Mi történik, ha gyilkos csend uralkodik az irodában?

A pandémia után kialakuló hibrid munkamodell érdekes szempontokat is felvet, amely összefüggésben van a zajjal. Nem véletlenül az akusztikai megoldások még inkább felértékelődnek az új munkakultúrában.

A hibrid modell hektikus állapotokat eredményez az irodákban, hiszen a kijelölt napokon a dolgozók távmunkában tevékenykednek, vagyis otthon, más közösségi helyszíneken, esetleg kávézókban végzik a napi rutinjukat. Többnyire hétfőn vagy/és pénteken sláger a home office, ellenben más napokon a kötelező irodai megjelenés akár túlzsúfoltsághoz vezethet.

Ez pedig a zajok felerősödését is jelentheti, amelyek miatt a nagyteres irodakoncepció már évek óta nem annyira népszerű. Tele vannak a munkaállomások, informális találkozások vagy tárgyalások zajlanak minden egyes helyiségben, Zoom-hívások, virtuális meetingek satöbbi satöbbi, még sorolhatnánk az aktív tevékenységeket, amikor az alkalmazottak odabent dolgoznak.

Nem véletlenül az irodatervezők különféle megoldásokkal próbálják csökkenteni a zajt, de gyakran előfordul, hogy az alkalmazottak fejhallgatót használnak, amelyek szűrik a hangokat. A telefonfülkék persze rugalmasabb megoldásokat kínálnak a hívásokhoz, emellett a nagyobb munkaszervezettel rendelkező cégeknél elengedhetetlenek a nagy közös terek akár együttműködésre, akár a munkaállomások kialakítására.

Azonban hiába teremtünk csendet magunk körül, az sem tökéletes módszer, vagyis a túl sok csend szintén nem egészséges. Kiderült, hogy ha a fejhallgató meggátolja a hangok bejutását, akkor az agy túlkompenzálva akár fülzúgást is generálhat. Más kutatások pedig azt mutatták ki, hogy a teljes csend nem mindig optimális a termelékenység szempontjából. Egy korábbi JLL-tanulmány szerint egyes dolgozókat a túlságosan csendes környezet frusztrálja, pszichésen akár „világvégi hangulatba” is keveredhetnek, ami éppen ellentétes hatást válthat ki.

Vagyis egyfajta háttérzaj alapvető fontosságú a mindennapi életünkben, hogy érezzük a társaink jelenlétét akár a koncentrált munkavégzésünk során is. Természetesen ez habitus kérdése is, hiszen vannak extrovertált és introvertált személyiségek, nem beszélve ezen típusok keveredéséről. De többnyire mindenki igényli, hogy a közösség aktív tagja lehessen, nem véletlenül a pandémia miatt felerősödött az elmagányosodás és a kiégés kockázata.

Forradalmi újdonságok

Mindenesetre az irodák már innovatív hangszigetelési megoldásokat alkalmaznak a túlzott zajszint elleni küzdelem során. Egy egész iparág épül az akusztikus anyagokra, így például egyes adatok szerint az akusztikus panelek globális piaca a 2022-es 11,7 milliárd dollárról 2032-re több mint 21,9 milliárd dollárra növekszik majd.

A kutatások töretlenül zajlanak, a legmodernebb technológiák forradalmasíthatják az akusztika vívmányait is. Az MIT kutatói például egy új szövetet fejlesztettek ki, amely aktívan „kioltja” a zajt. Egy nagyon vékony anyag egy speciális szálat tartalmaz, amely feszültség hatására rezegni kezd. A rezgések pontos szabályozásával pedig a szövet olyan hanghullámokat bocsát ki, amelyek ellensúlyozzák és hatékonyan kiszűrik a nem kívánt környezeti zajokat. Ezzel az innovatív anyaggal akár 70%-os hangcsökkentést is elérhetünk, amely azért meglehetősen jelentős eredmény.

Összességében a modernkori irodák egyre inkább a közösség és a kollaboráció központjaivá válnak, amely természetes módon a zaj növekedésével is együtt jár. Ez pedig arra ösztönzi az irodatervezőket, fitout vállalatokat, az irodavezetőket és általában a létesítménygazdálkodókat, hogy befektessenek a zajszigetelő és -csillapító technológiákba. Az új megoldások pedig még inkább megerősítik az alkalmazottakat abban, hogy érdemes rendszeresen betérni a munkahelyükre, ahol nem csak a társasági élet zajlik, hanem a munkakörülmények is vetekednek a home office nyújtotta előnyökkel.

Fotó: Getty Images