A Market Építő Zrt. a hazai építő- és ingatlanipar igazi zászlóshajója, de új Market 5.0. névre hallgató székhelyével beírta magát a hazai irodatörténet nagykönyvébe is, hiszen Magyarországon egyedülálló módon egy hatalmas üzemcsarnok épületében alakította ki főhadiszállását. A Nyugat-Európában és Amerikában már divatos tendencia, miszerint üzemcsarnokokban rendezkednek be a legkülönbözőbb cégek, mifelénk még nem tűnik annyira trendinek, de most a Market ebben is úttörő szerepet vállalt. A korábbi – szintén Bojtár utcában található – irodaházukat eladták az MTVA-nak, így villámgyorsan új épület után néztek. Egy közeli telket választottak maguknak, ahol mindössze 3 hónap! alatt felépítettek egy 1600 négyzetméteres csarnokot és a belsőépítészeti tervezéssel együtt be is rendeztek maguknak egy vadonatúj cégközpontot 2013 őszére. És ha már új helyre kellett költözniük, akkor olyan nagyteres irodában gondolkodtak, ahol a közel 100 munkatárs közötti kommunikáció hatékonysága jelentősen növekszik, mondja Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója, miközben bejárjuk az új székházat.
Távolról az ipari csarnok olyan mint egy fekete doboz, amely első pillanatra rejtve marad a szemlélődő előtt, azonban minél közelebb lépünk az épülethez, annál inkább feltárja a bájait. A székház előtt egyfajta kapumotívum bontakozik ki, amelyről később kiderül, hogy létének praktikus okai vannak, hiszen egy olyan kis trafóházat rejt, amelyet nem lehetett elbontani, így jött az ötlet, hogy akkor szinte műtárgyat formálnak belőle. A csarnokot körben igényes park övezi, ahol Szőke Gábor Miklós „Szerelmes lovak” című installációja is helyet kapott. Oldalt a dohányzó szekcióba még most fognak érkezni a kerti bútorok és lesz persze grillsütő is. Mint megtudjuk Scheer Sándortól, már-már hagyománnyá vált a Marketnél, hogy egy nagyobb építési projekt megvalósítása után a partnereknek ajándékoznak egy képzőművészeti alkotást, amelyet az új ingatlan mellett helyezhetnek el – ezzel is támogatva a kortárs alkotókat. Erre láthatunk példát egy balatonfüredi hipermarket és a szolnoki uszoda esetében is.
A székház nyitó traktusa egy üvegdoboz, amelynek közepén egy kisebb átriumban kapott helyet a recepció. A fogadótér abszolút minimalista külsőben jelenik meg, hiszen a recepciós pult szürke alumíniumhab-téglákból kialakított puritán műtárgy, mintha maga is egy kortárs képzőművészeti kiállítás része lenne. Jobbra és balra üvegfalakkal elválasztott tárgyalók és kávézók találhatók, vagyis ezeket az egységeket úgy szeparálták el, hogy eközben a transzparencia is biztosított. Abszolút mértékben érvényesült a funkcionalitás és a pragmatizmus, ez abból is látszik, hogy például egymáshoz kapcsolódóan két kávézó is kialakításra került, így ha egy munkatárs a cég ügyfeleivel a kávézóban folytat megbeszélést, aközben az alkalmazottak a másik – üvegfallal elválasztott – bárszerű helyiségben „vehetik magukhoz” a szükséges koffeinadagot. Utóbbi helyiségben egyébként stílszerűen egy hatalmas csésze tölti meg a falat. A kávézóból nyílik a Vadászterem nevezetű tárgyaló is, ahol kvázi trófeák sorakoznak a falon. Az alapkoncepció szerint a fogadóterekben helyezték el a tárgyalókat, hogy a munkatársak a partnerekkel úgy tudjanak megbeszéléseket folytatni, hogy előtte az üzletfeleknek nem kelljen áthaladniuk a nagyteres irodán, ahol az alkalmazottak íróasztal-csoportjai sorakoznak.
Az üvegkubust a recepció választja el a hatalmas csarnoktértől, ahol a távolságok és a méretek lenyűgözőek, hiszen valóban egy ipari épület paramétereit vonultatja fel a székház. A nyitott nagyteres iroda magja középen az épület teljes hosszában végigfutó közösségi-rekreációs zóna, ahol kényelmes kanapék, fotelek, bambuszliget, nomád munkahelyek, telefonkuckók és sporteszközök (biliárd- és pingpong-asztal, csocsó) sorakoznak, sőt, még egy kis kandallót is elhelyeztek itt. Ettől a színes közösségi tértől balra a Market saját dolgozói, míg jobbra a cég három leányvállalatának munkatársai kaptak helyet. Utóbbi térfelen kékre mázolt konténerek tűnnek ki az íróasztal-tengerből, amelyek stílszerűen a vezetőség irodájaként és tárgyalójaként funkcionálnak. A szendvicspanelből és üvegfelületekből épült hatalmas csarnok recepció felöli és szemközti oldalán egy-egy emelet fut végig, amelynek egyik részét a dolgozók stílszerűen „parancsnoki hídnak” aposztrofálnak, és a menedzsment, a pénzügy és a jogi részleg kapott helyet, míg a szemben lévő emeleti részben a kantin és a zuhanyzó-öltöző található, alatta pedig majd egy konditeremben „izzadhatnak” a munkatársak. A kantinban érzékcsalódást okoz a falra ragasztott pizzázó képe, mintha valóban most emelné ki a szakács a friss, meleg tésztát a kemencéből.
Csupán a vezetőség rendelkezik állandó munkaállomásokkal, míg a nyitott térben helyet foglaló alkalmazottak projektcsapatokban foglalják el az íróasztalokat. Így az ülésrend egy újabb projekt során változhat is. Az indusztriális hangulat már magából a „csarnoklétből” következik, erre könnyedén rásegítettek azzal, hogy a szürke betonpilléreket, az ipari padlót és a födémet szabadon hagyták, a műszaki berendezések is láthatók, ha felnézünk a magasba. A látszóbetonok tömegét izgalmas világítási technikával ötvözték, erre nagy hangsúlyt fektettek a kialakítás során, teszi hozzá Scheer Sándor. A mennyezeten egyébként akusztikai hangelnyelőt építettek ki, mindemellett illatosító rendszer biztosítja a kellemes levegőt a hatalmas csarnok belső terében.
A belsőépítészeti kialakításban és a layout felvázolásában szerepet vállalt Kis Péter és Keszthelyi Kristóf, valamint a dolgozókat is bevonták a tervezés folyamatába. Ennek során ötletpályázatot írtak ki, hogy mely a magyar történelemben nagyot alkotó személyek képét függesszék ki a fogadótérrel szemközti hatalmas falfelületen. Így került a magasba aranyozott keretben Hajós Alfréd, Széchenyi István, Szent-Györgyi Albert, Rubik Ernő, Neumann János és Puskás „Öcsi”. A világhírű honfitársaink képei úgy ragyognak a hatalmas falfelületen, minta egy múzeumi kiállítás tárgyai lennének, és valóban inspirációt és pozitív üzenetet közvetítenek a munkatársaknak, hogy innovatív és világszínvonalú termékeket valósítsanak meg nap mint nap. Az ipari hatást jól ellenpontozzák emellett azok a fotók, amelyek többek között a tárgyalókban lettek elhelyezve. Ezek a Market munkatársának, Molnár Péternek a munkái. Az egyik tárgyalóban például az Őrs vezér téri Árkád Bevásárlóközpont kivitelezési fázisából mutat egy betonkorpuszt.
A villámgyors kivitelezés és a rövid határidők miatt a korábbi székházban használatos irodabútorok nagy részét ide is áttelepítették, így a berendezési tárgyak zöme a Benétől származik, mondja Scheer Sándor, majd mutatja, hogy azért a kávézóban egy-két unikális bútor is helyet kapott. Így például a kávézóasztalok a Ferencváros már elbontott stadionjának esti világítóberendezéséről származnak, vagyis a kávénkat egy-egy hatalmas reflektorra helyezhetjük a beszélgetés során. Összességében az ipari hatás a maga hatalmas paramétereivel intenzív és működő kontrasztot alkot a modern irodakultúra alkotóelemeivel, így a közösségi zónával, a rekreációs eszközökkel és a nagyteres irodában elhelyezett íróasztal-csoportokkal. Az átláthatóság és a távolságok pedig kellő kreativitást és inspirációt jelenthetnek a munkatársak számára. Az eredményes alkotómunkának immár csak a képzelet szabhat határokat.
Képek: Market Építő Zrt.
