A világgazdaság erőteljesen függ a fosszilis tüzelőanyag-termeléstől, emellett számtalan termék készül petrolkémiai anyagokból kőolajtermékek feldolgozásával. De a klímaváltozásnak is köszönhetően, ahogy a gazdaság távolodik többek között a fosszilis tüzelőanyagoktól, új módokat kell találnunk a szükséges javak előállítására. Ennek érdekében a tudósok a biogyártás felé fordultak, bár még az áttörés várat magára.
A 2010-es évek eleje óta az alternatív fehérjékkel foglalkozó szintetikus biológiához kapcsolódó cégek közel 15 milliárd dollárnyi kockázati finanszírozást kaptak, amelyből csak 2021-ben több mint 5 milliárd dollárt gyűjtöttek össze. Ennek ellenére kevés tőkét fordítottak a szükséges biogyártási infrastruktúrába, pedig ez hatalmas lehetőséget kínál az ipariingatlan-piac befektetői számára.
Ha azonban a jövőbe tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy a biogyártás potenciális hozzájárulása a gazdasághoz óriási, hiszen egyes iparági elemzések szerint a biomérnöki tevékenység a következő néhány évtizedben a feldolgozóipar globális termelésének több mint 60 százalékát lefedheti. Ez összeségében elérheti a 30 billió dollárnyi volument is.
Számtalan szegmensben haladnak a fejlesztések, felsorolni is nehéz volna mindezeket. De többek között tudóscsoportok szerte a világon új módszereket fedeznek fel a cukrok és mikrobák felhasználására az állati eredetű és a petrolkémiai termékek helyett, hogy a fenntartható repülőgép-üzemanyagtól kezdve a farmeren át a gyapjúig mindent előállítsanak.
A biogyártás lehet a 21. század iparának tartóoszlopa
A biológiával kapcsolatos ismereteink odáig fejlődtek, hogy a hagyományos élelmiszerek, anyagok és energiatermékek nagy része funkcionálisan helyettesíthető jobb és gazdaságilag előnyösebb biogyártású alternatívákkal. Ez mindenképpen jó hír az emberiség számára, hiszen a biogyártás kevésbé káros a környezetre és az emberi egészségre, mint a hagyományos termelés.
A biogyártás ebben az értelemben a fenntartható jövő és az élhető bolygó egyik legfontosabb láncszeme lehet, amely nem csak a környezetünkre lehet jó hatással, hanem kapcsolt módon például a közegészségügyben is jelentkezhet, hiszen egyre több káros anyagkibocsátástól szabadulhatunk meg fokozatosan.
Ahogyan a digitális világot a felhő-infrastruktúrát biztosító adatközpontok fejlesztése támogatja, ugyanúgy a szintetikus biológia lehetőségeit biogyártó létesítmények kiépítésével kell ösztönözni. A biogyártás lehet a 21. század iparának egyik legfontosabb tartóoszlopa, hiszen a változó környezeti, társadalmi és gazdasági feltételek egy fenntartható, etikus és egészséges termelési ökoszisztémát igényelnek.
Még nem tolonganak a befektetők
Egyre több vállalat jelenik meg a placcon, azonban a biogyártási alternatívákat akkor fogadja majd el a globális piac, ha a most uralkodó termékekhez képest nem jelentenek nagyobb költségszinteket. Pofonegyszerű a képlet, hiszen a termékköltség a méretaránytól függ, minél nagyobb a tömegtermelés, annál kisebb az egy egységre jutó kiadás. Vagyis a biogyártásban akkor lehet volument növelni és csökkenteni a fajlagos költségeket, ha egyre nagyobb létesítmények, kutatóközpontok, gyárak épülnek a jövőben.
E létesítményi fejlesztések finanszírozása egyelőre még várat magára, hiszen a termelés magas költsége visszafogja a befektetői aktivitást. Egy teljesen új eszközosztály jelenhet meg az ingatlanbefektetési piacon a biogyárak képében, csak még idő kell, hogy globálisan kialakuljanak a sztenderdek és a megoldások. Itt jön elő a nagybetűs zöld, hiszen az intézményi tőke olyan lehetőségeket keres, amelyek elősegítik a globális dekarbonizációs erőfeszítéseket. A megújuló energiaforrásokba történő befektetések a 2000-es évek elejétől az ezerszeres növekedés felé haladnak egyes statisztikák szerint.
A biogyártás mai makrokörnyezetében egyelőre kevés lehetőség felel meg az egyre szigorodó ESG-kritériumoknak, és biztosítja a vonzó megtérülést. De a jövő mindenképp itt van, hiszen például az állattenyésztés önmagában a világ üvegházhatású gázkibocsátásának több mint 30 százalékát adja, illetve a szántóföldek és az édesvíz 80 százalékát az általunk fogyasztott állatok etetésére használjuk. A nagyipari mezőgazdasági termelés hosszabb távon a jelenlegi formájában fenntarthatatlan.
A biogyártás átalakítja a vidéki közösségek lehetőségeit, új pályára állíthatja bizonyos szegmensekben a mezőgazdaságot. Például számos bioüzemnek van szüksége a mezőgazdasági eredetű alapanyagokra, így a finomított kukoricaszirupra, ami jelentős lehetőségeket teremt a kukoricatermelők számára. Más létesítmények épülhetnek a vasúti vagy vízi közlekedési csomópontok közelében és még számtalan alternatíva válik majd a jövőben valósággá. Vagyis a biogyártás lehet a 21. század iparának új csillaga és persze az ingatlanbefektetési piac új lehetősége.
