A fővárosi irodapiac adatait a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BRF) segítségével tudjuk nyomon követni. Ha a tavalyi statisztikákat nézzük, akkor az átadások kiábrándító számokat mutatnak, hiszen mindössze 44 ezer m2 került átadásra, amely ötéves viszonylatban a legalacsonyabb érték.
2021 első negyedévében átadták a 22 ezer m2-es Univerzum Office Buildinget, az evosoft székházát az Infopark sarkán, amelyet a WING fejlesztett az Ericsson Ház mellett. De valójában már 2020 végén elkészült az ingatlan, így még rosszabb a helyzet a tavalyi évet tekintve. Szerencsére azonban a BudaPart városfejlesztési projekt beindult, hiszen 2021-ben elkészült a csaknem 20 ezer m2-esBudaPart City irodaház a BudaPart GATE után. Emellett a Nem-központi Pest alpiacon a kis méretű JA4 Loft Offices irodaház átadásának örülhettünk, és ezzel be is fejeztük a felsorolást.
Hol vannak már azok az évek, amikor több oldalon keresztül sorolhattuk az új épületeket? Ezért is érdemes távlatba helyezni ezt a bizonyos 44 ezret, hogy lássuk a folyamatokat. Ha az elmúlt 20 évet tekintjük, akkor azért nagy aggodalomra nincs ok, hiszen ingatlanpiaci ciklusok váltják egymást, hol lenn, hol fenn. Egyébként a járvány előtt is már gyakran felmerült, hogy mikor lesz vége ennek az ingatlanpiaci ciklusnak, az más kérdés, hogy pandémia nélkül hogyan alakultak volna a folyamatok.
Ráadásul, ha valaki célzottan figyeli a beruházásokat, számos gigaprojekt van készülőben, vagy már kész is van, amelyek nemsokára a piacra kerülnek, és sokkal jobb statisztikákkal rukkolhatunk majd elő. Sőt, szemmel látható, hogy a járvány bizonytalansága miatt egyes projektek lassítottak, azokat az épületeket, amelyeket mondjuk három éve fele annyi idő alatt felhúztak volna, most számos tényező miatt „belassítottak”.
Hullámhegyek és hullámvölgyek
De vegyünk részt egy gyors kis történelmi utazáson, és menjünk vissza az időben bő tizenöt évet! Szignifikánsan 2006-ban kezdődött az igazi nagy ugrás az irodapiacon, ami aztán 2009-ben csúcsosodott ki a közel 300 ezer négyzetméternyi új bérbeadható terület átadásával. De közben 2008-ban érkezett a feketeleves, és a világon beköszöntött a világválság, amely csak az 1929-33-as krízishez fogható, még a hetvenes évek olajválsága sem okozott akkora kárt.
Az irodaházak persze felépültek, hiszen nem hagyták félbe azokat, ezért került az a hatalmas állomány a piacra a már említett 2009-es esztendőben. A válság mellett a 2010-es kormányváltás utáni unortodox intézkedések hatására hazánk megítélése is romlott, így az ingatlanfejlesztések is befagytak. Az irodapiac modernkori sötét középkora 2012-ben köszöntött be, amikor nagyjából 20 ezer m2-nyi állományt adtak át, ez volt a mélypont, majd megkezdődött a lassú kilábalás a válságból.
Miközben 2006 és 2010 között csaknem egy millió négyzetméterrel nőtt az új spekulatív irodaterületek nagysága, 2010 és 2014 között mindössze 150 ezer m2-nyi növekménnyel számolhattunk. 2016-ban életjelet adott az irodaszektor, több százezer m2-nyi bérleményt kínáló épületeket terveztek.
2018-ban és 2020-ban jócskán több mint 200 ezer m2-vel bővült a fővárosi irodaállomány – közte 2017-ben egy átmeneti megtorpanást észlelhettünk –, majd tavaly ismét eljött a hullámvölgy, ahogy már említettük. Kíváncsian várjuk, hogy mi lesz idén, hány épületet adnak át, hogyan alakul az üresedési ráta, és a munkatársak mekkora mértékben térnek vissza az irodákba, és egyáltalán hol lesz a fókusz a bérleményekben.
Fotó: Ericsson Ház és evosoft székház – Infopark
