Így szeretne Budapest Közép-Európa logisztikai központja lenni

Kereskedelmi 2021-03-05

Szándéknyilatkozatot írt alá a CELIZ Konzorcium (Central-European Logistics and Industrial Zone, magyar nevén Záhony Logisztikai és Ipari Övezet) és a Rail Cargo Hungária (RCH) a távol-keleti intermodális forgalom hatékonyabb kezeléséről.

A Kína és Európa közötti vasúti forgalom a következő években jelentősen bővül, és ezzel Magyarország is nyerhet, ha sikerül javítani a határon az árukezelés infrastrukturáját. Nemzetgazdasági érdek, hogy a 6. számú mediterrán vasúti korridor magyar közreműködést igénylő forgalma emelkedjen, mivel így az adó-, vám- és egyéb logisztikai bevételek is nőnek. Az érkeztetési és logisztikai kapacitáson múlik, hogy a rendkívüli mennyiségű távol-keleti küldeménynek mekkora része kerül be innen az uniós piacra.     

A szándéknyilatokozatot a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója is üdvözölte. Homolya Róbert szerint a vasúttársaságnak is érdeke a záhonyi fejlesztés, amely ráadásul a környezetterhelést is csökkenti. Az EU a közlekedésből származó széndioxid-kibocsátást 90 százalékkal csökkentené 2050-ig, ezért a közúti fuvarozás jelentős részét más megoldásokkal, jelentős részben vasúttal kell kiváltani.     

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a vasutat nevezte a következő 10 év legjelentősebb közlekedésfejlesztési célpontjának. Mosóczi László szerint a csaknem 6 ezer milliárd forintnyi fejlesztéssel a kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarország Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon. Az államtitkár közölte, hogy a Budapestet délről elkerülő teherforgalmi vonal (V0) előkészítéséhez kapcsolódó közbeszerzés márciusban elkezdődhet, a környezetvédelmi engedély 2023 tavaszára várható.

Partnereink