Az ESG az utóbbi időkben egyre gyakrabban emlegetett mozaikszóvá vált a gazdasági életben, ezen belül az ingatlanpiacon és az építőiparban is sokszor előkerül. Alapvetően a környezeti aspektust társítják hozzá, pedig a három betű közül ez csupán az egyiket jelenti. De vajon mit jelentek ezek a betűk?
Mi az az ESG?
Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése, egy olyan keretrendszer, amely három fő területre összpontosít: a környezeti hatások vizsgálatára, a társadalmi kérdések kezelésére és a vezetői döntéshozatal, vállalatirányítás folyamatára.
A klímaváltozás miatt egyre nagyobb felelősség hárul a vállalatokra, hogy ne csak pénzügyi szempontból vizsgálják a piacukat és a tevékenységüket, hanem a körülöttük lévő társadalmi közeg, vagyis a szűkebb és tágabb környezetük számára is – mint céges szervezet – hozzáadott értéket jelentsenek. Emellett egyre több befektető várja el a fenntartható működést és az erről való beszámolást, már csak azért is, mert így nagyobb esély van a magasabb hozamra.
Az ESG-jelentések alapján a pénz- és tőkepiaci szereplők a környezettudatosság szempontjából objektívebben ítélhetik meg az egyes vállalkozások, szervezetek tevékenységét. Nem véletlenülaz ESG-átvilágítások célja kettős: egyrészt jól szolgálják a különböző szabályozási irányelvek átültetését a gyakorlatba, másrészt jelentős üzleti előnyökkel is járnak. A szabályozó hatóságok a bankokat is figyelemmel kísérik, amely arra ösztönzi a pénzintézeteket, hogy az ESG szempontoknak megfelelő vállalkozásoknak nyújtott hiteleket részesítsék előnyben. Ezért egyre több tőke áramlik olyan cégekbe, amelyek a fenntarthatósági szempontok és a hármas ESG megközelítés alapján jól teljesítenek.
Az egész folyamat önmagát erősíti, vagyis az egyre több szabályozás és az EU üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzései arra késztetik a kormányzati szerveket, hogy a támogatások nyújtásakor és a közszférában megvalósuló projekteknél figyelembe vegyék a fenntarthatósági tényezőket. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi vállalatok egyre inkább olyan környezettudatos partnereket keresnek, amelyek elkötelezettek az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásuk csökkentése érdekében.
Egyre sokrétűbb szabályok
A szabályozási szigorítások, illetve a befektetők és a társadalom növekvő igénye a felelős vállalati működés iránt új kihívások elé állítják a cégeket. Az ESG az ingatlanpiacon és az építőiparban működő vállalkozásokat is alapvetően érinti, hiszen az épületek a globális energiafogyasztás meghatározó hányadáért felelősek. Az energiahatékonyság egyre fontosabb szemponttá válik az épített környezetben, vagyis egyre nagyobb intenzitással egyre több ingatlanpiaci vállalkozásnak kell majd felelnie az új kötelezettségeknek.
Érdemes nevesíteni néhány konkrét intézkedést! 2022-től alkalmazzák az EU Taxonómia fenntarthatósági kritériumrendszert, amelynek segítségével értékelik a vállalati tevékenységek fenntarthatóságát. Korábban az EU az NFRD (Non-Financial Reporting Directive) által vezetett be évenkénti fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséget a kijelölt nagyvállalatok számára, amely azonban nem bizonyult elég hatékonynak. Így most az NFRD újragondolása és kiterjesztése zajlik, amelynek következményeként a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) egy 2024-ben életbe lépő fenntarthatósági riporting keretrendszer lesz.
A vállalatoknak ennek alapján kell bemutatniuk, hogy a működésük milyen hatással van a környezetre, a klímaváltozásra, továbbá milyen kockázatokkal néznek szembe és mit tesznek ezek kezelése érdekében. A korábban önkéntes keretrendszerektől eltérően az új szabályozás jóval szélesebb körű jelentéstételi kötelezettséget ír elő, és folyamatosan nő azon vállalatok köre, amelyekre vonatkozik.
Ennek kapcsán érdemes megemlíteni az Európai Zöld Megállapodást is, amely a fenntartható és igazságos gazdaságra való áttérésre vonatkozó uniós terv. Ennek célja, hogy 2030-ra 55%-kal csökkenjen a kibocsátás, 2050-re pedig elérjük a nettó nullát, azaz a klímasemlegességet, amely az egész Európai Unióban érvényesül majd.
A környezeti elemről már sokat hallottunk
Az ESG-n belül a legtöbbször az E szócskát takaró környezeti faktort emlegetik, ez a rendszer legkézelfoghatóbb és legegyszerűbben megérthető eleme. Gyakorlatilag minden ide sorolható, amely egy vállalat környezetre ható tevékenységével összefügg: hulladékkezelés, üvegházhatású gázok, lég-, víz- és talajszennyezés satöbbi.
De ennél sokkal komplexebb a kérdés, hiszen a körforgásos gazdaság alapelvei szerint a termékek, a gyártási alapanyagok a keletkezéstől az újrahasznosításig nyomon követhetők. A cél az, hogy minél több anyag folyamatosan visszakerüljön más formában a gazdaságba, és ne a hulladéklerakóban végezze.
Az ingatlanpiacra összpontosítva az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése került a fókuszba. Nem véletlenül az új és a régebbi épületek esetében a fenntartható megoldásokról van szó, amelyek mind a kivitelezés, mind az üzemeltetés során folyamatosan érvényesülnek. Hűtés-fűtés, vízgazdálkodás, megújuló energiaforrások, légkezelés, intelligens szabályozó rendszerek, hulladékkezelés, anyaghasználat, újrahasznosítás – mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy zöld épületről beszélhessünk.
Összességében a fizikai környezetünk minden elemére kiterjed az E, vagyis a termőföldek, az erdők, a vízkészletek, a biodiverzitás védelme átfogó és hosszú távú stratégiát követel a vállalati szférától az épülethasználattól kezdve a működési mechanizmusig. A természeti erőforrások megőrzése a jövő generációi számára lassan minden törekvést felülír.
Társadalmi dimenzió
Az ESG társadalmi aspektusába tartoznak többek között a vállalatok munkavállalói, azok jólléte, egészsége, fizikai és mentális szinten tartása, illetve a céges működés átfogó perspektívája a széleskörű társadalmi célok dimenziójában. Itt a cégek termékeinek biztonságától és minőségétől kezdve a munkahelyi biztonság- és egészségvédelmen át az etikátlan beszállítói magatartással kapcsolatos kérdésekig számtalan tényezőt sorolhatunk fel.
Ez az aspektus a környezeti szempontok miatt kissé háttérbe került, pedig az irodapiacon ez már régóta alapvető szempont. Gondoljunk csak a vállalatok munkaügyi gyakorlataira, az egészségügyi és jólléti kezdeményezésekre, valamint a közösségi szerepvállalásra. Egyszerűen fogalmazva masszázsszék, futópálya, egészségügyi csomagok, közös grillezés, csapatépítés, akadálymentesítés satöbbi.
De még beszélhetünk az ergonomikus bútorokról, a WELL-rendszer térhódításáról, az étrendünkről és a vállalatok társadalmi munkájáról, például amikor kifestenek egy óvodakerítést, vagy fát ültetnek oda, ahol még nincs. Ugyanúgy már a logisztikai parkokban is hódít a well-being, az irodai nívójú csarnok ma már egyre inkább alapkövetelmény lesz.
Említhetjük a globális társadalmi dimenziók okozta igényeket is, mint egyenlőség, szólásszabadság, önkifejezés, sokszínűség, amelyekkel a befogadást is erősíthetjük. A nagy globális vállalatoknál a munkaerő sokszínűsége már-már alapvető adottság, amely hozzáadott értékként egy sokoldalú közösséget teremthet. Ide tartozik a munkavállalók és ügyfelek kezelése, az emberi jogok figyelembevétele, valamint a személyes adatok védelme.
Az ESG társadalmi kritériumainak való megfelelés érdekében egyre több hiteles adatot kell prezentálniuk a tulajdonosoknak, hogy mind a bérlői, mind a befektetői igényeket kielégítsék. Már komplex rendszereket dolgoztak ki arra, hogy bemutassák: egy épület hogyan képes működni a közösség életminőségének megőrzése érdekében.
Itt megint jöjjön az éghajlatváltozás, hiszen az időjárással összefüggő események sokszor negatív hatást gyakorolnak a komfortérzetünkre. Például az ingatlantulajdonosok növelhetik a fák lombkoronáját, hogy csökkentsék a levegő hőmérsékletét, vagy porózus felületeket építhetnek be, amelyek megkötik a nedvességet és így csökkentik az árvíz kockázatát.
Összességében az S betű rendkívül komplex feltételrendszert jelent a gyakorlatban. Van és lesz is elég dolguk ezzel az ingatlantulajdonosoknak, hogy meggyőzzék a bérlőket és a befektetőket.
Vállalatirányítás felsőfokon
A mozaikszó utolsó tagjáról, a G betűről se feledkezzünk meg! Ebben a kontextusban a vállalatirányítás azt a célt szolgálja, hogy az adott társaság működése a leghatékonyabban illeszkedjen az ESG célok eléréséhez, és megfeleljen valamennyi szabálynak. Mindezzel hatékonyan ismerhetjük fel a kockázatokat, és a vállalati reputációt növelve érhetjük el az üzleti célokat.
A fenntarthatóság mindig jelen kell legyen a vállalat üzleti stratégiájában, miközben a legmagasabb szintű etikai normák teljesülnek. Egy nagyobb cég esetében nagy a hatósugara ennek a pillérnek, hiszen kiterjedhet a részvényesek jogaira, az igazgatótanács diverzitására és a vezetőségre. Itt kell megemlítenünk a versenyellenes magatartást és a korrupcióval kapcsolatos tényezőket is, illetve további szempontok a transzparens működés és a financiális áttekinthetőség. Ezek a tényezők együttesen alakítják, formálják egy vállalat jó hírnevét, növelik az elfogadottságát, és segítik az integrációját a társadalom lokális és globális szövetébe.
Fotók: Getty Images. A cikk megjelent az Ingatlan Évkönyv 2023/2024 kiadványban – Kiadó: Az Év Irodája Kft.
