeket korábban intenzíven hasznosítottak, ám a tevékenység visszaesett vagy teljesen megszűnt. Ezek közé sorolhatók a leromlott infrastruktúrával rendelkező elhagyott üzemépületek, raktárak, iparvágányok. A budapesti tradicionális ipari területekre jellemző még, hogy közlekedési, lakótelepi zárványokkal egészülnek ki.

Kép: Fortepan: Váci út 178. Magyar Hajó- és Darugyár - ma Duna Plaza

folytatjuk

 

+++

Melyek a legújabb irodatrendek? Hogyan járulhat hozzá az irodai környezet a munkáltatók márkájához? Hogyan használható fel a munkakörnyezet a munkaerő toborzásra és megtartásra? Milyen igényei vannak az új generációknak? Ezekre a kérdésekre keresik a szervezők a választ Az Év Irodája verseny első irodatrend konferenciáján, az OfficeUP-on. A rendezvény csúcspontja Az Év Irodája Díjátadó lesz, ahol a verseny bérlői díjait osztják ki 2019. február 20-án az Akvárium Klubban.

www.officeup.hu

Partnereink