
Már számos kutatás bebizonyította, hogy a biofília, azaz a természetközeli környezet jó hatást gyakorol a dolgozók termelékenységére, vagyis mind mentálisan, mind fizikálisan pozitív energiákkal támogatja az alkalmazottakat a munkahelyeken.
Az irodapiac az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag folyamatos evolúcióban van, azaz pár évente újabb és újabb trendek erősödnek meg. A globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében előtérbe kerülnek a fenntartható megoldások, a kereskedelmi épületeket, többek között az irodaházakat minősítik, hogy azok még vonzóbbak legyenek a bérlők körében. Sőt, az ESG követelmények a nagy globális vállalatok elszámolásaiban már meghatározó tényezők lesznek, a befektetők ezek alapján hoznak döntéseket, vagyis a környezettudatosság az ingatlanszektort egyre jobban befolyásolja.
A zöld szemlélet pedig nem csupán technológiai megoldásokban érhető tetten, hanem a valódi zöld is része ennek a folyamatnak. A biodiverzitás szót is az utóbbi években egyre gyakrabban hallhatjuk, amely a modern irodaépületekben a legkülönbözőbb formákban valósul meg. Legyen az madáretető vagy méhlegelő a tetőteraszon vagy a kertben, a növények egyre sokszínűbb kombóban jelennek meg az ingatlanok közvetlen környezetében.
De ugyanúgy az épületek közös területein és az irodákban is egyre több a valódi zöld, az ezzel foglalkozó szakvállalatok tudományos megközelítéssel telepítik a megfelelő növényeket a belső terekben. Itt jön a képbe a biofília, amelynek jelentése számos jellemzőt takarhat.

Mi is jelent valójában?
A kifejezés jelentése életszeretet vagy a természet szeretete, amelyet anno még Eric Fromm német filozófus, szociálpszichológus vezetett be, aki szerint az ember pszichésen más élő organizmusok felé vonzódik. Ez persze magától értetődőnek tűnik, de manapság ezeket a lelki és fizikai tényezőket tudatosan használják az irodakialakításkor.
A természettel való kapcsolat, a biofília mindig fontos része volt az emberi civilizációnak, csak a múlt század technokrata irányzatai a „modern embertípust eltávolították” ettől. Ma azonban visszatérünk a gyökereinkhez, az organikus szemlélet nem csak az építészeti anyaghasználatban érhető tetten, hanem a körforgásos gazdaság terjedésével átfogóan is megjelenik az ingatlanpiacon.
Eric Fromm után E. O. Wilson amerikai biológus a biofíliát, mint hipotézist is megfogalmazta 1984-ben. Szerinte az emberek ösztönösen vonzódnak érzelmileg más élőlényekhez, vagyis alapvetően függünk a természettől. Ezért az embernek az egészsége érdekében szüksége van arra, hogy a természethez kiegyensúlyozott kapcsolat fűzze.

A napjainkban gyökeresen átalakuló társadalmak alapvetően roncsolják a hagyományos emberi kapcsolatokat, a felgyorsult világban megnövekedett a stressz, a mentális betegségek egyre nagyobb számban jelennek meg, vagyis az emberi élet egyensúlya veszélybe kerül. Az ökopszichológia szerint a természettel megbomlott emberi kapcsolatok bizonytalanságot szülnek, ezért is fontos a mindennapi élet harmóniájának megteremtés érdekében a biofília.
Nem véletlenül a COVID-19 idején is egyre többen fordultak a természetes környezet felé, amely mentálisan is támogatást nyújtott a nehéz időkben. De a biofília nem csak a növényeket jelenti, hanem akár a kutyák jelenlétét is, nem véletlenül egyre több irodában engedik meg, hogy a dolgozók behozzák a házi kedvenceiket. Vagyis miközben a korábbi évtizedekben az irodaházak egyfajta zárványokat alkottak, ma ismét nyitnak a külvilág felé, ma a falak virtuálisan leomlanak. A vissza a természethez Rousseau-i mondás még sohasem volt aktuálisabb, mint manapság.
De nem csupán a munkaterek világában a közösségi zónák meghatározó eleme lesz a valódi zöld, hanem az épületek belső kertjeiben, illetve az ingatlanokat körbevevő parkokban is megnyilvánul a biofíliára való törekvés. Talán ennek is hozadéka részben, hogy az irodaházak és plázák a lehetőségeik és adottságaik szerint próbálnak a helyi városnegyedek központjai lenni, mindenesetre aktív kapcsolatra törekszenek a közvetlen környezetükkel.

A biofil tervezés alapvetései
A biofil tervezés egyre meghatározóbb szerepet játszik az irodakialakítások esetében, amelyek számos tényezőt foglalnak magukban, de talán a legfontosabbak: a már említett biodiverzitás, vagyis minél több és változatosabb növényzet; dinamikus világítás és sok természetes fény; meleg színek; természetes anyagok használata, illetve nagy ablakok kilátással a természetre.
Ez a fajta megközelítés az embereket mint biológiai organizmusokat veszi számításba, az elme és test harmóniája nagyban meghatározza az egészséget és a jóllétet. A biofília a hely szeretetét támogatja, emellett a genius loci, a hely szelleme abban is megnyilvánul, hogy a dolgozók szeressenek bejárni a munkahelyükre, mert ott a lelki egyensúlyukat megőrizhetik.
Számos kutatást említhetünk, de vegyük például a Human Spaces jelentését, amely kimutatta, hogy a biofil tervezés 6%-kal javítja a termelékenységet és akár 15%-kal a kreativitást. A növényzettel borított terek növelhetik az egyén önbecsülését és hangulatát, a víz jelenléte pedig pihentető hatású. Sőt, a tapasztalatok szerint ezek az előnyök akár 5-20 perc alatt is jelentkezhetnek.
A biofil tervezés alapvetően három kategóriába sorolható: természet a térben, amely valódi természeti elemeket jelent; természetes analógiák, vagyis a természetet utánzó, ember alkotta elemek, illetve a tér természete. Ezek a tényezők számos megoldási lehetőséget feltételeznek, és csupán a tervezőkön és a bérlőkön múlik, hogy mit hogyan valósítanak meg. A biofília tudománya gyorsan fejlődő ágazat, ahol a legújabb kutatási eredmények még hatékonyabb tervezési stratégiák inspirálnak majd.