Bár nálunk nem annyira divatos, Amerikában és más országok metropoliszaiban a pandémia után a belvárosi lokációk rovására divatba jöttek az elővárosi irodák. De úgy tűnik, hogy a trend kérészéletűnek bizonyult, mert a fiatalabb generációk szeretik a belvárosi nyüzsgést és a jó társaságot.
A járvány alatt kiürültek a belvárosi irodák, legalábbis a kihasználtságuk erősen lecsökkent. Ezzel párhuzamosan elterjedt a home office, ugyanekkor lettek keresettek a főváros környéki agglomerációban található települések is, sokan akartak kertes házba költözni. De emellett, különösen persze Amerikában, a külvárosi irodák is egyre népszerűbbek lettek, hiszen a környező agglomerációban élőknek nem kellett sokat vesződniük az utazással, a benzin is olcsóbb volt, ha csak pár kilométert kellett gurulni nap mint nap. Plusz a hibrid modell szintén előnyben részesítette ezeket a rugalmas munkahelyi konstrukciókat.
Azokban a városokban, ahol hosszabb volt az átlagos ingázási idő, vagyis sokáig tartott beérni a munkahelyre, ott még menőbbnek bizonyultak az elővárosi irodák. Így például 2020-es adat szerint a New York-i nagyvárosi körzetben volt a leghosszabb az átlagos ingázási idő a járvány előtt, egészen pontosan 38 perc naponta, nem véletlenül itt mérték akkoriban az egyik legalacsonyabb irodakihasználtságot az USA-ban.
Azonban mostanában fordult a kocka, hiszen amerikai statisztikák szerint a külvárosi irodákban kezd növekedni az üresedési ráta, míg a belvárosi területeken a munkahelyek egyre jobb adatokkal rendelkeznek. Így jelenleg a New York-i irodapiac az egyik legmagasabb kihasználtsági rátával büszkélkedhet az országban. Nem véletlenül egyre több külvárosi irodaházat zárnak be, mert az alacsony kihasználtság miatt már nem érdemes üzemeltetni az ingatlant. Ilyenkor jöhetnek a buldózerek, hogy az elbontott épületek helyére például logisztikai központokat fejlesszenek, hiszen azok most úgyis meglehetősen felkapott iparágakat szolgálnak ki.
Kényelem, társasági élet és közösség
A San Francisco-i székhelyű amerikai tervező- és építésziroda, a Gensler 2023-as City Pulse jelentése is alátámasztja a változásokat: a központi üzleti negyedekben bekövetkezett hanyatlás nagy része a hibrid munka térnyerésének volt köszönhető. Mivel azonban véget ért a járvány, a dolgozók ismét kezdték megkedvelni a belvárosokat, hiszen a home office meglehetősen próbára teszi az embereket, az egyedüllét nem mindenki számára gyümölcsöző és csökkenhet a motiváció is.
A hibrid munkakultúrában dolgozók 66 százaléka, akiknek a cége egy központi üzleti negyedben tart fenn irodát, hetente néhány napot bemegy dolgozni a belvárosba. Ugyanezen alkalmazottak 58%-a pedig kávézókban, közösségi terekben vagy harmadik helyszínen végzi a tevékenységét hetente több alkalommal is.
Számos tényezőt azonosíthatunk, amiért visszatért az élet a belvárosi lokációkba. A már említett magány mellett ugyanis a fiatalabb generációk számára fontos a kényelem. Egy másik Gensler-jelentés szerint a fiatalabb generációk barátságos, felszereltségben gazdag környezetet szeretnének vendéglátóipari egységekkel, amely ösztönzi a társasági életet, a kapcsolatépítést és a közösséget. Valójában a fiatalabb dolgozók 86%-a mondja azt, hogy szívesen jár be az irodába, ami azért nagy változás a korábbi évekhez képest.
A külvárosi irodák is jelentős összegeket fektetnek a szolgáltatásokba, hogy a dolgozók által elvárt élményeket biztosítsák, de még ezek sem versenyezhetnek a nyüzsgő városközpont lehetőségeivel. Mindenesetre az árak tekintetében versenyképesek, hiszen a belvárosi lokációk árainak 40-60%-ért adják bérbe az irodákat, ezek pedig továbbra is piaci lehetőségeket tartogatnak a számukra.
Fotó: Getty Images
