Világhírű gyárak romjain épül a budai irodanegyed

1. rész – Patinás hangulat némi ipari „beütéssel”

Buda központi irodapiaca a Vízivárost, a Krisztinavárost, Tabánt, a Naphegyet, a budai várat és a Gellért-hegyet foglalja magában, amelyek gyakorlatilag Buda történelmi magját is rejtik. Az alpiac külső határán jelentős irodakomplexumok találhatók, amelyeket azonban elhelyezkedésük miatt mégis ide sorolhatunk, hiszen tömegközlekedési, szolgáltatási és megközelíthetőségi szempontból egyértelműen Belbudához tartoznak.

A szóban forgó területen a jelentős műemlékállomány és a sűrű beépítésű városszövet miatt nem alakulhatott ki összefüggő irodanegyed, ráadásul történelmileg is úgy alakult, hogy Pest és Buda 1873-as egyesülése után egyértelműen Pest került előtérbe. A rendszerváltás után szintén Pesten élénkült meg a kereskedelmi ingatlanpiac, hiszen itt álltak rendelkezésre olyan paraméterekkel rendelkező telkek, amelyek alkalmasak voltak ingatlanfejlesztésre.

Persze Budán is épültek kisebb irodaházak 1990 után – főként a Vízivárosban –, de intenzívebben az ezredforduló időszakában kezdtek el itt keresgélni a fejlesztők. Alapvetően Buda Központ nagyobb ütőereiben építettek új irodaházakat, ahol a lokáció és a megközelíthetőség elsőrangú. Ennek is köszönhetően szétszórtan helyezkednek el a kereskedelmi épületek, bár két kisebb barnazónában markánsan megfigyelhetők az irodaházak csoportosulásai. A Ganz és a MOM régi gyárterületeinek megújulása a budapesti rehabilitáció iskolapéldája, persze furcsán is nézne ki, ha még ma is termelés folyna a régi csarnokokban.

Ganz nyomában

A Duna-part és a Margit híd vonzáskörzetében az eredetileg Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. nevet viselő vállalat jelentős gyártelepet hozott létre a Kacsa utca és a Fő utca mentén. Az egyik üzem az öntöde volt, amely 1844-ben kezdte meg áldásos tevékenységét, és itt egészen 1964-ig ipari termelés folyt. Ma már csak az Öntödei Múzeum maradt meg mementónak, amely mellett 1945 után irodaházak (ERFI irodaház) is működtek. Ezen a környéken épült meg elsőként 2004-ben a Ganz utcában az 5000 m2-es Canada Square, amely két önálló blokkból áll. Majd néhány esztendő múltán a Raiffeisen Evolution fejlesztésében a jóval nagyobb Residence Irodaházak is átadásra kerültek, amelyek összesen 18 ezer m2-nyi bérbeadható területtel rendelkeznek. Utóbbiak Az Év Irodaháza közönségdíjat is elnyerték 2013-ban.

A Ganz cégcsoport kissé arrébb, a mai Millenáris Park területén is jelentős beruházásokat eszközölt, ennek során 1897-ben épült fel a gyárkomplexum a Lövőház utca mentén. A Buda Központ külső határán fekvő területen 2001-ben létrejött a Millenáris Park számos kulturális intézménnyel, míg a Mammut felé eső részen a minap bontották le az egykori melegpörgető és az Ipari Minisztérium épületét, hogy a helyén park létesüljön, hiszen a házak éppen a budai szélcsatorna útjába estek. A parkban azonban a Ganz cégcsoport központi épülete ma is irodaházként működik Millenáris Classic néven. Emellett a Wing fejlesztésében 2009-ben két új irodaház is megnyílt, az Avantgarde újként épült, míg a Modern egy régebbi ingatlan elemeinek felhasználásával készült el.

A MOM nyomában

A Széll Kálmán tértől délebbre az Alkotás út-Csörsz utca mentén létesült a Magyar Optikai Művek (MOM) 1876-ban. A nagymúltú gyárat teljesen lebontották a rendszerváltás után 1997-ben, csupán egy emléktábla hirdeti a világhírű üzemet. A helyén egy kereskedelmi ingatlanegyüttest húztak fel MOM Park néven, amely ma már a Hegyvidék új városközpontjaként is funkcionál sportközponttal, művelődési házzal és a Testnevelési Egyetem kampuszával kiegészülve.

A MOM Park vegyes funkciójú ingatlankomplexum, hiszen a bevásárlóközpont mellett irodatornyok és lakóházak is megtalálhatók. A fejlesztés kiválóan illeszkedik az eredeti városszövetbe, hiszen a Gesztenyés kert felé lejtős területen a lakóházakat és az irodatornyokat szellős park övezi, így a fejlesztés zökkenőmentesen belesimul a természetes környezetébe, míg a túloldalon az épületek passzolnak a szomszédos utcák tömegéhez.

Számos irodaház épült a szomszédságában elszórva az időben, elég ha csak az impozáns Fotex Plazát és a könnyed MoMentum irodaházat említjük. Az Alkotás út másik oldalán pedig 2002-ben készült el a 25 ezer m2-es, három szárnyból álló Alkotás Point irodaház, amelyet Budapest nyugati kapujának is neveznek, és korábban elnyerte a Budapesti Építészeti Nívódíjat. De ezzel még nincs vége a fejlesztéseknek, hiszen a Novotel mellett most is serényen dolgoznak az óriásdaruk, amelyek a 22 ezer négyzetméteres Hill Side irodaházat építik: az átadást 2018-ra tervezik.

2. rész – Különleges paloták és épületek

Az alpiac más területein található irodaházak közül emeljünk ki néhány különleges, nyomokban „történelmi levegőt” árasztó épületet. A 17 ezer m2-es Margit Palace irodaház a Residence Irodaházak közelében található, ahol a régi villamosremíz vörös téglás falazatához illesztették az új szárnyat csaknem tizenöt éve. A múlt század eleganciáját hirdető régi szárny az új egységekkel együtt igazi színfoltja a régi „Országútnak”, vagyis a II. kerület belső részének. Az ingatlan 2003-ban az év Legjobb Budapesti Irodaépülete címet érdemelte ki.

A régi Postapalota a Széll Kálmán téren 2018-ra születik újjá, amikor a Buda Palota névre keresztelt irodaház 18,5 ezer m2-nyi területen fogadja majd a bérlőket. A ház még 1924-ben épült Sándy Gyula tervei alapján, és a Magyar Posta székházának adott helyet egészen 2008-ig. A szecessziós épület tornyát majd kilátóként használhatja a nagyközönség.

Bár a rendszerváltás után épült a vízivárosi Hattyú Ház közel a Széna térhez, az épület igazi unikum a budapesti kereskedelmi ingatlanpiacon, hiszen az organikus építészet nem igazán terjedhetett el a fővárosban, legalábbis a lakóházakon kívül. Tervezőjét, Nagy Ervint 2011-ben országos főépítésznek is kinevezték. Az 1998-ban épült multifunkcionális épületben 8 ezer m2-nyi területen irodák és kiskereskedelmi egységek egyaránt megtalálhatók.

Kakukktojás az emblematikus épületek között, a 2009-ben épült Krisztina Palace, amely a Déli pályaudvar szomszédságában 18 ezer m2-nyi területen fogadja a bérlőket. Az üvegezett és alumínium panelekből álló, nyitható elemekkel tagolt, Nagyenyed utcai irodaház a nemzetközileg is elismert Dominique Perrault építész tervei alapján készült. Az Union Investment tulajdonában álló Krisztina Palace 2015-ben megszerezte a BREEAM in Use „Very Good” minősítést is.

Víziváros irodaházai

A Víziváros, a Naphegy vagy Krisztinaváros patinás budai lakónegyedeiben csak elvétve találkozhatunk irodaépületekkel. A S IMMO két ismert irodaháza azonban itt található, így az 1990-ben épült, 6 ezer m2-es Buda Center kiváló helyszínen, a Hegyalja úton helyezkedik el. Az épület homlokzata 2014-ben teljesen megújult, a bérlők azóta élvezhetik a pazar kilátást is a 200 m2-es tetőteraszon. Az 1992-ben épült Maros utca Business Center pedig a Széll Kálmán tér és a Déli pályaudvar közelében helyezkedik el, ahol 6700 m2-nyi bérbeadható területen várják a bérlőket.

A Kapás utcában két irodaház is található. Az egyik a 2005-ben épült 13 ezer m2-es Víziváros Office Center, amely a már említett régi Ganz gyárterületek között helyezkedik el csaknem félúton. A másik pedig a 6500 m2-es Buda Business Center, amely a renszerváltáskor, 1991-ben épült, de a modern követelményeknek megfelelően 2009-ben megújult. Innen egy kőhajításnyira található a Horvát utcában Central Business Center, a 8500 m2-es irodaház 1997-ben épült, azonban 2014-ben jelentős felújításon ment keresztül.

Az alpiac déli határán – a Gellért-hegy aljában – található a Bartók Ház, amely 2003-ban épült a Móricz Zsigmond körtér mentén, és nem csak a felújított közterületeknek, hanem a Bartók Béla út kulturális főutcává alakulása miatt is kedvező előjelekkel várhatja a jövőt. A közelben működik a népszerű Hadik Kávéház is, amely szintén emeli a környék népszerűségét.