A hibrid munkáé és az új típusú irodáké a jövő!

Mára kiderültek a távmunka hosszú távú előnyei és mérsékelhető hátrányai, így a home office egyre inkább teret nyer a munkavállalók életében. Mindez megváltoztatja a cégek irodák iránti igényeit és elvárásait is.

A járvány előtt a home office vagy távmunka kevéssé volt elterjedt. Már heti egy–két nap otthoni munkavégzés is inkább egyfajta kedvezménynek, kuriózumnak számított. A járvány idején és azt követően viszont már széles körben alkalmazott megoldássá vált, számos ágazatban a munkavállalók csábításának, megtartásának eszköze lett.

Sőt, sok munkaadó a hatékonyság javulását látja a rendszerben, míg más cégvezetők azt tartják a legelőnyösebbnek, ha a dolgozó csak a hét néhány napján végzi a feladatát otthon, a többi napot a munkahelyén tölti. A szellemi munkát végzők körében a hibridnek is nevezett munkavégzésé lehet a jövő, amely egyesíti a home office és az irodai munka előnyeit, mérsékelve mindkét forma hátrányait.

De vannak és lesznek is olyan munkakörök, amelyekben végleg a távmunka lesz a nyerő. Bármely megoldást választják is a vállalatvezetők, tény, hogy a járványt követően gyökeresen megváltoztak az irodahasználati szokások, amelyek a szakemberek szerint már soha nem lesznek olyanok, mint a pandémia előtti időszakban. Márpedig e változások érdemben befolyásolhatják az irodák jövőbeni kihasználtságát, a velük szemben támasztott követelményeket, és tartósan kihathatnak a teljes ingatlanpiacra, legyen az iroda vagy lakás.

A home office előnyei…

Az otthoni munkavégzés előnyeit és hátrányait sokan felfedezhettük és megtapasztalhattuk a járvány hosszú hónapjaiban. A legfőbb előnyét az jelentette, hogy saját időbeosztással, rugalmasan lehet elvégezni a feladatokat. Az IKT, vagyis az információs és kommunikációs technológiákon alapuló munka több önállóságot nyújt a munkavállalóknak. Saját tempónkban dolgozhatunk, ha elfáradunk, pihenhetünk, sétálhatunk egyet. Nem kell a kollégák megvető pillantásától tartanunk.

Akár hajnalban is kezdhetünk, vagy éppen sokáig aludhatunk, mert a délután vagy az este is rendelkezésünkre állhat. Nincs munkába járás, az utazás idejét reggel és este is megtakaríthatjuk. Munkánkat nem zavarhatják meg felesleges kérdéseikkel a főnökök vagy a beosztottak, nem kell kényszerűen a kollégákkal együtt kávészünetet tartani. Jól kialakított dolgozószobánkban vagy dolgozósarkunkban saját eszközeinkkel végezhetjük el a feladatainkat.

Az otthoni munkával növekedhet a hatékonyságunk, és több időt tölthetünk a családdal, összességében pedig elmaradhat a stressz. Nem kell a munkába járás költségeivel kalkulálnunk, a társadalmi hasznosság pedig abban mutatható ki, hogy kisebb lehet a karbonlábnyomunk, ha nem közlekedünk autóval reggel és este.

…és hátrányai

A hátrányok között szokás megemlíteni, hogy az otthoni munkavégzés, az otthontartózkodás több energiaköltséggel jár. Az is hátrány, hogy a munkavállaló úgy érezheti, magányosan, másoktól elszigetelve dolgozik. Bár a közösségi platformokon van lehetőség munkahelyi megbeszélésekre, hiányozhatnak a személyes találkozók, a szociális kapcsolatok.

Zavarók lehetnek a családtagok, akik alkalmanként elvonhatják a figyelmet, megzavarhatják az elmélyült alkotófolyamatot. Káros lehet az is, ha otthonunkban nem tudjuk időben abbahagyni a munkát, emiatt felborulhat a magánélet és a munka egyensúlya. A pihenőidők elmaradása, a mozgásszegény életmód miatt akár tartós nyak- és hátfájás alakulhat ki, alvászavarok is felléphetnek.

Már a pandémia első hullámának idején végzett európai felmérésből kiderült: a távmunkás válaszadók 27 százaléka szabadidejében is dolgozott, hogy teljesíthesse a rá szabott vagy maga által teljesíteni kívánt feladatokat. A családban 12 év alatti gyermekeket nevelő, home office-ban dolgozók 22%-a számolt be arról, hogy nehézséget jelent koncentrálnia a munkára.

A hibrid áll nyerésre

Bár a munkáltatók jó része változatlanul támogatja a távmunkát, ám egyben azt is elvárja, olykor megköveteli, hogy a munkavállaló a hét egy vagy több napján bejárjon az irodába, és ott dolgozzon. Akik e módszerben hisznek, úgy gondolják, egyszerre lehet kihasználni az otthoni munka előnyeit, anélkül, hogy a hátrányaival számolni kellene. E hibrid változatosságban nincs elmagányosodás, megmaradhat a kollégákkal a személyes kapcsolat, és a hatékonyság sem csökken. Cége válogatja, miként alakítja ki ezt a fajta munkarendet. Van, ahol heti egy napot kötelező az irodában tölteni, máshol csak egyetlen napot engedélyeznek távmunkában.

Hibrid munkában az iroda továbbra is fontos munkavégzési helyszín maradhat. A járványt követően 2023-ra Magyarországon a távmunkában és a legalább részben otthonról dolgozók aránya tartósan magasabb szinten stabilizálódott, igaz alacsonyabban, mint más európai országokban. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben a munkaképes korú magyar munkavállalók 10,6%-a dolgozott hibrid (7,8%) vagy otthoni (2,8%) munkavégzés keretében, ami összességében kevesebb mint a fele az EU 27 országa 22,4%-os arányának.

Nemcsak a nyugat-európai országokkal összehasonlítva jelentős az elmaradás, hanem még a régió országaihoz képest is: Csehországban 15,7%, Szlovákiában 13,1%, Lengyelországban 12,6% volt a vegyes vagy teljesen otthoni munkavégzés aránya, miközben Ausztriában 27,5%! Egy magyarországi felmérés szerint 2023 első negyedévében a szellemi foglalkozású budapesti munkavállalók 46%-a dolgozott hibrid munkamodellben, 42%-uk viszont kizárólag az irodában végezte a tevékenységét.

A hibrid munkavégzés a jövőben várhatóan még inkább elterjed, és már soha nem fog visszatérni a pandémia előtti állapot. Ezt állapítja meg az Eurofound, a szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség 2023-as, Hibrid munka Európában: Fogalom és gyakorlat (Hybrid work in Europe: Concept and practice) című jelentése is. Ebben az ügynökség összefoglalja a tagállamokban a hibrid munka körül kialakult főbb vitákat, és bemutatja, miként valósult meg a gyakorlatban a vegyes munkavégzés Európa-szerte.

A kutatók szerint a politikai döntéshozók és a szociális partnerek számára döntő fontosságú lesz, hogy megállapodásra jussanak azokról a feltételekről, amelyek mellett e munkavégzés megvalósítható. E feltételek részei az egészséggel, a biztonsággal, a munka és a magánélet egyensúlyával, valamint a munkaidővel, a munkaeszközök biztosításával, a költségek (berendezések, energia- és internethasználat) megtérítésével, valamint az ingázással összefüggő kérdések. Mindemellett fontosnak tartják a szükséges vezetői és irányítási készségekkel kapcsolatos szempontokat is. Úgy vélik, a különböző megoldások megvalósíthatósága és sikere függ az egyéni igényektől, a szervezeti és csapatszintű célkitűzésektől, a feladatleírásoktól, valamint a már meglévő és a még megalkotásra váró jogszabályoktól is.

Az irodák változó szerepe

A hibrid munkával az iroda továbbra is fontos munkavégzési helyszín marad, ám átalakul szerepe, funkciója, jelentősége. Már nemcsak a munkatevékenység helyszíne lesz, hanem a találkozások, eszmecserék, a kapcsolatok építésének, sőt a lelki biztonságnak a színtere is, amely egyensúlyt teremt a home office és az irodai munka között, és egyben hozzájárul a dolgozó elégedettségéhez.

Az ingatlanok, irodaházak tulajdonosainak, bérbeadóinak és bérlőinek egyaránt rá kell jönniük, hogy a korábbi időszakhoz képest másfajta berendezkedésre van szükségük. Egyrészt a munkaadóknak kevesebb terület kell, és várhatóan a korábbitól eltérő igényekkel is jelentkeznek. A bérbeadóknak jobban kell versenyezniük a bérlőkért, és felértékelődik az ingatlankezelési szolgáltatások minősége is.

Új irodai terekre van szükség: mivel az érdemi munkát az emberek jórészt otthonról végzik, amikor felkeresik az irodát, gyakrabban igénylik a személyes találkozókat. A nagy, nyitott irodák ideje lejár – vélik a szakemberek. A tárgyalásokra, beszélgetésekre kialakított helyiségeknek rugalmassá kell válniuk: mozdítható, állítható falakkal, összecsukható bútorokkal. A tér egyszerre válhat alkalmassá csapatmunkára vagy egy szűkebb kör összejövetelére, a hagyományos vezetői irodák szerepe így csökken.

Ugyanakkor alkalmanként néhány kisebb irodára, szobára is igény lehet, mert lesznek kollégák, akik online csatlakoznak egy-egy megbeszéléshez, és más cégek tárgyalópartnerei is dolgozhatnak otthonukban, akikkel a digitális térben kell felvenni a kapcsolatot. Fontos, hogy egyes irodákban ott legyenek a videohívásra alkalmas modern technikai eszközök is.

Változóban az egy íróasztal, egy munkatárs elve is. Hibrid munkát végezve a munkavállalónak már nem kell biztosítani íróasztalt az év minden napjára. Elég megosztható munkaállomásokat felállítani, melyeket mindig azok foglalnak el, akik a hét egyes napjain felkeresik az irodát, és ott végzik el feladataikat, ha éppen nincsenek meetingen. Felértékelődik a konyhák szerepe is, melyeket érdemes mini kávézókká átalakítani kényelmes székekkel, fotelekkel. Így barátságosabb légkörben folyhatnak az informális beszélgetések.

Fotók: Getty Images. A cikk megjelent az Ingatlan Évkönyv 2023/2024 kiadványban – Kiadó: Az Év Irodája Kft.