Az irodapiacon szinte csodálattal adóznak a Google, az Apple vagy éppen a Facebook hatalmas irodakampuszainak, hiszen olyan kényelmi szolgáltatások és dizájnelemek ékesítik ezeket a komplexumokat, amelyekről sokan csak álmodni mernek. Az más kérdés, hogy a közeli metropoliszokban a lakásbérleti árak az egekig emelkedtek, amit már egy jól kereső informatikus is nehezen fizet meg.
Bár mifelénk csak az elmúlt 10-20 évben tudatosult ezeknek a komplexumoknak a jelenléte, Amerikában jóval korábban is hódítottak az irodakampuszok. Már az 1970-es és 80-as években nagy népszerűségnek örvendtek, ma már azonban számos hátrányukra fény derült, hiszen sok közülük félreeső külvárosi helyszínen épült, amelyeket csak autóval lehet megközelíteni, és a tömegközlekedés sem opció.
Ellenben önálló kisvárosként működnek, hiszen a dolgozók mindent megtaláltak egy helyen, amire szükségük van: parkoló, étkezési lehetőség, fitneszközpont és még akár gyermekfelügyelet is. A cégek ezért egész Amerikában olyan helyeken fejlesztettek központokat és nagyobb regionális alközpontokat, ahol bőségesen volt hely az építkezésre.
Ingázás és home office
De úgy tűnik, hogy ez a korszak véget ért, hiszen nagy irodai kampuszokat olyan helyeken már nemigen építenek, amelyek jelentős ingázásra kényszerítik a dolgozókat. Ráadásul a járvány is átalakította az irodaszokásokat, emellett már a munkaerőfelvétel sem olyan intenzív, mint régen.
A központi üzleti negyedektől és a nagy forgalmú övezetektől távolabb épített vállalati központok azzal szembesülnek, hogy óriási munkaterületek állnak üresen. Erre jó példa az ExxonMobil, amely még 2014-ben épített fel egy hatalmas vállalati kampuszt Woodlandsben Houston belvárosától nagyjából 40 kilométerre. Mivel a rendelkezésre álló terület kevesebb mint 50 százalékát használják ki a dolgozók, ezért a vállalat szeretne albérletbe adni jelentős irodatereket.
A többszáz hektáros kampuszon húsz épület található mintegy 400 ezer négyzetméternyi beépített területtel, ahol csak a wellnesz-központ tízezer négyzetméteres, nem beszélve az éttermekről és bárokról. Bár sok az üres terület, számos előnyt is jelent egy ekkora vállalati központ, hiszen az innovatív megoldásokon, versenyképes termékeken dolgozni egy kellemes, igényes munkahelyen eredményesebb, ahol más cégek nem zavarják a fejlesztéseket, ráadásul a vállalati közösségépítés is hatékonyabb ilyen színvonalas komplexumokban.
Alig épült meg, de már be sem költöztek
Egy másik példa még jobban megvilágítja a változó időket. 2020 előtt a REI szabadtéri ruházatot és felszerelést gyártó cég arra készült, hogy beköltözzön vadonatúj vállalati kampuszába a washingtoni Bellevue-ban, ahol 1200 alkalmazott lelt volna otthonra. Azonban a cég ráébredt, hogy ekkora volumenű épületállomány nem felelt volna meg a fenntarthatósági vállalásainak, hiszen az ingázás okozta környezetterhelés rontotta volna a statisztikákat, ráadásul elindult hódító útjára a távmunka. Ezért a REI 2020 végén eladta a központot a Facebooknak, majd több kisebb irodában helyezte el a kollégáit Seattle agglomerációjában.
Az elmúlt néhány évben felmerült az az igény is, hogy a távmunka és a hibrid munkavégzés terjedése mellett is sok dolgozó szívesebben bejárna az irodába, ha az közelebb lenne a lakóhelyéhez. A központi üzleti negyedekbe való ingázás ugyanis sok időt elvesz nap mint nap, ellenben a környező elővárosokban található munkahelyek kényelmesebb megközelítést jelenthetnek. Úgy tűnik azonban, hogy ez csak az érem egyik oldala, mert mások pedig szívesen bejárnak a belvárosi irodákba is, hogy utána egyéb szolgáltatásokat vagy éppen szórakozási lehetőségeket vegyenek igénybe a nagyvárosok központi negyedeiben.
Ide-oda ugrálnak
A folyton változó dolgozói és vállalati igényeket jól szimbolizálja a General Electric (GE) esete is. A gigavállalat korábbi főhadiszállása Fairfieldben Connecticut államban épült fel még az 1970-es évek végétől kezdődően, majd évtizedekkel később 2016-ban a cég úgy döntött, hogy központját Bostonba helyezi át. Azonban alig néhány évvel a beköltözés után a GE most az új bostoni központjától is megválna, hogy a város más részein kisebb irodákat béreljen. A bökkenő az, hogy a GE 2019-ben 12 éves bérleti szerződést írt alá, így valószínűleg albérletbe kell adnia az irodatereket.
A vállalati kampuszok újragondolása, egyes terek albérletbe adása azonban számos problémát is felvet. A nagy központok ugyanis az egységes, adott vállalatra szabott márkaépítés helyszínei, vagyis ha az egybérlős rendszerről át akarnak állni a több bérlős modellre, akkor a szimbólumokkal, a cégre szabott terekkel, a szigorú biztonsági protokollokkal és a dolgozói kényelemre fókuszáló szolgáltatásokkal is kezdeni kell valamit.
Összefoglalva a jelenlegi trendeket, a világjárvány után és a romló világgazdasági helyzetben a vállalatok a költségcsökkentési intézkedések részeként egyre több irodaterületet hagynak el, amely a nagyvállalati kampuszokra is vonatkozik. Bár nyilván vannak kivételek, például a Google lakásokat is épít a dolgozóknak, markánsan látható, hogy a cégek a városok felé tendálnak. A nagy, félreeső kampuszokon nem lesz könnyű feladat megoldást találni a fölösleges területek hasznosítására, bár vannak már példák erre is.
Fotó: Getty Images, pixabay.com (Google, Facebook, Oracle)
