Különleges vízumokkal is csábítják egyes országok azokat a szellemi foglalkozásúakat, akik a világ szinte bármely pontján, távmunkában is el tudják látni feladataikat. Napjaink növekvő számú új nomádjai már hatással vannak a világ turizmusára és irodapiacára is.
Digitális falu Madeirán
Madeira nem csupán arról híres, hogy az örök tavasz szigete, ahol mindig jó az idő. Valóban, a növényzete állandóan zöld, napi hőmérséklete 20–25 Celsius-fok körül alakul, legyen tél vagy nyár. De a Portugáliához tartozó, az Atlanti-óceánban fekvő szigetcsoport legnagyobbika arról is nevezetes, hogy 2021 februárjában itt nyílt meg Európa első digitális nomád faluja. Pontosan Ponta do Solban, mely szépségével amúgy is a turisták kedvence.
A sziget délnyugati, óceánparti településén, a Centro Cultural dos Passos épületében közösségi irodákat alakítottak ki erős, ingyenes internet-hozzáféréssel, hogy a világ bármely részéről idevonzza azokat, akik távmunkában egyetlen laptoppal is tudnak dolgozni, akár heteken, hónapokon, netán éveken át.
A hírre érkeztek is a digitális nomádok, vagyis azok a munkavállalók, vállalkozók, akik helyfüggetlen módon, munkaadóik vagy megrendelőik központjától nagy fizikai távolságra, hosszabb távon is képesek ellátni munkájukat. Akár más településen, más országban, netán más földrészen. Digitálisak, mert munkaeszközük a laptopjuk, tabletjük, mobiltelefonjuk, és csak internet-hozzáférésre (wifire) van szükségük. Nomádok, mert sehol nem kell tartósan letelepedniük. Ha úgy tartja kedvük, bármikor továbbállhatnak személyes holmijukkal, és új tájakat fedezhetnek fel.
Madeira önkormányzata helyi vállalkozásokkal fogott össze – szállást kínálókkal, autókölcsönzőkkel –, hogy kedvező feltételekkel tudják a településre csábítani a digitális nomádokat, akiket a munka mellett elkápráztathatnak a szépséges tájak, a kirándulóhelyek, a helyi kávézók és éttermek.
Bátorság és kalandvágy
Madeirán jókor és idejében léptek. A koronavírus-járvány még tombolt, épphogy megjelentek a vakcinák. A már egy éve bezárkózásra ítélt emberek vágytak arra, hogy elhagyják otthonaikat, és kinyílhasson előttük a világ – igaz, megfelelő ellenőrzéseket (szigorú teszteket) követően. A távmunka, a home office valójában kényszerűségből, a Covid időszaka alatt terjedt el, sok munkaadó és munkavállaló számára ekkor vált nyilvánvalóvá: egyes munkakörökben úgy is el lehet végezni a feladatokat, hogy ahhoz nem feltétlenül kell ott lenniük az irodában, a személyes tárgyalásokat, meetingeket felválthatja a kommunikáció a digitális térben.
Így könnyen válhattak, válhatnak digitális nomádokká IT-szakemberek, programozók, mérnökök, grafikusok, írók, vágók, fordítók, online-szerkesztők, marketingesek, tanácsadók, elméleti tudósok, filozófusok, de akár nyelvtanárok is. Szabadúszók és szerződésben állók egyaránt.
Nyitottság és önfegyelem
Azonban természetesen nem válik digitális nomáddá mindenki, akinek lehetősége nyílik arra, hogy ne mindennap járjon be dolgozni munkahelyére. Ahhoz kell egyfajta bátorság, kalandvágy, a világ megismerésének igénye, hiszen a „nomádság”, ha ideiglenesen is, de lakhely- és egyben életstílus-, életmódváltással is jár. Ha csak nem rokonnal, baráttal kelünk útra, akkor a helyváltoztatás kezdetben esetleg egyedülléttel, magánnyal is társulhat.
Kiszakadunk, elszakadunk a szülőföldtől, a hagyományos családi, baráti kötelékből. Ezért nem árt nyitottnak lenni az új helyszín, új szokások és új ismerősök befogadására. Jobban meg kell ismerni önmagunkat, és nagyobb önfegyelemre is szükség van. Hiszen nem meghatározott időre kell beérnünk a munkahelyre, elvileg akkor kezdhetjük, szakíthatjuk meg, fejezhetjük be a munkát, amikor csak kedvünk tartja, de a feladatot mindenképp el kell végeznünk.
Ha viszont véget ért a munka, hatalmas lehetőségek nyílhatnak meg, hiszen kezdetben turistaként tekinthetünk a minket körülvevő új világra. Ha már sikerült kiválasztanunk és elfoglalnunk a szállásunkat, fel kell fedeznünk a környező üzleteket, kávézókat, étkezési lehetőségeket, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi szükségleteinkhez. Megismerhetjük részleteiben is a települést, előbb a szűkebb környezetet, majd a távolabbi vidéket is.
Nyitva szinte az egész világ
A koronavírus-járvány néhány kemény évet követően lecsengett. Bár időről időre még felbukkanhat, az oltásoknak, a korábbi fertőzéseket követő védettségnek köszönhetően a betegség sokak számára szerény „megfázássá” szelídült. Ám a népszerűvé vált távmunka intézménye nem szűnt meg. A munkaadók és munkavállalók számára egyaránt nyilvánvalóvá vált az előnye, értéke és egykori kényszerűsége mára választási lehetőséggé nőtt. A home office és a digitális nomádia nem divat, hanem választható okos munkamódszer, munkastílus, melynek hosszú távon még nagyobb lehet a hatása – immár gazdasági, jólléti okok miatt is.
Jelentőségével települések, országok, térségek döntéshozói is tisztában vannak. Kis túlzással, ma már szinte bármely térség a digitális nomádok célpontjává válhat, óriási a választási lehetőség kontinensek, éghajlatok, tengerparti övezetek, nagy- és kisvárosok, aprófalvak, szálláshelyek között.
Azt is el lehet dönteni, hogy újonnan választott ideiglenes otthonunkban kívánunk-e dolgozni, megteremthető-e ott az internetszolgáltatás, vagy inkább közösségi tereket keresünk fel (például kávézókat), esetleg coworking munkahelyet választunk. Vagyis olyan wifivel rendelkező közösségi irodát, ahová ingyen vagy szerény díjazás ellenében járhatunk dolgozni. Ahol nincs állandó munkaasztalunk, hanem oda ülünk (állunk) be elvégezni a munkánkat, ahol éppen van szabad hely.
Éves vízum, adómentesség
Fontos azzal is tisztában lenni, hogy egyes országokhoz, térségekhez milyen vízumlehetőségek és -kötelezettségek tartoznak, milyen társadalombiztosítás köthető baleset vagy betegség esetére, illetve milyen az egészségügyi ellátás minősége. Az Európai Unió polgárai könnyű helyzetben vannak, mert az Unió országaiba bárhová szabadon elutazhatnak, és tölthetnek el rövidebb-hosszabb időt digitális nomádként.
Ahogy nő a nagyvilágban ezt az élet- és munkaformát választók száma, úgy lesz egyre több a számukra vízumot kínáló desztináció is. Ezt állapította meg az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) 2023. novemberi jelentése is, mely hiteles áttekintést nyújt a digitális nomadizmus állapotáról. A szervezet elemzése 54 úti célra terjed ki.
Ebből kiderül, hogy az országok csaknem fele egy évre szóló vízumot kínál a nomádoknak. A legrövidebb, 30 napra szóló vízumot Kanadában lehet kérvényezni, a legtöbb ország három–hat hónapos vízumokat ad ki, melyek lejáratuk előtt meghosszabbíthatók. Az országok 39%-a az adófizetés alól is mentesít, például Portugália vagy Horvátország. Sok helyen 183 napi tartózkodást követően kell adót fizetni.
Az országok 17%-ánál minimumjövedelem-követelmény sincs, például Marokkóban, a Bahamákon, Anguillában (Nagy-Britannia tengerentúli területén), Curaçaóban (Hollandia társult államában, a Karib-tenger térségében) és Saint Luciában (a Kis-Antillák szigetállamában). A vizsgált országok annyira igyekeznek befogadni a digitális nomádokat, s ezzel megfelelni a piaci irányoknak, hogy háromnegyedüknek erre a célra már van online nyomtatványuk, és négyötödük 30 napon belül feldolgozza a kérelmeket.
Vízumdíjat azonban a vizsgált országok 94%-ában kell fizetni. Anguillában, Antiguában és Barbudán (a közép-amerikai szigetországban), Barbadoson, a Kajmán-szigeteken és Grenadán a vízum több mint 1000 eurót kóstál, ellenben Arubán, Georgiában (Grúzia) és a Mauritiusi Köztársaságban nincs vízumdíj.
Magyarország: Fehér Kártya
A digitális nomádokért folytatott világversenybe Magyarország is beszállt. 2021 novemberében egy „salátatörvényben” (a 2021. évi CXX. törvény 11. alcímében) hozott döntést a magyar parlament a Fehér Kártya nevet viselő tartózkodási engedélyről, mely szerint annak külföldi birtokosa ugyan Magyarországon kívül áll foglalkoztatási jogviszonyban, de munkáját Magyarországról, fejlett digitális technológiai megoldással folytatja.
Vagy Magyarországon kívüli országban, igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban rendelkezik tulajdoni részesedéssel, és munkáját, vállalkozása irányítását Magyarországról látja el, ugyancsak fejlett digitális technológiával. De nem kaphatnak ilyen kártyát – az uniós állampolgárokon kívül – olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik más módon, például letelepedési engedéllyel vagy menekültként tartózkodhatnak legálisan Magyarországon.
Becslések szerint legalább 5000 digitális nomád dolgozhat az országban, elsősorban Budapesten, de számuk akár 10 ezerre is ugorhat nyaranta, beleértve az uniós állampolgárokat is, akiknek nincs szükségük engedélyre. Azt viszont még megbecsülni sem lehet, hányan lehetnek a határon belül kalandozó magyar nomádok, akik hosszabb-rövidebb időt töltenek lakóhelyüktől távol: akár úgy, hogy falvakban parasztházakat bérelnek ki, akár úgy, hogy rendszeresen vándorolnak településről településre.
Több mint 60 millió digitális nomád!
De hány digitális nomád él a nagyvilágban? A mértékadó Nomad List nemzetközi portál kimutatása szerint 2023-ban már több mint 60 millió! A legtöbben az Egyesült Államokból, mely majdnem az összes nomád felét teszi ki. Őket a britek követik csaknem ötmillióan, mely 7%-ot tesz ki.
Az oroszok és a kanadaiak száma eléri a hárommilliót (5–5%), a németek 2,5 milliónyian vannak (4%). A franciák 2,1 millióval büszkélkedhetnek (3%). Meghaladták az egymillió digitális nomádot a spanyolok, a hollandok, az ausztrálok és a brazilok (1–1%). Népességükhöz képest még szerény az indiaiak száma (994 ezer), ám magas a lengyeleké (775 ezer) és az íreké (445 ezer).
A Nomad List és a Statista kimutatása szerint a digitális nomádok több mint fele a 25–38 éves korosztály tagjai közül kerül ki. Ők azok, akik még többnyire családalapítás előtt állnak, életstílusukból fakadóan könnyebben váltanak helyszínt. Az életkor növekedésével a nomádok száma egyre csökken. A férfiak–nők aránya kétharmad–egyharmad, s ugyanekkora az egyedülállók–párok aránya.
A nomádok között meghatározó a magas iskolai végzettség. 60%-ban home office-ban dolgoznak, közösségi irodákban 15%-uk, kávézókban 8%-uk végzi munkáját. Teljes munkaidőben a nomádok csaknem fele dolgozik. A szabadúszók és a startup-alapítók aránya 16–17%. Ami a jövedelmeket illeti, a digitális nomádok csaknem 70%-a évente 50 ezer és 250 ezer dollár között keres, 5%-a 25 ezer és 50 ezer dollár között.
Érdekesség, hogy a Nomad List felmérése szerint a férfiak körében Porto és Barcelona után Budapest a legnépszerűbb város, a nőknél Playa del Carmen (Mexikóban, a Karib-tenger partján), Csiangmaj (Thaiföld) és Barcelona. Arra a kérdésre, hová vágynak a legjobban, Madrid, Chicago, Róma, Medellín (Kolumbia) és Portimao (Portugália) mellett Budapestet említik meg.
A következő években a digitális nomádok számának további emelkedésére lehet számítani, amelyre Magyarországon is – elsősorban Budapesten – fel kell készülni, további szálláshelyekkel, közösségi irodákkal.
Fotók: Getty Images. A cikk megjelent az Ingatlan Évkönyv 2023/2024 kiadványban – Kiadó: Az Év Irodája Kft.
