
Magyarország sajnos mindig is híres volt a térdig érő várairól, azonban az elmúlt időszakban felismerték, hogy a turizmus egyik jelentős vonzerővel bíró műemlékei a kastélyok és a várak. A Kormány ráadásul Nemzeti Várprogramot is hirdetett, amelyek keretében 34 vár újulhat meg kisebb-nagyobb volumenben mintegy 25 milliárd forintért, ezen belül 17 helyszínen komplex fejlesztés valósul meg 2015–2020 között. A szakmai vitába, miszerint konzerválni kell-e csupán a romokat, vagy érdemes régi fényükben bemutatni, mi most nem keveredünk bele, csupán a tényeket mutatjuk be. Az mindenesetre versenyhátrány számunkra, hogy sok várunk romos állapotban van, nem zárható, így belépőjegy sem szedhető, ráadásul a szükséges infrastruktúra sem épült ki, mint parkoló, ajándékbolt, vendéglátóipari egység. Bárhol körülnézünk a régióban vagy Nyugat-Európában, mindenütt a várak komoly vonzerővel rendelkeznek, amely jelentős bevételt termelnek az adott közösségnek.
Füzér
Az elmúlt évek várfelújítási erőfeszítéseinek legnagyobb eredménye a Zempléni hegységben, a szlovák határ közelében található füzéri vár alsóvárának, a felsővár kápolnájának, a palotaszárnynak és az alsóbástyának a rekonstrukciója volt, amelynek eredményeként idén márciusban átadták az újjáépített nevezetességet. Itt részletes dokumentációval rendelkeztek az eredeti állapotokról, ezért a rekonstrukció meglehetősen hitelesnek tűnik. Még a felsővár néhány épületének felújítása van hátra, és akkor a füzéri vár teljesen kompakt egészet alkot majd, amely komoly turisztikai látványosság már most is. A falu központjában megépült a Váruradalmi Kézművesház és az 1940-50-es éveket idéző Tájház is.
Diósgyőr
A diósgyőri vár első rekonstrukciós fázisa 2014-ben lezárult, amelynek keretében a korábban villámcsapásban megsérült torony kivételével három tornyot és három palotaszárnyat helyreállítottak két szint magasságáig, vagyis a belső vár rekonstrukciójára került sor, illetve átadták a Lovagi Tornák Terét, ahol közösségi rendezvényeket tartanak. A rekonstruált épületrészek látványosságai a boltozatos lovagterem és a kápolna. A következő etapban a negyedik tornyot is helyreállítják, amint a tervtanács rábólint, illetve a tornyok mellett cserepes tetővel fedik le a palotaszárnyakat, miközben a negyedik palotarész újjáépítése is szóba került. Továbbá a külső várfalakat magasítják, a várteraszokat és a királyné kertjét újjáépítik, valamint az ötszögletű bástya helyreállítása is megtörténik, illetve a vizesárok is megújul, emiatt már kiköltöztek a szomszédos házakból a lakók. Az újabb fejlesztést követően a vár valóban visszanyeri régi patináját, és a Nagy Lajos korabeli állapotokat fogja tükrözni.
Eger
Eger Diósgyőrhöz és Füzérhez hasonlóan szinte teljes rekonstrukcióban vesz részt, immár évek óta építik újjá az egyes részeket, a várprogram keretében pedig további nagyszabású munkálatokra kerülhet sor. 2016-ban már átadtak egy 2,2 milliárd forintból megvalósult fejlesztést, aminek során megnyitották a nagyközönség előtt a kazamatákat is. A vár rekonstrukciója 2009-ben kezdődött, a 2014 végén zárult első ütemben készült el a látogatók elől évtizedek óta elzárt Török-kert rekonstrukciója, a vársétány, felépült a fegyvertár, befejeződött a közművek cseréje és elkészült a Szép-bástya rekonstrukciója is. Az újabb körben sor kerül az alsó várudvar funkcióbővítő és a Püspöki-palota műemléki felújítására, a középkori főtér és a Provizori-palota rekonstrukciójára és a középkori várszékesegyház részleges újjáépítésére. Így a vár a 16-17. századi fénykora fog megelevenedni, amely Magyarország egyik legjelentősebb attrakciója lesz.
Regéc
Regéc vára arról nevezetes, hogy itt töltötte gyermekkorát II. Rákóczi Ferenc. Itt részleges rekonstrukció történt, amelynek során az északi részen 300 éve félig lerombolt, négyszintes öregtorony újjáépült, és már messziről is sokkal impozánsabb, karakteresebb lett a műemlék. Mellette egy bástyát és a falakat magasították, miközben a felsővár kapuját is a minap a falak közé emelték. A jövőben további felújítások várhatók, így az alsóvár romjainak részleges rekonstrukciója és további falak magasítása is szerepel a tervek között. Mindemellett a bejáratánál korszerű látogatófogadó épület készült, amelyben helyet kap egy vendéglátóegység és egy ajándékbolt is.
Boldogkő
A boldogkői vár szintén az Északi-középhegység keleti felében található, ahol 2012-ben zajlottak jelentősebb felújítási munkálatok. A várban lefedték a palotaszárnyat, helyreállították a szárazmalmot, a háromszögű torony védőfedést kapott, rekonstruálták az északi védművet és az alsóvár kapuját. Egyedi történelmi kiállítások és tárlatok létesültek. A lovagteremben a teljes magyar történelmet bemutató ólomkatona-kiállítást láthatnak az érdeklődők, ez Közép-Európa legnagyobb ilyen látványossága több ezer ólomkatonával. Persze van még lehetőség a további rekonstrukcióra, de már így is eléggé kompaktnak nevezhető turista szemmel.
Sirok
Felújították részlegesen a siroki várat is, így már zárható lett az építmény, és több látványosság is fogadja az érdeklődőket. Barlangvárnak is hívják, amely különleges megoldásokkal épült, hiszen nem csak a várhegyen, hanem a vár belsejében is kialakítottak helyiségeket. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket vájtak. Egyelőre az alsóvárban történtek látványos változások, a felsővár még hátra van. Megépítették a vár főbejáratát a felvonóhíddal együtt, így a korábbi rendezetlen viszonyok helyett kirajzolódik a vár formavilága, több szinttel elemelték a térdig érő vár állapotától. Magasították a falakat, volt, ahol pótolták is, illetve megújították a sziklafolyosót a felsővár irányába, az istálló lefedésével pedig hasznos kiállító terek jöttek létre, valamint a két alsóvári bástyát is rendezték.
Hollókő
Világörökségi helyszínen található a hollókői vár, amely igazi kuriózum az erősségek között, hiszen magas falaival egy lovagvárat formál a maga romantikus sziluettjével. Itt is folyamatosak a felújítások, tavaly egy jelentősebb etap végére értek a rekonstrukcióban résztvevők, hiszen látogathatóvá vált a 700 éves Öregtorony, a felső várban visszaállították és födém került a 13. század végén épített ebédlőre és a várkapitányi lakrészre, míg az alsó várban a 16. században épült gazdasági épületek váltak értékelhető állapotba. A cél az volt, hogy egy autentikus, 14-15. századi várképet és váréletet mutathassanak be. A nemzeti várprogram keretében szeretnék lefedni a palotaszárnyakat a 2017 végén kezdődő harmadik ütemben, és akkor gyakorlatilag teljesen megújul a vár.
Gyula
Bár ez a kivétel, azért érdemes megemlíteni, mert az Alföldön található várak közül szinte mindegyik megsemmisült vagy az országhatáron kívülre került. Így a bácsi, az aradi vagy a nemrég felújított nagyváradi vár jelenleg más országok számára vonzzák a turistákat, míg nekünk megmaradt a gyulai vár. A korábbi alföldi várak közül a szegedi, a szolnoki vagy éppen a tokaji szinte teljesen megsemmisültek, ellenben a gyulai várban az ún. Szigeterőd-program keretében jelentős rekonstrukciók kezdődhetnek 2017-től. Ennek során a külső várat: a védműveket, a falakat és a tornyokat helyreállítják, és a régi árok vizében pedig csónakázni lehet majd, amely mind a várat, mind az Almássy kastélyt körbeölelné. Az első körben régészeti és levéltári kutatásokkal szeretnék minél jobban feltérképezni az eredeti vízi vár egyes elemeinek pontos helyét.
Képek: Eger – Getty Images
A dunántúli várakkal foglalkozó 2. rész itt olvasható.
Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Linkedinen