Smart megoldások
2050-ben a világ népességének 75%-a városokban fog élni, amelyek ráadásul egyre nagyobbak lesznek, vagyis egyre nagyobb teher hárul a városi struktúrákra és a tömegközlekedési rendszerekre. Már nem csak metropoliszokról beszélünk, hanem megapoliszok jöttek és jönnek létre tízmilliós populációval, így egyre nagyobb szerephez jutnak az új technológiák, hogy az élhetőség kritériuma megmaradjon, illetve egyáltalán működőképesek legyenek a nagyvárosok, és ne fulladjon káoszba minden.
Az innovatív megoldásokkal válaszolhatunk a jelenkor kihívásaira, amelyek érintik az infrastruktúrát, a lakhatást, a közlekedést, a munkahelyet, az energiát, az ételt és a vizet. Korábban a smart városok élharcosai a technológiai vállalatok voltak, akik saját felhasználóiknak és vásárlóiknak biztosították az intelligens megoldásokat, ma már azonban holisztikusan gondolkodva az egész településekre kiterjedően fejlesztik a rendszereket, kiszolgálva a városlakók igényeit.
A smart city kifejezést egyre többször halljuk, azonban ez csupán egy gyűjtőfogalom, amely vonatkozhat olyan városokra, amelyek egy-egy technológiát hasznosítanak a városszervezés vagy/és a tömegközlekedés, közvilágítás működtetése során, vagy akár több innovatív megoldást is alkalmazhatnak. De a smart city a fenntarthatósággal is kéz a kézben jár, hiszen az új forradalmi technológiák, a digitalizáció korának innovációi nem csak a városok irányításának, működésének, a tömegközlekedési rendszerek koordinálásának eszközei, hanem segítségükkel kisebb lehet a városok ökolábnyoma, a széndioxid kibocsátást jelentősen vissza lehet szorítani, és környezettudatosan lehet irányítani az ingatlanfejlesztéseket és a városmenedzselési feladatokat.
Új életszemlélet
A smart city nem csak önmagában a technológiát alkalmazza sikeresen, hanem környezettudatos gondolkodást is kíván, vagyis egyfajta életszemléletet, életmódot, életstílust képvisel, amely a magasabb életminőséget célozza meg úgy, hogy a lakókat tudatosan neveli. A smart ilyen értelemben tág fogalmak között értelmezhető, és az eredeti szűk jelentésén túl bármit jelenthet, ami kényelmesebbé, gyorsabbá és egészségesebbé teszi az életünket. Smart, ha a jelzőlámpákat úgy állítják be, hogy a tömegközeledésben résztvevő buszok gyorsabban áthaladhassanak egy-egy forgalmas csomóponton, dugóveszélyes övezeten, de ugyanúgy smart, ha egy adott kerületben vagy városrészben csak meghatározott fenntartható technológiákkal épülhetnek új házak, vagy ha egy adott körzeten belül megújuló energiát termelő erőművel látják el a lakásokat.
A sokszínűség miatt lehetetlen kiemelni egyetlen várost, amelyet példaként állíthatunk magunk elé, ezért inkább érdemes mindenhonnan összegyűjteni a kiemelkedő projekteket. A smart city megvalósítható egy vadonatúj városban ugyanúgy, mint egy régi történelmi értékekkel bíró településen. Természetesen más és más szegmensekben és mélységben abszolválhatják a városvezetők a smart megoldásokat, de a kis lépéseket is meg kell becsülnünk, hiszen a cél az, hogy az okos városok és megoldások hozzájáruljanak az élhető környezethez.
Vadonatúj városok – komplex szemlélet
Számos világhírű projekt épül vagy készült már el, amelyek vadonatúj városokat fejlesztettek, hogy megvalósítsák a fenntartható településeket. Az egyik leghíresebb kezdeményezés Songdo megépítése Dél-Koreában, amely csak negyedórás autóútra található az Incheon Nemzetközi Repülőtértől, és várhatóan még ennek az évtizednek a végére teljesen elkészül: 40 ezer lakóval, plusz 55 ezer dolgozóval kalkulálnak, akik naponta ingáznak. A város 40%-a zöld park, a Central Park 2009-ben nyitott meg mintegy 400 ezer m2-nyi területen, ahol múzeumok mellett vízitaxi szolgáltatás is működik, és van persze 15 mérföldnyi kerékpárút is. A fenntarthatóság iránti elkötelezettséget igazolja, hogy a házak tucatjai rendelkeznek már LEED zöld minősítéssel.
A hulladékhasznosítási rendszerük a lakásokból közvetlenül a feldolgozó központokba szállítja a szemetet, ahol automatikusan rendszerezik azokat az anyaguk szerint, majd jöhet az újrahasznosításuk. Az utcák alatt olyan szenzoros érzékelők működnek, amelyek figyelik a forgalom változásait, és a torlódások elkerülése érdekében beavatkoznak a rendszerbe. Az élet szinte minden területét digitalizálták, így a forgalom és a tömegközlekedés szabályozását végző érzékelőktől kezdve a Cisco személyes video szolgáltatásáig, amelyek összekötik a lakókat a vállalkozásokkal és a szolgáltatókkal, miközben a centralizált ellenőrző rendszer működteti a városi szolgáltatásokat, mint például a hulladékgyűjtés vagy az energiatermelés.
Az Egyesült Arab Emirátusokban is egy különleges kezdeményezés válik valóra, hiszen Abu Dhabi mellett Masdar City néven egy megújuló energiával működő, zéró CO2 kibocsátású vadonatúj várost építenek. A közel kétmérföldes városban csak elektromos autók közlekedhetnek majd, a gáz, az olaj és a szén helyett napelem farmokból nyerik majd a szükséges energiát. A remények szerint a város energiafogyasztása mindössze ötöde lesz a hasonló, hagyományosan működő városok energiafogyasztásának. 2025-re ígérik az átadást, amikor 40 ezer ember élhet ott, és naponta 50 ezer fő ingázhat a munkahelyére. Jelzésértékű, hogy a Siemens a közelben nyitotta meg a közel-keleti központját, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) pedig segített megalapítani a Masdar Technológiai és Tudományos Intézetet 2009-ben.
Svédek
De természetesen a több száz éves múltra visszatekintő városokban is figyelemreméltó eredményeket lehet elérni, különösen ismert a skandináv országok elkötelezettsége a fenntarthatóság iránt, első helyen természetesen svéd példákat kell említenünk. A Hammarby negyed egy új ökováros Stockholm szívében, ahol a lakók az összes energiaszükségletük 50 %-át maguk állítják elő. A dokkok és raktárak helyén ma óvodások futkároznak. A negyed a Hammarby Sjö tó partján hatalmas ipari övezetként működött raktárakkal, dokkokkal. A kilencvenes évek elején a svédek elhatározták, hogy itt csinálják meg mintaprojektjüket, vagyis hogyan kell egy lerobbant negyedet revitalizálni, fenntarthatóvá tenni, megtölteni élettel. Gyakorlatilag egy ökovárost akartak megépíteni, amelynek befejezését 2018-ra ígérik, amikor 11 ezer lakás lesz majd a negyedben megközelítőleg 25 ezer lakóval és 10 ezer munkahellyel.
Az ökováros lakóépületei készházak, előre gyártott elemekből összeállított apartmanok. A tervezők célja az volt, hogy lakásonként átlagosan feleannyi energiát fogyasszanak a lakók, mint máshol. Vagyis a mindennapi élet során keletkezett melléktermékeket megpróbálják minimalizálni, valamint azokat újrahasznosítani. Így 40 %-kal kisebb környezetterhelésre, 25 %-kal kevesebb vízfogyasztásra számítanak. További előnyök: automatikus hulladékgyűjtő rendszerek, napenergiából előállított melegvíz, hulladékból előállított elektromos áram és központi fűtés, biogáz a szennyvízből és a háztartási hulladékból, zöldtetők és még számos öko-megoldás.
De még maradjunk a városban, hiszen a Stockholm Royal Seaport projekt során az elavult 236 hektáros ipari területet világszínvonalú fenntartható városrésszé, környezetbarát lakónegyeddé formálják át, amelynek során összesen 12 ezer új lakás és 35 ezer m2-nyi új iroda épül 2030-ig. A tervezők és kivitelezők sikeresen egyesítették a modern építészetet a környezetbarát gondolkodással a fenntartható életmód, az üzleti élet, valamint a rekreáció feltételeinek megteremtéséért és összehangolásáért.
De ha délebbre utazunk, akkor Malmöben is látványos eredményeket láthatunk, hiszen a város is nagy utat járt be, amely régebben Svédország egyik legszennyezettebb ipari központja volt. Az ezredfordulót követően az erőműveket bezárták, és a CO2-kibocsátást 2020-ra a tervek szerint nullára csökkentik, miközben 2030-ra már csak megújuló energiákat akarnak felhasználni. Az önkormányzati járművek pedig záros határidőn belül csak hidrogénnel, villannyal vagy biogázzal fognak üzemelni. Utóbbi alapanyaga a kötelezően gyűjtött élelmiszerhulladék lesz. A nyugati kikötőben már most csak fenntartható épületeket húznak fel, a Holnap Városa névre keresztelt fejlesztés keretében szélturbinát építenek egy elhagyott gyárterületen. A negyedre úgy tekintenek a város vezetői, mint egy új zöld paradicsomra, ahol 10 ezer ember élhet, és ahová további 20 ezer fő járhat dolgozni.
Még skandináv éltanulók
Ha átruccanunk Koppenhágába, akkor rögtön lenyűgöz minket a világhírű dán építészet, hiszen egyszerre meghökkentő és emberléptékű épületek övezik a tengerparti negyedeket. A város szénlábnyoma a legkisebbek egyike a világon, hiszen egy főre kevesebb mint két tonna jutott 2015-ben. Az a céljuk, hogy 2025-re ez nullára csökkenjen, ezért csak zöld épületeket terveznek és megújuló energiastratégiákat állítanak fel. A lakosság mintegy 40%-a a városon belül kerékpárral közlekedik. Egy 2014-es adat szerint a lakosság 75%-a rendelkezett a legjobb okostelefonokkal. A közlekedési lámpák 81%-át központilag ellenőrzik, amelyeket a szükségletek szerint szabályoznak. A lámpák 49%-a olyan szenzorokkal van felszerelve, amelyek az érkező buszoknak elsőbbséget adnak.
De Helsinki is jó példája a smart megoldásoknak. A város sikerének titka, hogy mind a startupok, mind az elismert kutatók megosztják egymással az információkat, így új lehetőségeket és megoldásokat tudnak kifejleszteni. 2015-ben mintegy 108 applikáció segítette a városban a smart mindennapokat. Egész Helsinkit áthatja a smart feeling, hiszen a kereskedelmi és lakóházak 100%-a okosmérővel van felszerelve, és a város kereskedelmi ingatlanjainak háromnegyedében automata rendszerek üzemelnek a hatékonyság érdekében, amelyek jelentősen csökkentik az energiafelhasználást. Már csak egy lépésre vannak attól, hogy igény szerinti buszközlekedést valósítsanak meg a 620 ezer lakó számára. Ez lehet az Uber autóbusz változata.
Közlekedés, infrastruktúra
Nyugat-Európában gőzerővel fejlesztik az elektromos és önvezető autókat, a carsharing és a különféle autózást, parkolást könnyítő applikációkat. A közlekedési ipar legnagyobb kihívása a mobilitás növelése és a közlekedési torlódások csökkentése, mivel a dugók évente 100 milliárd eurójába kerülnek az európai polgároknak. Integrált mobilitási rendszereket építenek ki a városokban az autók, a közösségi közlekedésben résztvevő járművek, a kerékpárok és a gyalogosok számára, és emellett szükség van az integrált parkolási menedzsmentre is. Az önvezető autók számos ponton hozzájárulhatnak a városok intelligenssé tételéhez: a car sharing, az online rendelhető saját autó és az, hogy a járművünk nem áll a 24 órából 23 órát parkolva, izgalmas időket vetít előre a városi közlekedés terén.
Barcelona a házigazdája a minden évben megrendezésre kerülő Smart City Expónak, nemrég pedig az Európa Innovációs Fővárosa címet is kiérdemelte. Arról is híres, hogy erős és széleskörű nyilvános WI-FI infrastruktúrát épített ki. A metropolisz ráadásul jó úton halad affelé, hogy energia-önellátó legyen. A smart megoldások egy része a közlekedést szeretné forradalmasítani, hiszen míg 1986-ban 1,8 millió autó, addig 1996-ban már 2,6 millió autó közlekedett naponta, óriási kihívásokat okozva a városnak. Mindezt megoldották az integrált parkolási rendszerrel, a tömegközlekedés fejlesztésével, dinamikus, rövidtávú, de drágább parkolásra is alkalmas belső területekkel és számos P+R, kedvezőbb árú parkolási szolgáltatással a külső városrészekben. Így 2010-re 1,5 millió alá csökkent a gépjárműforgalom Barcelonában.
Bécs szintén annyira komolyan veszi az intelligens város eszméjét, hogy jelenleg közel 100 projekt fut a témakörben. Az elektromos járművek terén vezető pozíciót töltenek be, hiszen már több mint 440 töltőállomás található szerte a városban. Az osztrák főváros úttörő szerepet játszik a kerékpárosok és autósok között megosztott közlekedési rendszerek kialakításában is. Egyre több helyi és turista használja a biciklit a napi közlekedéséhez.
A francia Grenoble nemrég került fel a smart városok térképére, mégpedig az autóhasználat megosztásában értek el szép sikereket. Mintegy 70 elektromos Toyota autót teszteltek a közlekedési rendszerben, amelyekkel rövid városi utazásokat lehet megvalósítani. Mindezeket 27 töltőállomásnál lehet igénybe venni, miközben a városban összesen 120 töltőpontot alakítottak ki. A díjak olcsóbbak, mintha napi jeggyel tömegközlekednénk a városban. Az elektromos autók rendszere kiegészíti a kerékpáros utazást és a tömegközlekedést, sőt, egymás kombinációjával rugalmasan lehet eljutni a kitűzött célállomásra.
Londonban 2003-ban vezették be a dugódíjat, összesen 21 négyzetkilométernyi területen van úthasználati díj a belvárosban. Ennek feltétele volt a nagyon jó tömegközlekedés kialakítása – növelték a buszok számát, a metrók vonatok járatsűrűségét, befagyasztották a menetjegyek, bérletek árait – és egy olyan adatbázis, valamint ellenőrző rendszer létrehozása, ami integráltan tudja kezelni London közlekedési rendszerét. Ezzel London a következő években átlagosan évente 116 millió fontot, 12 év alatt másfél milliárdot spórolt, miközben a forgalom a felére csökkent.
Megjelent az Ingatlan Évkönyv 2016 kiadványban. Az ingatlanevkonyv.hu oldalon ingyenesen megrendelhető.
Kövesse a realista.hu hírportált a Facebookon, Instagramon, Linkedinen.
