Interjú Scheer Sándorral, aki mindent tud a magyar ingatlanpiacról

Interjú 2016-06-13

A Market Építő Zrt. immár 20 éve van jelen a magyar ingatlanpiacon. A két évtized alatt a legikonikusabb ingatlanfejlesztésekben vettek részt, világszínvonalú munkájukat mindenki elismerni, számos épületük nyert nemzetközi díjat. Mindent tudnak a szakmáról. Scheer Sándorral, a Market vezérigazgatójával tekintettük át az elmúlt 20 évet, a hazai ingatlanpiac fejlődését, szót ejtettünk arról is, hogy a válság hatására a kóklerek lassan kikopnak a mezőnyből, illetve van-e köze a politikának a szakmához.

– A Market Építő Zrt. húsz éve van jelen a hazai ingatlanpiacon. Bár nem könnyű néhány mondatban összefoglalni, de hogyan jellemezhetjük a hazai piac fejlődését akár a szakembergárdát, akár a tervezői és kivitelezői kvalitásokat, akár a gazdasági-társadalmi környezetet tekintve?

– A magyar építőipart a rendszerváltásig egy pártállami központosított irányítás jellemezte állami szereplőkkel. 1990 után nagyot fordult a világ, és elsősorban az osztrák és német befektetők hatására a német építőipar stílusa és módszerei domináltak. Az elmúlt időszakban – és a Market elmúlt 20 évében is – az ezeken az alapokon elinduló építőipar már nyugat-európai színvonalon teljesít, csak sokkal gyorsabban dolgozik, miközben kelet-európai díjazást kap a tevékenységéért. A fejlődés iránya tehát jó, azonban van még teendő annak érdekében, hogy a legalacsonyabb szinteken is elsajátítsuk azt a gondolkodásmódot, valamint elérjük azt a minőséget és árszintet, ami Nyugat-Európában már sztenderd. A szakembergárda folyamatosan öregszik, nagy gondot jelent az utánpótlás megteremtése, elkerülhetetlen nagy feladat lesz a fizetésük drasztikus növelése.

– A szakértők szerint a magyar ingatlanpiac egyre érettebb arcát mutatja, ami azért is jó hír, mert régebben nem csak a kivitelezők között találkozhattunk kóklerekkel, hanem az önkormányzati-állami oldalon is jelentős szakmai hiányosságok mutatkoztak. Nyilván ennek is tudható be, hogy régebben egyes fejlesztések nem igazán illeszkedtek az adott város településszerkezetébe, miközben minőségi hiányosságok merültek fel, a jó ízlésről már ne is beszéljünk. Az ún. hivatalos oldal szakmai kompetenciája azóta mennyiben változott?

– Tapasztalataink szerint az állami beruházói oldal szakmai kompetenciákat hozott létre, egy-egy szervezetet (például a NIF) vagy kormánybiztost delegált a projektek mellé. Ezeknél a szervezeteknél rendelkezésre áll a szakmai kompetencia, illetve hasznosítják a piaci szereplők tudását is. Tudatosabb előkészítő munka zajlik, egyre tisztábbak a koncepciók. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez a terület, ez az oldal is szakemberhiánnyal küzd. Képzett, jó gondolkodású, széles látókörű munkatársakból sosem elég ezen a területen sem.

– Mennyiben változott a fejlesztői hozzáállás ebben a két évtizedben? Van-e minőségi előrelépés e téren? Eljutottunk-e teljes mértékben a nemzetközileg is elismert színvonalig vagy még meglehetősen vegyes a mezőny?

– Az ingatlanfejlesztő területen a mi nézőpontunkból még mindig vegyes a mezőny. Még mindig van egyszerű és rossz projekt, de már egyre kevesebb számban találkozunk velük. Megtalálhatók a fejlesztők között a profi gondolkodású, jó szemléletű és magas minőségi elvárással dolgozó cégek is. Az elmúlt 25 évben nagyon sokat ártott a magyar építőiparnak és ingatlanpiacnak az a „gyarmatosító” gondolkodás, az a pénzt, profitot mindenek elé helyező mentalitás, az a külföldi és magyar tőke, ami semmit nem tett a minőség, az esztétika és a városképi formálás lehetőségeinek megvalósítása érdekében. Ezek a fejlesztők a válság hatására kikoptak Magyarországról, illetve az egyre erősebb önkormányzati, hatósági fellépések hatására kénytelenek minőséget produkálni. A folyamat jó irányban tart, egyre igényesebb fejlesztések indulnak el.

– A válság megrengette a kivitelezői piacot is. Sok nagy név kihullott a rostán, de a Market töretlenül halad a maga útján. Mi lehet a siker titka?

– A magyar építőipari piacon a sikeres működéshez néhány feltételre, illetve tulajdonságra szükség van. Ha meg kellene határozni, hogy nálunk melyek a siker összetevői, akkor az alábbi fogalmakat említeném meg: munka, szorgalom, elhivatottság, fókusz, szakértelem, minőség, alázat, profizmus. A megrostálódott és átalakult mezőny a válság utáni hét szűk esztendőt különböző állapotban vészelte át, ennek következtében a piaci szereplők eltérő helyzetben tekintenek az iparágunk számára kedvező időszak elé. De az elmúlt 20 év alatt sem változott a munka mennyisége és minősége.

– Önök építették többek között az emblematikussá vált Groupama Arénát, amely számos nemzetközi díjat besöpört, most pedig a Dagály Úszóaréna van soron. Az irodapiacon szintén számos jelentős teljesítmény fűződik a nevükhöz. A Magyar Telekom új székházának generálkivitelezői munkálatait is elnyerték, amely a hazai irodapiacon egyedülálló projekt, hiszen ekkora volumenű tömböt még nem építettek Magyarországon. Milyen különleges kihívásokkal és érdekességekkel szembesülnek a projekt kapcsán?

– A Magyar Telekom székháza egy olyan magas műszaki színvonalú épület, amely tartalmát tekintve még nem valósult meg Magyarországon. Ekkora méretű ingatlan is kevés helyen és csak több lépcsőben épült meg az országban. Az egyik legfontosabb feladatunk úgy szervezni a munkát, hogy a rövid építési idő alatt kiváló minőségben valósuljon meg a beruházás. Ennek érdekében úgy kell kezelnünk ezt a projektet, mintha három önálló irodaházat építenénk. Vagyis három önálló építkezést szervezünk és bonyolítunk le. Ezzel a módszerrel a kapacitásokat könnyebben tudjuk szervezni, könnyebben tudjuk ellensúlyozni a munkaerőhiány miatti problémákat. Igazi kihívás egy-egy részfeladat megvalósításához a szükséges szakembergárdát – az ütemtervben rendelkezésre álló időre – szerződtetni, munkájukat koordinálni. Az épület semmilyen tekintetben nem lesz átlagos, amint a kiviteli tervek elkészülnek, úgy azok részleteit szívesen megosztjuk a szakma képviselőivel.

– Még egy utolsó kérdés, amely némiképp az építőipar és a magyar társadalom egyik közös nevezője, hogy ilyen diplomatikusan fogalmazzunk. Magyarországon az ingatlanpiac folyamatosan erős politikai kereszttűzben van. Ez a normális állapot Nyugaton is, vagy ez csak mifelénk divat? Hogyan lehet hatékonyan működni úgy, hogy minden fejlesztést ide vagy oda sorolnak?

– Magyarországon az ingatlanfejlesztési piacot magáncégek uralják, a domináns piaci szereplők közülük kerülnek ki. Egy ilyen szereplőnek tudnia kell működni bármilyen politikai rendszer alatt, mert a tudása, az ötletei és pénzügyi forrásai az ország és a város számára nem nélkülözhetők. Az elmúlt években az Európai Uniós források hatására az állam domináns ingatlanfejlesztő lett, és az általa végrehajtott fejlesztések egy-egy városban, országrészben komoly katalizációs hatást váltottak ki. Építőipari szereplőként nagyon örülök, hogy az állam ingatlant, országot és városokat fejleszt, mert ez kinyitja a lehetőséget a piaci szereplők előtt is. Nem találkoztam azzal, hogy egy fejlesztést ide vagy oda sorolnak a szakmán belül, hiszen ez egy közös tevékenység, ahol az államnak szüksége van az ingatlanfejlesztőkre és az építőiparra, és fordítva, az építőiparnak és az ingatlanfejlesztőknek is szükségük van az államra. Ha ez az együttműködés normális mederben tartható, és ésszerű alapokon nyugszik, akkor ezzel nincs probléma.  Véleményem szerint Magyarországon ezt a folyamatot – a rendszerváltás óta – normális mederben tartották, és ez így van az Európai Unió többi tagállamában is. 

Korábban bemutattuk a Market székhelyét is, amely Magyarországon igazi kuriózumnak számít.

GALÉRIA KÉPEK

Partnereink