Kaszinóvárosok Magyarországon, amelyek nem épültek fel

Metropolis

A TriGranit 1,5 milliárd eurós beruházás keretében Metropolis néven épített volna egy multifunkcionális projektet Pozsonytól délre a magyar határnál. A kereskedelmi funkció mellett hatalmas, 1500 asztalos kaszinóváros épült volna, ahová évente 5 millió turistát vártak. A 30 hektáros területen 1.2 millió négyzetmétert építettek volna be, a beruházás két fő pillérre támaszkodott, hiszen a kaszinó mellett bevásárlóközpont, 5000 fős konferenciaterem, szabadidőközpont, élményfürdő, golfpályák és szállodák létesültek volna.

A Harrah’s Entertainmentet kérték fel a kaszinó főüzemeltetőjének, amely a világ legnagyobb kaszinóközpontjait működtető vállalata. A 220 kilométeres körzeten belül lakó csaknem 30 milliós populációra alapoztak. A pozsonyi repülőtér akkoriban alkalmatlan volt ekkora tömeg fogadására, de a fejlesztők számítottak a régión belül található négy nemzetközi légikikötőre is, ahol évente több mint 40 millió utas fordult meg azokban az időkben. A tervek szerint 2010-ben kezdődött volna meg az építkezés, és akkora volumenről beszélünk, hogy 5%-kal növelte volna meg a szlovák GDP-t.

EuroVegas

A határ magyar oldalán Bezenye mellett az EuroVegas szintén tervezte az építkezés megkezdését. A 335 hektáron megépülő idegenforgalmi és vendéglátó-ipari komplexum magába foglalt volna egy 5000 m2-es konferenciatermet, 632 szállodai szobát, élményfürdőt, kaszinót 3000 pénznyerő automatával és 200 játékasztallal. A cégcsoport 700 millió eurót tervezett költeni a beruházásra, és 2500 új munkahelyről beszéltek.

A Las Vegas-i befektető csoport 20 évre elnyerte a régióban az első kategóriájú kaszinóüzemeltetés kizárólagos koncessziós jogait, amelyért évente több mint 1 milliárd forintot fizetett volna az államnak. A beruházás Hegyeshalom és Mosonmagyaróvár között épült volna, vonzáskörzetébe sorolta Bécset, Pozsonyt és Budapestet, és 8 millió fős potenciális célcsoportról beszéltek. Az EuroVegas szinte ugyanarra a célközönségre épített és ugyanazokat az előnyöket említette, mint a Metropolis.

King’s City

2009-ben a KC Bidding nyerte a sukorói kaszinó működtetésére kiírt pályázatot. Még korábban 2008-ban Joav Blum vállalkozó három Pest megyei ingatlant egy a Velencei-tó partján fekvő, állami tulajdonú ingatlanra cserélt, ahol meg szerettek volna valósítani egy másfél milliárd euró értékű turisztikai beruházást, többek között a kaszinót. (Mi most a később lezajlott, bírósági perrel terhelt folytatásról nem kívánunk értekezni.)

A befektetők között volt a magyar származású Ronald S. Lauder, az Estée Lauder cég örököse, aki a nyolcvanas években az USA bécsi nagykövete volt, és Fred H. Langhammer, az Estée Lauder volt vezérigazgatója. Európa legnagyobb szórakoztató és pihenő központja jött volna létre, hiszen egy 3000 szobás, 6 csillagos szállodát, egy kaszinót, egy 18 lyukas golfpályát és egy aqua parkot álmodott meg. Sukorón emellett fedett fürdő és sípálya is épült volna. A tervek szerint az ügyfeleket napi charterjáratokkal szállították volna külföldről.

Álomsziget

A 400 milliárd forint összértékű „Álomsziget” projekt keretében a régi hajógyár területén közel 350 ezer m2-t építettek volna be. A beruházás három fő helyszínre koncentrált. Első a 2000 éves, római Hadrianus-palota romjai, ahol az ásatások függvényében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal döntött volna arról, hogy a romokat kiállítsák vagy betemessék. A fejlesztés második részterülete az ipari műemlékek helyreállítása, amely korhű renoválást jelentett volna. A beruházó magas színvonalú márkákat képviselő üzleteket, galériákat, kávézókat képzelt el bennük.

A harmadik fő beruházási területen pedig a kaszinóvárosként emlegetett szórakoztató- és üdülőközpont épült volna meg. A tervek között szerepelt 3-5 csillagos hotelek (160 ezer m2 szintterület); apartmant hotelek (75 ezer m2 szintterület); első kategóriás kaszinó (35 ezer m2 szintterület); kongresszusi központ és kiállító terem (24 ezer m2), valamint 5500 parkolóhely építése. Mindemellett bővítették volna a jacht-kikötőt, építettek volna 2 színházat, sport, kulturális, művelődési és szórakoztatási létesítményeket.