A hőskorban, azaz az első versenyen 2010-ben Az Év Irodaháza díjat az Allee Corner irodaház érdemelte ki az ING Real Estate fejlesztésében, amely Újbudán az Allee-ban található. Jól látható, hogy a korábbi ingatlanpiaci ciklusban az irodaházak mellett a bevásárlóközpontok fejlesztése is nagy volumenben zajlott országszerte, sőt, már akkor a vegyes és városközponti funkcióban gondolkodtak a beruházók, vagyis a pláza retail terei mellett helyet kaptak irodák vagy éppen lakások, netán más szolgáltatók is. A vegyes funkció tetten érhető a WestEndben vagy éppen a MOM Parkban is.
2011-ben a Madarász Irodapark második üteme lett Az Év Irodaháza a Proform Zrt. beruházásában, amely már a Szépvölgyi Irodapark kapcsán is letette a névjegyét. Hatalmas fejlesztési láz jellemezte a magyar piacot, amelyet a 2008-as válság megakasztott, ugyanakkor a már elkezdett projekteket be kellett fejezni. A helyszín is fontos, hiszen a Váci út már akkor meghatározó alpiaca volt a fővárosi irodaszektornak.
2012-ben a korábban említett díjat nem adták át, ellenben a BudaWest Irodaház lett Az Év Legzöldebb Projektje Sasadon, amely BREEAM minősítéssel is rendelkezik. Vagyis miközben azt gondoljuk, hogy a klímavédelem és a fenntarthatóság valami új dolog, rá kell jönnünk, hogy az idő néha „megcsal” minket, hiszen már nyolc éve is építettek zöld projektet. Igaz, hogy a környezettudatos irodaházak akkoriban még fehér hollónak számítottak, majd a sokat emlegetett krízis után pedig már csak ilyen házak épülnek. Egy-két alap dolog zöld fronton már akkor: víz nélküli pissoirok, hőcserélős légkezelő rendszer, szelektív hulladékgyűjtés és klímák hulladékhőjével történő melegvíz ellátás.
Következő évben a Skanska is beköszönt, hiszen ugyanezt a díjat a LEED Platinum minősítésű Green House érdemelte ki szintén a Váci út vonzáskörzetében. A svéd gyökerű vállalat mindig élen járt a zöld technológiák alkalmazásában, és ezt ez a komplexum is igazolja, ráadásul itt hatalmas belső park és zöld tető is támogatja a dolgozók természetközeli munkahelyét. Egyébként itt rendezkedett be annak idején az Avis Budget Group, amely Az Év Irodája fő díját is elvitte anno.
2014-től kezdve Az Év Kereskedelmi Ingatlanfejlesztése címet osztják ki, és azóta mindig irodaház nyeri el a díjat. Ennek alapvetően az az oka, hogy bevásárlóközpontok szinte nem épülnek Magyarországon, a logisztikai központok pedig többnyire a praktikusság és a hatékonyság alapján készülnek, így a minőségi tartalom mellett a látványt az irodaházak tudják képviselni. Bár most a szállodaépítési láz jó néhány izgalmas projektet ígér a jövőre nézve.
A szóban forgó évben a Horizon Development fejlesztésében az Eiffel Palace irodaház nyert, amely még 1893-ban épült a Pesti Hírlap egykori szerkesztőségeként, kiadóhivatalaként és nyomdájaként a Nyugati tér mellett. Az épület homlokzata a rekonstruált korabeli tervek alapján nyerte vissza eredeti, XIX. századi arculatát, miközben belső szerkezete és felépítése a XXI. század követelményeinek felel meg.
2015-ben ismét egy Váci úti fejlesztés hozta el a díjat, hiszen a Váci Greens C épület lett a nyertes. Az Atenor megaprojektje azért is kiemelkedő, mert a válság után szinte először vágtak bele egy spekulatív fejlesztésbe, ráadásul irodaparkban gondolkodtak, ami hamarosan el is készül hat épületben cirka 130 ezer m2-nyi irodateret kínálva. A belga beruházó is zöldben gondolkodott már akkor, hiszen BREEAM Excellent besorolású az épület, azóta is egyértelmű a környezettudatos műszaki tartalom a fejlesztéseknél.
Egy évvel később ismét a Horizon Development örülhetett, hiszen újabb műemlék-projektje lett Az Év Kereskedelmi Ingatlanfejlesztése. Ezúttal is a belvárosban alkottak jelentőset, hiszen a Vörösmarty tér ékességét, az UNESCO Világörökségi listáján is szereplő Váci 1-et újította meg a vállalat. A 100 éves neoklasszicista palota az új, modern terekkel többfunkciós kereskedelmi ingatlanként kelt életre. Az irodák mellett itt várja a látogatókat többek között a H&M zászlóshajó üzlete, központi irodája és bemutatóterme is.
2017-ben újra egy irodapark érdemelte ki az első helyet, mégpedig a Graphisoft Park vadonatúj Fogadó épülete, amely a nevéből adódóan is fogadja az ide érkezőket, egyfajta találkozási pont a város és a komplexum között. Maga az irodapark azért is különleges, mert a Duna közelében zöld környezetben valójában egy magyar mini Szilícium-völgy, ahol elég komoly a technológiai vállalatok jelenléte (pl. Microsoft, SAP). A helyszín megtestesíti mindazokat a trendeket, amelyek az amerikai giga techcégeket az élvonalba emelték a globális munkaerőpiacon.
Ahogy izmosodott a magyar ingatlanpiac az új ciklusban, egyre nagyobb volumenű beruházások valósultak meg, a finanszírozás biztosított, így a nagy cégek már akár székház-projektekben vagy fejlesztő központokban is gondolkodhattak (pl. Telenor, Nokia). Ennek a szegmensnek kiemelkedő fejlesztése, a három irodaházzal is felérő új Telekom Székház a Könyves Kálmán körúton. Itt szinte a legújabb irodapiaci, ingatlanfejlesztési, fenntarthatósági, munkahelyi trendek mindegyike megjelenik, vagyis a jelenlegi tudásunk egyfajta szintézise az épületegyüttes. A helyszín, vagyis a Hungária körgyűrű is érdekes, hiszen a hosszan elnyúló külső körúton sorra jelennek meg a fejlesztések, így a Váci út és Dél-Buda mellett alakul egy új irodai csomópont.
A tavalyi év legjobbja pedig a Budapest ONE Business Park lett a Futureal-csoport beruházásában, amelyet múlt héten hirdettek ki a Real Estate Awards gálán. A győztes vállalat nevéhez fűződik a Corvin Sétány városfejlesztési projekt, és itt is hozzájárul egy új negyed létrejöttéhez. Már formálódik a kelenföldi intermodális csomópont vonzáskörzetében a Dél-Buda Városközpont, ahol a vállalat a Budapest nyugati kapujaként is emlegetett irodapark mellett idén átadja az Etele Plazát is, amely régóta az első nagy volumenű bevásárlóközpont-beruházás a fővárosban.
