Közhely, de mindannyian tudjuk, hogy az építőanyagárak elszabadulása jelentős hatást gyakorol az építőiparra, így az irodakivitelezési ágazatra is, indítja a beszélgetést Kalmár Zoltán, a ProptechZoom alapítója, ingatlanpiaci szakértő. A vállalatok, különösen a globális cégek nagy hangsúlyt fektetnek az irodáikra, hiszen a kvalifikált munkaerő megtartása és a toborzás szinte már a HR-szakma legfontosabb mantrája lett. Ezzel párhuzamosan a járvány miatt a cégek hátrébb léptek egyet, kivárnak a nagy projektekkel, vagy csökkentik azok nagyságrendjét.
Hogyan árazzunk káosz idején?
A fitout tevékenység nagyon speciális terület, hiszen gyors az átfutás, gyorsan kell árajánlatot adni, és fontos a határidő. A jelenlegi helyzetben azonban sokkal kevesebb a megkeresés, szerződött munkákat mondanak le a pandémia miatt, ezért hosszabb átfutású projektekre koncentrálunk, de összességében az alvállalkozói, beszállítói kapacitáshiány és építőanyag-áremelkedés miatt a jövedelmezőség jelentősen visszaesett. Nehéz beárazni a tendereket, a már ismert körülmények miatt legalább 20%-kal drágább ma egy irodát kialakítani, mint korábban. Emellett a bérleti szerződések nagyobb része hosszabbítás, tapasztalataink szerint kivitelezés jóval kevesebb van a piacon, mondja Pálffy András, a Fitout Zrt. vezérigazgatója.
Az említett anyagáremelkedések szerencsére minket kicsit enyhébben érintettek, a projektjeink viszonylag gyors átfutásúak és kisebb volumenűek, így könnyebben tudjuk szinten tartani a költségeket. Az újabb munkáknál pedig már a megemelkedett költségeket is bekalkuláltuk, teszi hozzá Ladányi Artúr Szilárd, az Epronex Építő Zrt. vezérigazgatója. A kevesebb kivitelezői munka egyik magyarázata pedig az lehet, hogy az alkalmazottak megszokták a home office-t, és sok esetben nem értik, hogy miért kellene visszamenniük az irodába, fűzi hozzá a szakember.
Bár a több évet is átívelő nagy volumenű projekteknél komolyan kell számolni a lehetséges áremelkedésekkel és megrendelői igényváltozásokkal, de a fitout projekteknél, amikor a nagyobb irodák is maximum nyolc hónap alatt megépültek, korábban nem kellett kalkulálni módosításokkal. Ma pedig átlagosan 20-30%-os áremelkedésről is beszélhetünk, hosszabbak a szállítási idők, sőt, előfordul, hogy sokáig nem érkezik be az anyag, így ma már a fitout munkáknál is kockázatot jelent a megtervezett profit elérése, veszi át a szót Massányi Tibor, a DVM group ügyvezető partnere.
Hogyan lehet navigálni a viharos tengeren?
A kivitelezési költségek mellett a munkaszervezet minősége is meghatározó, és itt érdemes a közelmúlt eseményeit feleleveníteni. A 2008-ban kirobbant világgazdasági válság padlóra küldte a hazai ingatlanpiacot és építőipart, sok szakember Nyugatra költözött, a minőség felhígult. Majd 2013 környékén ismét fellendült a fejlesztői piac, azonban jelentős arányban hiányzott a kvalifikált munkaerő, amelyet csak lassan tud pótolni az építőipar, de ugyanígy a technológiai lemaradás is kihívás.
Jelentős munkaszervezettel rendelkezünk, így a piacon tapasztalható hektikusságot és bizonytalanságot tompíthatjuk. Az újabb béremelkedést azonban már nehéz kigazdálkodni, és bár természetesen pozitív tendencia, hogy a fizikai munka respektje helyreállt a 2008-as válság óta, a kékgalléros munka díja ma már szinte vetekszik a fehérgallérosok bérével. Összességében rengeteg projekt van a piacon, mégis nehéz lekövetni, talán jó lenne, ha a kormányzat adó- és járulékcsökkentési lehetőségekkel segítené a kivitelezői ágazatot – hangsúlyozza Pálffy András.
Generálkivitelezőként tekintve a munkaerőpiacra, az alvállalkozói kör ma átalakulóban van. Általánosságban gazdaságpolitikai kérdés, hogyan tud megerősödni az építőipar, és ezzel párhuzamosan hogyan épül ki a professzionális alvállalkozói kör. Ma ott tartunk, hogy egy igazán jó szakember diktál, szinte saját maga határozza meg a bérét. Ameddig kevés a jó szakember, és nagy a kereslet és a munka, addig ezek a körülmények továbbra is meghatározók lesznek, egészíti ki Massányi Tibor.
Melyek a megoldások?
Nehéz megmondani, hogy például egy 20%-os költségemelkedést elbír-e a bérlői piac, ellenben a fitout racionalizálása jó irány lehet. Nem kell persze visszatérni a régi idők ócska anyaghasználatához, de az irodakivitelezési piacot eluraló csilli-villi dizájn szükségszerűségét meg lehet kérdőjelezni. Olcsó építőanyagokkal és kreatív tervezéssel is lehet igényes munkahelyeket létrehozni, magyar termékek használatával még nem lesz gagyi az iroda. Modulokban lehet gondolkodni, amelyek megkönnyítik a kialakítást. Minden a toborzásról szól, és a bérlők ennek érdekében alakítanak ki dizájnos, menő irodákat, de meg kellene találni az aranyközéputat ár-érték arányban – sorolja a lehetőségeket Pálffy András.
Az alvállalkozói kör megerősödése elengedhetetlen, amelyhez fontos a fővállalkozó korrekt hozzáállása is, így összességében az egyes szintek közötti kapcsolatok a lojalitás és nagyobb megbízhatóság irányába mozdulhatnának el. Másik fontos tényező az edukáció, mert az alvállalkozói kör meghatározó része nem rendelkezik megfelelő technológiával, itt is összefügg a megerősödés, az anyagi biztonság és a magas szintű munka. Pár év múlva jó lenne, ha a kivitelezői munkára úgy tekintenének, mint egy megbecsült mesterségre, amelynek eredményeiről kisebb-nagyobb településeken járva is elismerően szólna az utca embere, foglalja össze az ágazat helyzetét Massányi Tibor.
+++
Real Estate Beach Conference – Kivitelezői panel: Massányi Tibor, a DVM group ügyvezető partnere; Ladányi Artúr Szilárd, az Epronex Építő Zrt. vezérigazgatója; Pálffy András, a Fitout Zrt. vezérigazgatója és Kalmár Zoltán moderátor, a ProptechZoom alapítója