Az irodapiacon az elmúlt évtizedben gyökeres átalakulásnak lehettünk a szemtanúi, miközben a munkakultúra is új utakon indult el. De úgy tűnik, nincs megállás, hiszen a pandémia után most itt az újabb válság, amely együtt jár az energiakrízissel, hogy ismét új megoldásokra ösztönözze a piaci szereplőket és a bérlőket. De vajon mit szeretnének valójában a bérlők? Erre keresik a választ szeptember 7-én a Real Estate Beach Conference kerekasztal-beszélgetésein a hazai és a külföldi ingatlanügynökségek szakértői.
A kilencvenes évek statikus irodamodelljétől eljutottunk az aktivitásalapú irodáig, a nagyteres iroda forradalmát követte a fenntarthatóság alapeszméje szoros összefüggésben a klímaváltozás elleni globális küzdelemmel, miközben a digitalizáció már szinte mindenhová beférkőzött. A kényelmi szolgáltatásokkal, a wellbeinggel együtt az irodabútorok piacát is felforgatták az egészséges munkakörnyezet jegyében, a dizájn pedig elképesztő szinteket ért el.
Az irodaszakértők mérnöki pontossággal formálják a tereket, miközben előzetesen az adott cégek működését a legapróbb részletekig elemzik. De nemcsak a terek lettek sokszínűek, hanem a munkaszervezet is. A globális cégek irodáiba számos országból érkeznek a dolgozók, akik a saját identitásuk megőrzésével együtt sokszínű kulturális közeget hoztak létre.
Fókuszban a közösség
A sokszínű terek mellett a közösség került előtérbe, egyre többet hallunk az employer brandingről, a céges értékekről, amelyek mentén a dolgozók közösségekbe szerveződnek. Időközben átalakultak a bérlői igények, új generációk jelentek meg új igényekkel, új cégek tűntek fel másfajta attitűdökkel. Nálunk is jól megfigyelhető, hogy az irodapiacon 10–20 évvel ezelőtt jelentős szerepet játszó pénzügyi szolgáltatók helyett a szolgáltató központok, illetve a technológiai vállalatok és fejlesztőközpontok alakítják az ízlést, miközben a kisebb startup cégek is jelen vannak.
A dolgozói jóllét és a környezettudatosság szerepe növekszik, ráadásul már nemcsak az iroda falain belül, hanem az adott irodaház közösségi tereiben is a kényelem és az otthonosság visz mindent. Nem véletlenül beszélhetünk egyre több épület esetében szállodai szolgáltatásokról, kibővítve az új trenddel, miszerint az irodaházak az adott mikroközösség központjai lehetnek, vagyis a környék lakói is igénybe vehetnek egy-egy éttermet vagy éppen konditermet.
Pandémia és a hibrid
Mindeközben a COVID-19 hirtelen és gyökeresen felforgatta az életünket, és így természetesen befolyásolta az ingatlanpiacot is, hiszen felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a kereskedelmi ingatlanokban is, így többek között az érintésmentes technológiák turbósebességbe kapcsoltak.
De nemcsak az irodaházakkal szembeni emberi interakció változott meg, hanem a munkakultúra is új utakon indult el. Már eddig is létezett home office, azonban most újabb szintre jutott, hiszen a pandémia évei alatt akik tehették, otthon dolgoztak. Ha pedig egyszer kiengedjük a szellemet a palackból, akkor nagyon nehéz visszatuszkolni. A hibrid modell még egyáltalán nem kiforrott, hanem folyamatosan alakul, mindenhol más és más a deal, miközben az irodaterek használata is változóban van.
Rugalmasabb terek és épületek
Tavaly pedig szinte egyszerre jött össze minden, hogy így fogalmazzunk. A jól ismert okok miatt előtérbe kerültek a fenntartható megoldások, és még inkább égető probléma lett az irodaházak energiahatékonysága. Az üzemeltetési költségek emelkedése ismét új szemléletet hoznak az irodaterekbe, a dizájn mellett a költséghatékonyság még fontosabb lesz.
Az elmúlt években hódító trendek egymást erősítik, hiszen a zöld megoldások az energiatakarékosságot is megcélozzák a globális felmelegedés elleni küzdelem mellett. Ráadásul a digitalizáció a proptech háza táján még inkább új impulzusokat kap, az épületappok és a műszaki technológiák más szintre emelhetik az üzemeltetést, miközben az új megoldások hatékonyabbá tehetik az energiafelhasználást.
Az irodapiac mind a befektetők, mind a bérlők szemszögéből jelentős átalakuláson megy keresztül, egyre rugalmasabb munkakultúrák honosodnak meg. Ezzel párhuzamosan a flex irodaterek egyre fontosabb bevételi forrásai lehetnek az épületeknek, amelyek a gyorsan változó igényekre jól reagálnak.
Úgy tűnik, ezt a tendenciát egyre jobban preferálják az intézményi befektetők is, hiszen a rugalmas irodaterületek pozitív hatást gyakorolhatnak az épületek értékelésére és teljesítményére. Szakértői előrejelzések szerint 2030-ra az irodák több mint 30%-a flexibilis munkatér lesz, ahol a bérlők teljeskörű szolgáltatásokat élvezhetnek majd a cateringtől a közösségi lehetőségeken át a konferenciaközpontok igénybevételéig. A perspektíva tehát adott, csak oda kell érnünk.
Címlapfotó forrása: DVM group – Park Atrium irodaház
Szeptember 7-én a Balatonfüreden megrendezésre kerülő Real Estate Beach Conference rendezvényen a hazai ingatlanpiac legfontosabb kérdései kerülnek fókuszba.
