A 21. század gyökeresen felforgatta a munkaerőpiacot, hiszen új típusú tevékenységeket, munkavégzési formákat és kompetenciákat helyezett előtérbe. Egyre fontosabb a rugalmasság, a naprakészség, a mobilitás; a technológiai fejlődés pedig a fizikai terek mellett a virtuális tereket is helyzetbe hozta, miközben új kommunikációs csatornákat honosított meg. Az iroda szerepe átalakul, egyes tevékenységek során pedig nem is bír jelentőséggel.
Az új munkavégzési formák során a szabadúszók, nomádok, startupok szerepe felértékelődik, az otthoni munka nagyságrendje nő, amelyet nem csak a multik dolgozói végezhetnek bizonyos napokon, hanem a szabadúszók számára is ez a fő csapásirány. Azonban sokan nem szeretnek egyedül lenni otthon, hiszen a szociális kapcsolatok hálója az emberiség egyik legfontosabb civilizációs terméke, ezért megjelentek a közösségi irodák.
A közösségi irodákban rugalmasan lehet munkaállomást, irodahelyiséget, tárgyalót foglalni, sőt, egyéb irodai szolgáltatásokat is igénybe lehet venni, mint székhely, üzenetek fogadása stb. Többféle csomag közül választhat az ügyfél, ami a bérlés időtartalmára és az igénybe vett eszközökre-infrastruktúrára vonatkozik. A közösségi iroda tehát egyfajta átmenetet képez az irodai munka és az otthoni munka között, miközben mindkettő előnyeit egyesíti.
Honnan jön és hová tart?
Kitérőként jegyezzük meg, hogy a közösségi iroda (coworking) fogalma szoros kapcsolatban áll a szolgáltatott irodáéval (azonnali vagy instant). A szolgáltatott iroda azonban alapvetően önálló cellás irodákra összpontosít, míg előbbia nagy közös térben történő munkavégzést preferálja, aztán persze csaknem mindenhol kombinálják az egyes típusokat.
Nagyjából 20-30 éve először a szolgáltatott iroda jelent meg a színtéren, majd a közösségi is elterjedt. A szolgáltatott irodákat globális piaci szereplők működtetik hálózatokban, amelyek ugyanazt a színvonalat és kiszolgálást nyújtják a világ minden táján. Ezek jellemzően vállalati és üzletszerű terek, nagyjából 80%-uk privát iroda, míg 20%-uk közösségi tér. Magyarországon is működnek, elég ha a Regust vagy a DBH-t említjük meg.
A coworking esetében jellemzően a helyi szolgáltatók dominálnak, amelyek kisebb területen – 500-2000 m2-en – működnek. Itt éppen fordított a helyzet, hiszen nagyjából 80% a közösségi zóna és a terület 20%-a privát munkahely. Pár éve indult el a hibrid iroda térhódítása, amely a két típust ötvözi, miközben a szolgáltatott és a közösségi modell közelít egymáshoz.
A közösségi irodák az elmúlt tíz évben szinte forradalmat valósítottak meg, hiszen ma már több tízezer cég működik. De ez a piaci szegmens még mindig nagyon kicsi az irodapiacon, például Magyarországon a 4 millió m2-nyi modern irodaterület nagyságrendjéhez képest még csak közelítik a 70-80 ezer m2-t a közösségi irodák. Világszerte nagyjából a teljes piac 3%-a ilyen típusú munkahely, azonban arányuk évről évre növekszik.
Mire jó a közösségi iroda?
A céges munkahelyen a szervezettség, a hatékonyság és a közösség a legfontosabb, sokan például “elúsznak”, ha nincs mellettük egy csapat, egyfajta hierarchikus rend vagy keret vagy munkakultúra, amely meghatározza a tevékenységet, illetve annak intenzitását szabályozza. A közösségi irodába a feladatoktól függően szintén be kell járni, vagyis a napi rutinműveletek kellő motivációt biztosíthatnak azok számára is, akik az abszolút önálló munkavégzésre nem teljesen alkalmasak.
A közösségi irodában a közösség szerepe is kiemelkedik, akár csak egy átlagos vállalati irodában, hiszen bár különböző tevékenységekkel foglalkozó tagok dolgoznak együtt, mégis működik a kommunikáció, sőt, akár még üzleti kapcsolatok is szövődhetnek, vagy éppen egymást segíthetik a saját szakértelmükkel, hiszen egy informatikus és egy könyvelő kompetenciái szakmai kapcsolatot is teremthetnek.
A közösségi iroda vezetői nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, ennek megfelelően számos programot, előadást, konferenciát, kompetenciafejlesztést szerveznek, a startupok számára a továbbfejlődést támogatják, a közösségi térben található munkaállomás helyett kisebb stúdiót biztosíthatnak, olyan készségeket tanulhatnak a tagok, amelyek segítik a munkájukat, például a szervezetfejlesztésben kaphatnak szakmai hátteret stb.
Magyarországon is hódít
A közösségi iroda izgalmas színfoltja a hazai irodapiacnak is, hiszen sokféle coworkinget tudunk említeni. Az elsőt a LOFFICE nyitotta meg 2009-ben a Paulay Ede utcában a Zeneakadémia volt kottanyomdájában, de a Rákóczi tér mellett a Salétrom utcában is különleges indusztriális miliőt teremtettek, ahol később a Distinction futott be, amelyet aztán az ír Skyscanner vásárolt fel. Vagyis már be is mutattunk egy példát arra, hogyan lehet a startup állapotból világszinten is versenyképes vállalatot gründolni a közösségi irodában.
Később egyre nagyobb számban indultak el új irodák a fővárosban és a nagyobb egyetemvárosokban, sőt, már Az Év Irodája versenyen is megjelentek. A hazai startup-ökoszisztéma fejlődésével és néhány hazai gyökerű technológiai cég nemzetközi karrierje okán egyre nagyobb népszerűségnek örvend ez a fajta munkahely Magyarországon is.
Általában nagy gondot fordítanak a dizájnra, miközben megőrzik a praktikusságra való hajlamukat is, vagyis sokszínű, ötletes, emberközpontú, egyediségre törekvő belső terekről beszélhetünk. Olyan helyszíneket is hasznosítanak, amelyek egyébként kihasználatlanul állnának, másrészt egyfajta kávézóhangulatot is megteremtenek, amelyek belvárosi helyszíneken tovább színesítik a palettát.
A közösségi iroda tehát a lehetőségek tárháza, természetesen az egyénnek is hozzá kell tenni a magáét, hiszen fontos a vállalkozó szellem, az önállóságra való hajlam, a networking iránti érdeklődés, a szinergiák kiaknázásának felismerése, és még sorolhatnánk. Összességében a felgyorsult világunkban, ahol a rugalmasság, az azonnali cselekvés és a mobilitás a legfontosabb, fényes jövő előtt áll a közösségi iroda intézménye.
A sorozatunk többi része elérhető a cím alatt szereplő „10 forradalmi változás az irodapiacon” címkére (tagre) kattintással.
Képek forrása: Az Év Irodája – LOFFICE és Kaptár
