A Millenáris Park az ún. Széllkapu projekttel bővült ki a Margit körút és a Mammut bevásárlóközpont mentén, ahol Közép-Európa legnagyobb függőkertjét is megalkották, így az összesen hathektáros zöldfelület Buda egyik legnagyobb városi parkjává és közösségi terévé vált. Az új parkrész több mint két hektár területre terjed ki, ebből 17 ezer négyzetméteren zöldfelületet, több mint 650 négyzetméteren vízfelület alakítottak ki, illetve 355 új fát ültettek. A park alá 500 férőhelyes mélygarázs is épült, amely jelentősen enyhíti a környék parkolási gondjait.
A terület már régóta kiemelkedő szerepet játszott a főváros életben, hiszen sokáig itt működött a Ganz Villamossági Művek, majd a rendszerváltozás utáni gazdasági átalakulás miatt a gyártelep elvesztette korábbi jelentőségét. A helyszínen 1998 és 2011 között közösségi területeket, parkot és kulturális kiállítóhelyeket hoztak lére, amely a Millenáris Park nevet kapta. Majd 2013-ban a Kormány a kibővítés mellett döntött, amelynek során 2014-ben a Ganz további még megmaradt épületeit és egy ocsmány irodaházat is lebontottak, és kezdődhetett a Széllkapu projekt kivitelezése. A park régi és új része között húzódó utat megőrizték, miközben egy alagúton keresztül vezetik el az autós forgalmat.
Ha teszünk egy sétát a Széllkapu projekt területén, akkor számos látnivalóval találkozhatunk, mind szín-, mind formavilágában eredetit hoztak létre az alkotók, így nem az elcsépelt megoldások dominálnak, hanem a kreativitás a maga autentikus módján érvényesült. Mindenféle mozgáskultúra teret kap a helyszínen, és minden korosztály megtalálhatja a maga számítását a parkban, legyen az baráti majális, pihenés, gyerekbiciklizés vagy délutáni séta. Mindenképpen említsük meg, hogy a Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette, a park tájépítészei pedig Majoros Csaba és Balogh Andrea voltak.
A fenntarthatóság érdekében alapvetően a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve stressztűrő évelőfajokat választottak a tervezők, így egy csodás biodiverzitást előtérbe helyező természeti oázis jött létre a Margit körút mentén, amely a forgalom irányában mégis védett a topográfiai megoldásoknak köszönhető.
Ha már Budapesten a fakivágás minden baj okozója, akkor érdemes harmadszor is kiemelni, hogy itt most 355 új fát ültettek, amelyek közül kiemelkedik a százötven díszcseresznye fa összefüggő állománya, amely virágzás idején különleges hangulatot áraszt, emellett telepítettek nagyobb méretű lepényfákat, tölgyeket, fenyőket, almafákat, nyíreket és gyertyánokat is. Valamint ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a parkot – közölte Czérna Zoltán, a Parktech Kft. ügyvezetője a helyszínen.
A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egyidőben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, amelyek tetejére napelemeket helyeztek. Így tágas, agóra-szerű találkozóhely jött létre – tette hozzá Könözsi Szilvia, a TSPC Kft. építész tervezője.
A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A park középső részén az új vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak designbeton lapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak.
