A COVID-19 kapcsán előtérbe került a megfelelő belső levegő biztosítása az épületekben, ennek kapcsán Király Tamás, az AERECO Légtechnikai Kft. vezetője elmondta, hogy napi 13-15 ezer liter levegőt lélegzünk be, ezért nem mindegy, milyen tisztaságú levegőről beszélünk, hiszen időnk 90%-át beltérben töltjük.
Az épületgépészeti rendszerek helyes működtetési, üzemeltetési gyakorlatai lassíthatják, akadályozhatják a járványok terjedését, amely egyrészt cseppekkel történhet (tüsszentés, köhögés, beszélgetés), másrészt a felszínen érintkezéssel lehetséges.
Ha a belső tér a fertőzött, akkor a fertőző személytől származó vírust hordozó részecskék száma szellőztetés nélkül feldúsulhat, vagy szellőztetéssel a szellőztető berendezés elemeinek (ventilátorok, csövek, hőcserélők, stb.) felületén is feltapadhatnak. Ráadásul a belső levegő keringtetésével a légáram tovább viheti a vírus részecskéket.
Így védekezhetünk!
Király Tamás javasolja, hogy tisztán friss levegős és folyamatos működésű központi elszívásos rendszereket használjunk, hogy az elszívott levegő ne jusson vissza a rendszerbe. Emellett a vírusos időszakban növelni kell a légcsere intenzitását, mert ha több külső levegőt vezetünk az épületekbe, elősegítjük a szennyező anyagok hígítását, ami csökkenti a fertőzés kockázatát. A légcserét folyamatosan, illetve minél hosszabb üzemidőben fenn kell tartani. Mindenképpen kerülni kell a recirkulációs-visszakeveréses rendszerek használatát.
Energiamegtakarítás szempontjából kézenfekvő a hővisszanyerős berendezés alkalmazása, abban az esetben, ha a rendszer teljesen zárt és csak hőátadás történik. A forgódobos hőcserélők alkalmazása nem javasolt, illetve csak körültekintő üzemeltetési beállítások mellett. A lemezes hőcserélőn a kifúvó oldalon páralecsapódás keletkezhet, amelyet cseppvízként a csatornába vezetnek, ezért ezeknek a hőcserélőknek a tisztítását, fertőtlenítését gyakrabban kell elvégezni.
Az épületekben lévő relatív páratartalom jelenlegi tudásunk szerint nincs hatással a Covid-19 vírus stabilitására, ugyanakkor a nemzetközi ajánlások a terjedés csökkentése érdekében a 40-60% közötti páratartalmat ajánlják tartani a belső terekben. Ez mindenképpen jó hatással van az immunrendszerünkre is.
A legnagyobb biztonságot a HEPA szűrők adják, amelyek az orvosi műtőkben használatos finom szűrők, ám jelenleg kevés épületben vannak beépítve a légtechnikai rendszerekbe. A vírus és baktériumölő ultraibolya besugárzás (UVGI) szintén hatásos lehet (germicid lámpa), ez inaktiválja a mikroorganizmusokat. Az eszközök utólag is beépíthetők mind a légtechnikai rendszer csöveibe, mind a szűrőbetétekhez.
Belső levegő minőség – mire érdemes figyelni?
Medveczky András, a Siemens Zrt. Building Products területi vezetője a levegő minőségének láthatatlan összetevőit mérő és megjelenítő szenzorokat mutatta be, amelyek manapság még nagyon kevés irodatérben segítik az épülethasználókat. A CO2 szint például pontosan megmutatja, mennyire friss a beltéri levegő, például a WELL Standard a 800ppm maximális határértéket ajánlja, és ha ezt meghaladja a széndioxid szintje, érdemes szellőztetni, több friss levegőt bejuttatni a zárt térbe.
A szakértő felhívta ezért a figyelmet a CO2 szintérzékelők kiépítésének, kijelzésének jelentőségére az irodaterekben is. A beltéri levegő páratartalmát is érdemes 40-60% között szabályozott értéken tartani, amely akár 70%-kal kevesebb megfázás és influenzás megbetegedést eredményez. A vírusfertőzések veszélye esetén a 40%-nál alacsonyabb páratartalom mellett a vírusok aktívak maradnak a lebegő aeroszolokban.
A nagyvárosok légszennyezettségének legfőbb okozója a szálló por, amely az épületekben az emberi szervezetben is megjelenik (szájban, torokban, tüdőben). Emellett a belső levegő minőségét a különböző használati tárgyakból, burkolatokból, bútorokból és tisztítószerekből származó szerves vegyületek (VOC) koncentrációja is befolyásolja. Ezek összességében érzékelőkkel mérhetők, jelenlétüket érdemes a keringetett levegővel csökkenteni.
Mire figyeljünk visszatéréskor?
Décsi Gábor, DOME Facility ügyvezetője a LEO (Létesitménygazdálkodási és Épületüzemetetési Szolgáltatók Országos Szövetsége) képviseletében az utóbbi 6 hét üzemeltetési tapasztalatait foglalta össze. Ezzel összefüggésben érdemes megnézni, hogy Budapesten azon ingatlanok gépészete és üzemeltetése, ahol a WELL minősítés folyamatban van, némileg eltér más épületekétől, hiszen itt az egészséges belső levegő minőség biztosítása kiemelt szűrést, takarítást kíván. A légkezelő gépek normál és szénszűrővel, illetve UV csírátlanító-gombaölő lámpával vannak ellátva. Emellett negyedévente vízminőség vizsgálat is történik. A takarító eszközök és takarító vegyszerek felhasználóbarát és környezetbarát családba tartoznak.
Dr. Magyar Zoltán, a Budapesti Műszaki Egyetem épületenergetikai és épületgépészeti tanszék egyetemi docense pedig a téma kapcsán arról beszélt, hogy a WELL előírásai, javaslatai a komfortelméleti kutatásokon és orvosi eredményeken alapulnak. A „sick building syndrome” már a 80-as évektől megfigyelt tünetegyüttes, amely az épületek helytelen üzemeltetési beállításaitól alakulhat ki. Ezt alacsony friss levegő-ellátás, tartósan száraz levegő és nem megfelelő hőmérséklet okozhatja, amelyet el kell kerülni. A jelen helyzetben fokozottan ügyelni kell az ajánlott, vagy akár már rendeletekben előírt új szabályokra a járvány minél gyorsabb lecsengése érdekében. Az egyik ilyen új szabvány az MSZ EN 16798-1:2019, amely az EPBD (The Energy Performance of Buildings Directive) utolsó módosításához kapcsolódóan jelent meg, de még kevesen ismerik.
A teljes webinárium anyaga ezen a linken nézhető vissza: Tiszta levegőt az épületeinkbe!
Fotó: shutterstock.com, GettyImages
