![](https://realista.ingatlan.com/wp-content/uploads/2022/08/62e7aa4e866f0754795396-885x497.jpg)
New York
New York a világ vezető globális városaként köztudottan erőteljes hatást gyakorol a pénzügyekre, a biztosítási piacra, az ingatlanszektorra és a médiára. Számos nemzetközi cég székhelyeként szolgál. Manhattan középső része a világ legnagyobb üzleti negyede, ahol a felhőkarcolók száma világviszonylatban is kiemelkedő. 2018-as adat szerint csaknem 40 millió négyzetméternyi irodaterület található a helyszínen. Csak összehasonlításképpen Budapesten 4 millió m2-vel számolhatunk, de Varsó is csupán 7 millió m2-nél tart.
Dél-Manhattanben szintén hatalmas üzleti negyed található a Wall Streettel együtt, de a két lokációt közelségük ellenére is megkülönböztetik egymástól irodapiaci szempontból. A pénzügyi szolgáltatások a városrész bevételeinek csaknem harmadát teszik ki, ami azért jól jelzi a viszonyokat. Az Ötödik sugárúton például az üzletek bérleti díjai a legmagasabbak a világon, a Times Square és a környéke pedig televíziós társaságok kedvelt terepe.
![](https://realista.ingatlan.com/wp-content/uploads/2022/08/usa-1777986_1280.jpg)
Hongkong
Hongkong szintén globális pénzügyi központ. 7 millió ember lakik itt közel 1000 km2-en. A csendes-óceáni térség vállalati központjainak jelentős hányada itt koncentrálódik. Csaknem 4 millió alkalmazott dolgozik a metropolisz vállalati szektorában. A helyi gazdaságban a szolgáltató ipar dominál, amely a helyi GDP túlnyomó részét adja.
Számos üzleti negyedet alakítottak ki, a leghíresebb a központi negyed. Az európai vagy amerikai nagyvárosoktól eltérően nemcsak az irodanegyedekben épültek felhőkarcolók, hanem a lakótelepek is ilyenekből állnak, ezért itt található a világon a legtöbb felhőkarcoló.
![](https://realista.ingatlan.com/wp-content/uploads/2022/08/skyscrapers-5838029_1280.jpg)
London
A londoni üzleti központok közül kiemelkedik a City, ahol a nemzetközi üzleti élet szereplői egyedülálló koncentrációban vannak jelen a kedvező jogi és szabályozási környezetnek is köszönhetően. A kommunikációs-informatikai infrastruktúra és a professzionális szolgáltatások színvonala a legjobb a világon. London belvárosában székel az Egyesült Királyság top 100 vállalkozásának több mint fele, azonban a Brexittel párhuzamosan az európai nagyvállalatok tekintetében a brit főváros fokozatosan teret veszít.
Nagy-Britannia GDP-jének mintegy ötödét London termeli meg. A pénzügyi szolgáltatások és a turizmus a brit főváros legnagyobb gazdasági ágazatai, amelyekben közel egymillió ember dolgozik. Londonban közel félezer bank tart fenn fiókot vagy központot.
![](https://realista.ingatlan.com/wp-content/uploads/2023/02/London-pixabay.jpg)
Párizs
Európában a párizsi régió a legnagyobb GDP-t termelő régiók egyike. Párizs természetesen a francia gazdaság központja, az összlakosság ötöde él a francia fővárosban és az agglomerációjában. A gazdaság húzóágazatai a szolgáltatási szektorból kerülnek ki, itt említhetjük a pénzügyeket, a high-tech iparágakat és az elektronikát. A turizmus szintén jelentős szeletet hasít ki az összgazdasági volumenből.
Párizsban leghíresebb a La Défense negyed, amely Európa legnagyobb üzletközpontja: 12 szektorra oszlik és több mint 400 hektárnyi területet foglal magában. Megközelítőleg 1500 cég mintegy 150 ezernyi munkavállalója dolgozik az üzletközpontban. Európában itt található a legtöbb 150 méternél magasabb felhőkarcoló is.
![](https://realista.ingatlan.com/wp-content/uploads/2022/08/la-defense-6571842_1280.jpg)
Tokió
Tokió a világ három legnagyobb pénzügyi központjainak egyike Londonnal és New Yorkkal együtt. Olyan mértékű itt a gazdasági erő, hogy a város bruttó jövedelme meghaladja Mexikóét. Az agglomerációval együtt a lakosságszám közel 40 millió, nem csoda, hogy az 500 legnagyobb globális vállalat közül csaknem minden tízedik a japán fővárosban rendezte be székhelyét. A tokiói tőzsde a második legnagyobb a világon.
A metropolisz New Yorkot, Londont, Hongkongot és Szingapúrt megelőzve a világ első pénzügyi központjává szeretne válni, emiatt az elmúlt évtizedben számos gazdasági zónát jelöltek ki a japán fővárosban. A cél az, hogy a nemzetközi cégek letelepedését még inkább ösztönző ökoszisztémát hozzanak létre. Tokió a fejlesztésben a következő szektorokra koncentrál: egészségügy és gyógyszeripar, fenntarthatóság és információs technológia.
![](https://realista.ingatlan.com/wp-content/uploads/2022/08/buildings-217878_1280.jpg)
Címlapkép: Getty Images – New York. Fotók: pixabay.com