A zöld szemlélet mára az életünk szinte minden aspektusában megjelenik, legyen szó a mindennapi tevékenységekről, a gazdaságról, vagy akár az építőiparról, építészetről. Utóbbi terület ékes példája a Magyar Nemzeti Bank székházának felújítása, amelynek során a jegybank mind a műszaki részleteket, mind a rekonstrukciós folyamatokat tekintve a környezetbarát megoldások alkalmazására törekszik. Ezt a célt szolgálja az a Pureti technológiával készült épületháló, amely a rekonstrukció ideje alatt fedi az épületet, ezzel jelentősen javítva a levegő minőségén.
A Pureti életciklusai
A Pureti technológia mintegy fél évszázados múltra tekint vissza: több mint 9 000 szabadalom és több mint 40 000 tudományos cikk tárgyát képezte eddig. A módszer lényege, hogy a háló anyagát speciális nanorészecskékkel, többek között titán-dioxiddal vonják be. A kezelt felület ezután mesterséges vagy természetes fény jelenlétében fotokémiai reakciók katalizátoraként funkcionál, és képes olyan szennyező anyagokat kiszűrni a levegőből, mint a nitrogén-oxidok. Ezek a részecskék az oxidáló, Los Angeles-típusú szmog egyik fő összetevői, amely olyan nagyvárosokban, mint Budapest, fokozott gyakorisággal alakulhat ki. Az épületháló a levegőben található vízmolekulákon és szálló poron kívül további olyan szennyező anyagok megkötésére is alkalmas, amelyek nagyobb koncentrációban károsak az emberi egészségre.
A Pureti, átlátszó anyagként, egy fújópisztoly segítségével kerül fel a felületre, jelen esetben a Magyar Nemzeti Bank székházát borító mesh hálóra. A Pureti technológia egyetlen alkalmazása akár 5 évig is kitarthat – a technológia jellege miatt ez alatt az idő alatt alapvetően mindössze két esetben nem tudja ellátni a feladatát: sötét fényviszonyok között, illetve a háló felületének megsemmisítése esetén. Az anyag feldolgozása, utóélete szintén megfelel a fenntarthatósági szempontoknak: mivel a Pureti 98-99 százalékban vizet tartalmaz, így nem beszélhetünk környezetet sértő eljárásról.
Tudományos háttér
Az amerikai LSU egyetem professzora, Marwa Hassan évekig tanulmányozta a Pureti heterogén, vízalapú felületkezelési megközelítését.* A professzor továbbá a technológia életciklus-értékelését is elvégezte, amely a termék teljes életútja során vizsgálja annak környezetre gyakorolt, potenciális hatásait.
Hassan csapata megállapította, hogy a Pureti környezeti előnyei (víz- és energiamegtakarítás, nitrogén-oxid-csökkentés, metán- és szénhidrogén-származékok oxidációja, valamint a hősziget mérséklése a megnövekedett napfényvisszaverő-képesség révén) nem csak teljes mértékben ellensúlyozzák, de túl is tesznek a fotokatalitikus folyamat során keletkező, nyomnyi mennyiségű CO2-kibocsátás jelentőségén. Azt is megfogalmazták továbbá, hogy a Pureti 2-4-szer hatékonyabban csökkenti a légszennyezés szempontjából leginkább releváns nitrogén-oxid mennyiségét, mint a beágyazott titán-dioxid nanoporokkal előállított, szintén fotokatalitikus beton.
A fenntarthatóság, mint meghatározó szempont
A jegybank Szabadság téri székházának 2021-ben kezdődött felújítása során fontos szempontként jelent meg, hogy egy olyan korszerű, energiatakarékos irodaépület szülessen, amellyel az MNB saját karbonlábnyomát is csökkentheti.
Mindez azért is kiemelten fontos, mertMagyarország légszennyezettségi adatai alkalmanként – különösen télen – még a kínai és indiai nagyvárosok adatait is meghaladják. Ezt elsősorban az elavult fűtőberendezések, valamint az ezekben elégetett rossz minőségű tüzelőanyag okozzák, amely sok esetben szilárd hulladék. A másik fő probléma a szmog, amelynek kialakulásáért a nagyobb településeken elsősorban a közlekedés, míg a kisebbek esetén leginkább a szilárd tüzelés tehető felelőssé. Magyarország földrajzi elhelyezkedése, valamint a gyenge légáramlatok szintén nem segítenek a levegő minőségének javításán.
Forrás: https://pureti.com/content/documents/PURETi—safety-and-environmental-issues—January-2014.pdf
