Ez az Év Legjobb Projektje! Budapest szívében egyetemi campus és zöld oázis

Iroda 2016-02-15

Az Év Irodája versenyen Az Év Tervezett Projektje kategóriában a Közép-európai Egyetem campus-újjáépítési programja győzött, amely egyedülálló fejlesztési-megújítási projekt a Belváros közepén.

A projekt során a Közép-európai Egyetem (CEU) 6 épületből álló, mintegy 35 ezer m2 területe kerül átalakításra, felújításra Budapest belvárosában. A fő cél a jelenleg szétszórtan elhelyezkedő tudományos és adminisztratív egységek egy helyen való koncentrálása, ezáltal az egyetem hatékonyabban működhet majd, igazi campus formálódhat. A projekt tervezése 2011-ben kezdődött, majd 2014 végén indult meg a kivitelezés, amely jelenleg is tart. A projekt három fázisban, a tervek szerint 2019-re valósul meg, amelyet a dublini székhelyű építésziroda, az O'Donnell & Tuomey magyar partnerével, az M-Teampannon Kft.-vel közösen tervezett; az építési munkálatok első és második szakaszát a MARKET-STRABAG konzorcium kivitelezi.

Az átépítési projekt után nagyszabású konferenciákat is lehet majd szervezni az egyetem falain belül, hiszen a program egyik kulcseleme az előadóterem rekonstrukciója. Mivel a CEU Budapest belvárosában, az UNESCO világörökségi területének peremén található, ezért nagyon izgalmas eleme a tervnek, hogy az épített örökséget összehangolják az új, 21. századi igényekkel. Az első fázis most nyáron fejeződhet be, amelynek során egy vadonatúj épület készül a Nádor utca 15. szám alatt, miközben a Nádor utca 13. szám alatti épületet felújítják és átalakítják. A merész, mégis nyitottságot sugárzó új campust belül tágas, egymásba kapcsolódó terek jellemzik majd.

Kiemelten foglalkoztak a fenntartható szempontokkal is, ennek szellemében „Nagyon jó” BREEAM minősítést szereztek. Ennek jelentőségét jól jelzi, hogy az elismerést a CEU a kontinentális Európában a második felsőoktatási intézményként, Kelet-Közép-Európában pedig elsőként kapta meg. Környezettudatos elemek lesznek többek között az energiahatékony berendezések és épületgépészeti rendszerek, a két épületet is lefedő, kétezer őshonos növényfajnak otthont adó tetőkert, a biciklitároló kapacitás, valamint a természetes fény és az árnyékolás optimalizálása.

Az Év Irodája verseny szakmai zsűrijének felelős tagja Borbély Gábor MRICS, a CBRE piackutatási és értékbecslési vezetője így nyilatkozott a győztes projektről: „szerencsére egyre több fejlesztést van lehetőségünk értékelni, és ahogy azt a pályázatok visszaigazolták, a fejlesztések műszaki és esztétikai színvonala valóban egy új korszakot jeleznek az ingatlanpiaci ciklusban. A sok kiváló fejlesztési projekt közül a CEU Campus Projekt azonban egyértelműen kiemelkedett. A kiemelésnek legalább négy oka van. Egyrészt az építkezés óriási műszaki kihívás, hiszen átépítés, ráépítés, bontás és új építés ötvözete lesz az új épületegyüttes. Másrészt az ingatlannak hihetetlen felelőssége van építészetileg a város ezen a kiemelten érzékeny pontján, mert egyszerre kell szervesen beágyazódnia egy erősen védett városképbe, és megfelelnie a XXI. század legmagasabb szintű szolgáltatási elvárásainak.

„Harmadrészt a fejlesztés segít egy alapvetően belvárosi funkciót, az oktatást szervesen bent tartani a város szövetében. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban ez a beruházás hihetetlen komplexitással bír, ami az ingatlanfejlesztői kvalitás minden oldalán maximumot követel. Nagyon izgatottan várjuk a végeredményt, azonban a zsűri számára az nem volt kérdés, hogy a ma folyamatban lévő sok izgalmas ingatlanfejlesztés közül a CEU Campus Projekt a legizgalmasabb” – tette hozzá Borbély Gábor.

Baross Pál, FRICS, a CEU campus-újjáépítési projektjének igazgatója pedig így jellemezte a fejlesztési programot: „a Közép-európai Egyetem több szempontból is új kihívásokat jelentett számomra az eddigi ingatlanfejlesztési munkáimhoz képest. Az első, hogy ez egy olyan épület, ahol a „közösségi funkciók” dominálnak a „munkahelyi funkciókkal” szemben. Az internet és network alapú tanulás befogadása a „mindenhol tanulás” lehetőségét követeli meg a hagyományos tantermi előadásokkal szemben – ez pedig alapjában a közösségi tér újragondolását jelentette.”

„A második újdonság az volt, hogy a homlokzatokat egy „középület” értékálló méltóságára kellett terveztetni, szemben az eddigi munkáimmal, ahol a homlokzatok megfogalmazásában inkább a kortárs, modern kifejeződése volt a cél. A  harmadik – és talán a hagyományos ingatlanfejlesztési tapasztalatokra leginkább alapozott – kihívás az volt, hogy hogyan lehet Budapest történelmi belvárosában egy olyan majdnem 40.000 m2 nagyságrendű rekonstrukciót javasolni, ami öt telket, meglévő épületeket és egy markáns funkcióváltást jelent. Ez másoknak még nem sikerült” – hangsúlyozta Baross Pál a projekt nagyságrendjét és komplexitását.

GALÉRIA KÉPEK

Partnereink