Annak ellenére, hogy az ipari ingatlanok iránt az e-kereskedelem előretörésének köszönhetően továbbra is nagy a kereslet, nem minden épület használható logisztikai központként. Egyes fejlesztők ezért azzal próbálkoznak, hogy irodai funkciót telepítenek a falak közé. New Yorkban vagy éppen Amszterdamban és Londonban amúgy is különleges irodapiaci szegmenst képviselnek a loft munkahelyek.
Az irodapiac globálisan nem éppen a legjobb formáját mutatja, hiszen nő az üresedési ráta, és bár egyre több dolgozó tér vissza az irodába a hibrid modell szerint, a vállalatok továbbra is optimalizálják a tereiket. Elég csak a technológiai ipar visszavonulására gondolnunk, amely pedig az elmúlt években az irodaszektor fellendülésének egyik hajtómotorjaként funkcionált.
Ettől függetlenül a legjobb minőségű ingatlanok és irodák iránt továbbra is komoly kereslet mutatkozik, ez jól látható Budapesten is. Inkább a régebbi, B kategória felé billenő épületek vannak bajban, a wellbeinget és a fenntarthatóságot a zászlójára tűző fejlesztők jobban elboldogulnak a válságos időkben is. Itt jön a képbe a kreatív ipar, amely jellegénél fogva – hiszen itt aztán igazán fontos a márkaépítés – amúgy is az exkluzívabb és egyedibb ingatlanokban érzi jól magát.
A különc szórakoztatóipar
Bár ez a trend a kereskedelmi ingatlanpiac meglehetősen szűk szegmensét jelenti, de azért érdemes bemutatni néhány amerikai példát az indusztriális irodatervezés lehetőségeire. Főleg olyan metropoliszokban, nagyvárosi negyedekben van igény loftos hangulatú terekre, ahol a kreatív- és médiaiparban érdekelt vállalatok népsűrűsége meghaladja az átlagot.
A szektorban dolgozó cégek általában alacsony épületekben helyezkednek el, amelyek kiemelkednek a tömegépületek közül, karakteres arclattal rendelkeznek, és a belső terek is nagyvonalúan vannak kialakítva. Ehhez járulhatnak a nagy ajtók és ablakok, a különleges anyaghasználat, valamint az organikus és indusztriális hatások elegye. Ráadásul ezek a kisebb alapterületű épületek könnyebben megfelelhetnek az ESG kritériumainak, elég ha csak a tetőtéri napelemekről beszélünk, illetve az arctalan magasházak helyett a személyesség itt előtérbe kerül.
Az angyalok városában
Példaként említhetjük a Redcar Properties-t, amelynek egyik alapja Los Angelesben nemrég tizenöt ingatlant vásárolt mintegy százötvenezer négyzetméternyi összterülettel, miután sikerült tőkét gyűjtenie különböző alapítványoktól, vagyonkezelőktől, nyugdíjalapoktól, biztosítótársaságoktól. Átlagosan egy épület nagyjából 10 ezer négyzetméteres lehet, ez pedig jócskán eltér az Amerikában megszokott felhőkarcoló-mérettől vagy a gigantikus multicégek vállalati központjaitól. Persze a filmipar miatt Los Angeles meglehetősen speciális helyzetben van, de nem lehetetlen, hogy más iparágban tevékenykedő cégek is nyitnak az indusztriális hatású irodák felé.
Másik példa Los Angeles nyugati szélén Culver City, ahol az egy főre jutó média- és szórakoztatóipari cégek száma szintén jócskán meghaladja az átlagot. A Samitaur Constructs régóta dolgozik a Hayden Tract negyed egykori ipari övezetének átalakításán, hogy a kreatív ipar számára irodaterületeket hozzon létre. A cég tavaly tavasszal bemutatta a 18 ezer négyzetméteres Wrapper projektjét is, amely Los Angeles első kreatív irodai magasháza lehet. De még sorolhatnánk a példákat.
Vagy mégsem?
Számos ingatlanszakértő azonban megkérdőjelezi, hogy a kreatív ipar irodaterületek iránti kereslete elég erős-e ahhoz, hogy továbbra is ösztönözze a logisztikai ingatlanok irodaátalakítási projektjeit. Hiszen ezen területek kereskedelmiingatlan-állományát alapvetően felszívja az iparban dolgozó vállalatok kereslete. Sokak szerint nem az ipari épületeket kellene kreatív irodákká formálni, hanem a kettő az egyben alapján kellene ipari és irodaterületeket kialakítani. Vagyis máris eljutunk a modern logisztikai parkokhoz, ahol a logisztikai tevékenység mellett a dolgozók „A” kategóriás irodatereket vehetnek birtokba.
Fotók: illusztráció – Getty Images
