A MOL Campus nem csupán egy hazai gyökerű regionális multinacionális vállalat új székhelye, hanem az összes irodapiaci trendet is képviseli, amelyek a globális munkaerőpiacon meghonosodtak az elmúlt években. Egy olyan landmark épület Budapesten, amely méltó módon reprezentálja a magyar munkakultúra elmúlt évtizedekben történő fejlődését, illetve képviseli a legújabb digitális és épületüzemeltetési megoldásokat. Varga Péterrel, a MOL kiberbiztonságért és a MOL Campus üzemeltetéséért felelős igazgatójával beszélgettünk a székház fejlesztési koncepciójáról, az irodakultúrájáról, az üzemeltetés különleges megoldásairól, a mesterséges intelligencia szerepéről és a tripletekről, amelyek alapján felépül a vállalat székhelyén a munkaszervezet. A MOL Campus nemrég elnyerte Az Év Irodája versenyen Az Év Székháza díjat.
– Manapság az irodapiacon minden a dolgozói jóllétről és a munkavállalói élményről szól. Ebben a vadonatúj irodatoronyban hogyan valósulnak meg ezek a dolgozói értékek?
– A munkavállalói élmény kapcsán az az alapfelvetésünk, hogy az a kolléga, aki jól érzi magát a munkahelyén, az jobban teljesít, hatékonyabban tud dolgozni. Ez természetesen a vállalat számára is előnyös, hiszen kiemelkedő eredményeket csak kiemelkedő teljesítményekkel tudunk elérni. Az irodafunkciók megtervezését azzal kezdtük, hogy a kollégáink egy-egy munkanapját elemeztük. Majd a kapott információk alapján számba vettük, hogy a dolgozók az úgynevezett employee journey alatt milyen szolgálatásokat – akár irodaterekről, akár technológiai eszközökről van szó – kaphatnak egy modern irodaházban, amelyekkel a munkájukat segíthetjük és a teljesítményüket hatékonyabbá tehetjük.
– Hogyan lehet egyáltalán mérni a munkavállalói élményt, hiszen meglehetősen szubjektív tényezőnek tűnik?
– A munkavállalói élményt alapvetően befolyásolja, hogy a dolgozók mennyire kényelmesen és hatékonyan tudják használni az egyes eszközöket. Itt kell megemlítenünk a digitális megoldásokat, amelyek az utóbbi években hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A kapott adatok segítségével számos információhoz juthatunk: hogyan és mennyire hatékonyan veszi igénybe a dolgozó a vállalat által kínált szolgáltatásokat, így a visszajelzések alapján tovább tudjuk fejleszteni a munkavállalói eszközöket, illetve a digitális eszközökhöz való hozzáférés hatékonyságát.
– Hogyan befolyásolta a MOL Campus esetében az eredeti terveket a pandémia, hiszen éppen a fejlesztés közepén érkezett meg a világjárvány?
– A MOL már 2016-ban megalkotta az új stratégiáját, amelyet 2020-ban gondoltunk újra, és az ott kialakított alapvető elvek megjelentek a székház-fejlesztésben is. Mivel a MOL Campus egy multinacionális vállalat székhelye, ezért alapvetően a hibrid modell érvényesül, hiszen a külföldön dolgozó vagy más lokációkban tevékenykedő kollégákkal is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. Vagyis már a járvány előtt készültünk a hibrid munkavégzésre, hiszen fontos célunk volt az aktivitás alapú munkamodell megteremtése. Ráadásul a székház-projekt előtt megvalósítottunk egy digitalizációs tervet, amely a „working any time, any where” szlogenre épül, ehhez pedig kiválóan illeszkedik a MOL Campus koncepciója. Nyilvánvalóan némi finomítást végeztünk a terveken a pandémia miatt, így például jóval több különböző méretű tárgyalót alakítottunk ki, vagyis a helyiségek funkcióinak aránya módosult.
– A digitalizációs átalakulásnak melyek voltak a legfontosabb elemei, hiszen egyre meghatározóbbak a technológiai újdonságok egy-egy vállalat életében?
– A digitalizációs tervet a pandémia előtt valósítottuk meg és kifejezetten a dolgozókra fókuszáltunk, vagyis lehetővé tettük, hogy bárki bárhonnan tudjon dolgozni. Mindenki kapott egy korszerű mobileszközt korlátlan adatforgalommal és vállalati irányításrendszerrel, ezért a MOL-csoportnak a járvány – e tekintetben – nem okozott nehézséget. A digitalizációval párhuzamosan a kiberbiztonság is sokkal nagyobb szerepet kapott, hiszen rengeteg szenzort és felhős megoldást telepítettünk. Mivel az épület technológiáinak jelentős része a felhőben működik, ezért a vállalat működése rengeteg adatforgalmat generál.
– Milyen épületfelügyeleti rendszerről beszélhetünk a MOL-nál, hiszen az energiaválság még inkább előtérbe helyezte az ingatlanüzemeltetési ágazatot és az új megoldásokat?
– Az épületüzemeltetés nagyon egyedi módon valósul meg, és itt nem elsősorban a technológiára, hanem a módszertanra gondolok. Mi az épületet egyszerre fejlesztjük és üzemeltetjük is, vagyis a telepített szolgáltatásokat folyamatosan bővítjük a visszajelzések alapján. Bár az épület elkészült fizikai értelemben, de az üzemeltetéssel kapcsolatban akkor kapunk majd átfogó és releváns információkat, ha belaktuk a házat. Természetesen végeztünk előzetes számításokat az egyes helyiségek használatával kapcsolatban, de ezt pontosan akkor tudjuk majd felmérni, amikor már elegendő információ áll a rendelkezésünkre, vagyis már látjuk, hogy a dolgozók hogyan használják az épületet. Összességében egy multidiszciplináris és cross-funkcionális csapatüzemeltetés fejleszti a házat, vagyis egyetlen szervezetben többek között informatikusok, facility menedzserek és mérnökök dolgoznak együtt.
– Ez meglehetősen kínai most első hallásra. Mit jelent ez a mindennapokban?
– Az épület maga kvázi két „szinten” üzemel. Az egyik a smart épületirányító rendszer (building management system – BMS), ami alapján minden vezérlés távolról megvalósítható és automatikával beállítható, legyen az világítás, fűtés, redőnymozgatás, levegőztetés vagy épp szellőztetés. Eközben a digitális eszközök a rendszerből nagyon sok információt nyernek ki, amelyek adatokat generálnak, és ezek alapján mesterséges intelligenciával előrejelzéseket tudunk megvalósítani. Az üzemeltetés másik szintje maga a facility menedzsment, amely képes arra, hogy a smart épületirányító rendszerrel integrálódjon, így állandó visszajelzéseket kapunk az épület mindennapi működéséről. Emellett számos IoT-szenzort telepítettünk, amelyekkel még további paramétereket tudunk mérni.
– Ezek szerint a smart rendszer hatására egyre okosabb lesz az épület? Vagyis az épületüzemeltetési rendszer folyamatosan tanul és következtetéseket von le?
– Így van! Több terabájtnyi adatot gyűjtünk az épületről, amelyek alapján különböző algoritmusokat tudunk futtatni, akár mesterséges intelligenciával (MI) is. Már eleve olyan szenzorokat is telepítettünk az épületben, amelyek MI-t használnak. A kapott adatok alapján végzett előrejelzések vonatkozhatnak az épületüzemeltetés tökéletesítésére, de akár a munkavállalói élményt is fokozhatjuk a levont tanulságok alapján. Vegyünk egy példát szemléltetésként: a rendszer lehúzza a redőnyt bizonyos napsütöttség és hőmérséklet mellett, amit egy dolgozó egy fali panelen felülbírálhat manuálisan. Maga a smart rendszer akkor kerül képbe, amikor megtanulja, hogy bizonyos paraméterek mellett hogyan használjak az emberek a redőnyöket, és felülírja az automatikát. Emellett a szenzorok és a smart rendszer segítségével folyamatosan vizsgáljuk a terek kihasználtságát is, és ha kell, megtesszük majd a szükséges lépéseket.
– Szintén kulcsfogalom manapság az energia, elég csak a jelenlegi energiakrízisre vagy a fenntarthatóság érdekében előtérbe kerülő megújuló energiaforrásokra gondolni. Milyen erőforrásokkal üzemel a székház?
– Alapvetően az energiahatékonyságot helyeztük előtérbe, a hűtés-fűtés egy temperált légcserélőn keresztül működik, vagyis a bejövő és kimenő levegő hőmérsékletét kiegyenlítjük, és már ezen energiát spórolunk. Ezt támogatjuk a földhőszondából származó többletenergiával, és csak annyi külső energiát használunk fel, amennyi az adott pillanatban szükséges. Saját energiatermeléssel a fűtésrendszer teljesítményének 40-100%-át tudjuk biztosítani függően az igénybevétel nagyságrendjétől, az elektromos áram tekintetében már nehezebb a helyzet, hiszen az épületben a szükségleteinket nem tudjuk teljes mértékben napelemekkel vagy szélkerekekkel biztosítani. Viszont a pódiumépület tetején kialakítottunk egy 900 négyzetméteres napelemparkot, ami nagyjából az összes áramszükségletünk 5-15%-át tudja fedezni.
– Kicsit beszéljünk az aktivitásalapú munkakultúráról is! Az irodatereket úgynevezett tripletekre osztották. Ezek mit jelentenek a gyakorlatban?
– A tripletek fizikai és logikai egységek. A toronyban hármas egységeket alakítottunk ki, ezek között lift használata nélkül belső csigalépcsőkön keresztül lehet közlekedni. Az aktivitás alapú munka jegyében különböző tereket hoztunk létre egy-egy tripletben, és ahogy megyünk felfelé fizikai értelemben egy hármas egységben, úgy helyeződik a hangsúly a kollaborációról a fókuszra. Minden triplet rendelkezik skygardennel is, amelyek körül ad-hoc meeting terek, találkozó pontok alakultak ki, vagyis jelentős közösségi tereket hoztunk létre.
– Végezetül említsük meg, hogy már fel lehet menni a kilátóba, ahonnan páratlan kilátás nyílik a városra. De mi a szerepe alapvetően a látogatóközpontnak?
– A székház a nyitottságot szimbolizálja, a látogatóközpontban egy innovatív digitális környezetben megismerhetjük a MOL-csoportot. Hiszen bár mindenki hallott rólunk, ha másért nem, akkor a benzinkutak miatt, de valójában az emberek viszonylag keveset tudnak a cégről és a különböző üzletágakról. Ráadásul innen lehet panorámalifttel felmenni a kilátóteraszra, ahonnan a 360 fokos budapesti panorámát csodálhatjuk meg. A kilátóteraszra egyébként előzetesen online, a molcampus.hu oldalon lehet jegyet vásárolni.
Fotók: azevirodaja.hu