Kevesen ismerik a Green View Index kifejezést, pedig egy nagyon érdekes mérőszám arról, hogy mennyire élünk zöld környezetben a nagyvárosok betondzsungelében. Érdemes tehát górcső alá venni ezt a különleges mutatót, amelyet 2015-be fejlesztettek ki, de egyelőre sajnos csupán 34 nagyváros adatait tartalmazza.
Közhely, de tény, hogy a Föld népessége még mindig jelentős mértékben bővül, ezzel párhuzamosan az emberek beáramlanak a nagyvárosokba. Az ENSZ adatai szerint szerint már tíz éve több mint 7 milliárd ember lakja a Földet, és ez a szám a század közepére várhatóan 9 milliárd fölé emelkedik. Ráadásul 2008 óta a világ lakosságának több mint fele él városokban, ez a szám 2050-re várhatóan 70 százalékra, azaz csaknem 6 milliárd emberre duzzad.
Az egymilliónál nagyobb városok száma 2000-ben elérte a 378-at, míg 1900-ban még csak 11 volt ugyanez a szám, 2025-re pedig várhatóan közel 600 ekkora településről beszélhetünk majd. Nyilvánvalóan az erőltetett menetben zajló urbanizáció káros hatást gyakorol az erdőkre, a tájakra, illetve a városokban és környékén található egyéb zöldfelületekre. A természeti és mezőgazdasági területeket átalakítják városi használatra, valamint az üzemanyag- és építőanyag-igény kielégítésére.
Káros hatások
Az urbanizáció környezeti hatásai, amelyeket gyakran felerősít a klímaváltozás, jelentős problémákat okoznak a városlakóknak az alapvető szolgáltatások, az infrastruktúra, a lakhatás, a megélhetés és az egészségügy terén. A városlakók nagyobb kockázatnak vannak kitéve olyan betegségek kapcsán, mint a légúti fertőzés és az ólommérgezés, amelyet az autókból, a fosszilis tüzelőanyagokból és általában az iparból származó szennyezés okoz.
Emellett a becslések szerint a városlakók 60%-a olyan területeken él, ahol magas a természeti katasztrófák kockázata, így számítani lehet árvízre vagy éppen szárazságra. Nyilvánvalóan ezek az adottságok különösen a fejlődő országokban jelentenek veszélyt, ahol szegénységgel és éhezéssel párosulnak, így növekszik a társadalmi instabilitás és a gazdasági fejlődés lehetősége is korlátok közé kerül.
Mennyi az annyi?
2015-ben a MIT (Massachusettsi Műszaki Egyetem) a davosi Világgazdasági Fórummal (WEF) együttműködve kifejlesztette a Green View Indexet (GVI), amely a Google Street View panorámaképei alapján egy adott hely lombkorona-borításának százalékos arányát mutatja 0-tól 100-ig osztályozva az egyes városokat.
A két szervezet együtt hozta létre a Treepediát, egy olyan interaktív térképet, amely a nagyvárosokban a lombkoronatakarót méri. A Treepedia célja, hogy felhívja a figyelmet a városi növényzet fejlesztésére a Google Street View képei alapján. Egyelőre a listán 34 nagyváros adatait dolgozták fel, és jó lenne, ha egyszer Budapest statisztikáit is megismerhetnénk.
A fák egyedi számának megszámlálása helyett egy skálázható és univerzálisan alkalmazható módszert fejlesztettek ki, amely azonban csak az utcák fáit térképezi fel, így a parkok nem szerepelnek benne. Ez persze például a hegyvidék mentén épült városok esetében kissé torzítja a képet, hiszen például Budapesthez tartozik a Budai-hegység. Más kérdés, hogy aki a pesti belváros betonrengetegében él, az nem érzékeli a budai erdők jótékony hatását, vagyis itt nagyon is izgalmas lenne egy GVI térkép.
Mit tudnak a fák?
Miért fontosak a fák a városokban? Ezt persze mindenki jól tudja, de érdemes mégis kitérni a jótékony hatásokra. A város lombkorona-területének növelése hozzájárul a városi hőmérséklet csökkenéséhez, hiszen egyrészt blokkolja a rövidhullámú sugárzást, másrészt fokozza a víz párolgását, harmadrészt pedig csökkenti a légszennyezést. Emellett gyökérrendszerük segít elkerülni az árvizeket a heves esőzések és viharok idején, hiszen nagy mennyiségben szívják fel a vizet.
Ide kapcsolódik a városi hősziget fogalma, amely egy nagyvárosokban jelenlévő mikroklimatikus jelenség. Ez azt jelenti, hogy a sűrűn beépített városi területen a hőmérséklet jóval magasabb, mint a külvárosi és vidéki területeken. Ez különösen nyáron veszi igénybe a városi emberek szervezetét, ezért is fontosak a belváros fák.
De nem csak az emberi egészségre és közérzetre gyakorol jótékony hatást a zöld, hanem akár üzleti döntések alkalmával, egy-egy ingatlanfejlesztés során is számításba vehetik a Green View Indexet. Manapság, amikor hódít a dolgozói jóllét vagy a WELL-rendszer az irodaházakban, akkor talán azt is megnézik majd a bérleményt kereső vállalatok, hogy mennyi fa található az adott körzeten belül. Vagyis egy-egy fa az udvaron vagy a parkosított kertben aranyat érhet a kereskedelmiingatlan-tulajdonosoknak.
Fotók: Corvin Sétány és Graphisoft Park
