A Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségét (LEO) 2013-ban alapította meg a létesítménygazdálkodási néhány meghatározója szereplője, azzal a céllal, hogy segítsék a szakma egységes kommunikációját, valamint szakmai sztenderdeket és átláthatóságot teremtsenek a létesítménygazdálkodási piacon, ezzel magasabb szintre emelje a teljes iparág működését. A kezdetben 11 vállalatból álló szakmai szervezet tagsága 10 év alatt megötszöröződött és mostanra az ágazat közvetve 50 ezer alkalmazottját tömöríti, akik országszerte összesen több millió négyzetméter alapterületű, több ezer létesítmény üzemeltetését látják.
„A LEO-t anno a létesítménygazdálkodási szakma ismertségének és elismertségének növelése céljából a piaci versenyen túlmutató érdekekre épülő együttműködés szellemében alapítottuk. Az alapítás óta eltelt tíz évet ebből a szempontból is sikertörténetnek tekinthetjük, hiszen mára képesek vagyunk tagvállalatainkat támogatni naprakész innovációk bemutatásával, benchmarking adatokkal, szakirányú jogszabálygyűjteménnyel, ezen felül komoly szakmai partnerei vagyunk az ingatlanpiac összes szereplőjének és az őket képviselő szervezeteknek, akikkel közösen fontos és előremutató szakmai ajánlásokat juttatunk el a kormányzat, a fejlesztők és tervezők felé” – mondta Vágó László, a LEO elnöke az ünnepi összejövetel alkalmával.
A LEO egyik fontos terméke az LVHI, azaz a Létesítménygazdálkodási Vezetői Hangulatindex, amelyben negyedévente a tagszervezetek piaci várakozásait és tapasztalatait összegzik. A negyedik negyedéves hangulatindex értéke (53,24 pont) erős növekedést vetít előre, amelyről a Realista hírportálon már beszámoltunk, elsősorban a szektorra jellemző szezonalitásból adódik. Az év első negyedévében mért (49,01) indexhez képest jelentősen bizakodóbbak, de az elmúlt 5 év értékeihez képest is jelentős ez az eredmény, ennél magasabb legutoljára 2018-ban volt (55,39). A 2023 utolsó negyedévére várt erős fellendülés mögött befejezésre kerülő beruházások, és az év végére jellemző nagyvállalati kiköltekezés áll, de természetesen, ha az idei infláció mértékét is figyelembe vesszük, már nem is tűnik olyan kiugrónak ez a növekedés.
Az orosz-ukrán konfliktus energiaárra gyakorolt hatása enyhült ugyan, de a képletbe újonnan belépő közel-keleti háború akár újabb turbulens hatásokat generálhat mind az energia-, mind az anyag- és alkatrészellátás területén – vélik a hazai FM (facility management) szektor vezetői. A munkaerőhiány és a magas infláció mellett az építőipari teljesítmény visszaesése is kihívást jelent a piaci szereplőknek, hiszen az „üzemeltetési torta” méretének növekedése is megáll. A frissen bevezetett ESG tanúsítás kötelezővé tétele pedig komoly adminisztrációs terhet jelent a szektornak, de előnyét is látják, hiszen plusz megrendelésekhez is hozzásegítheti a piaci szereplőket. Mindezekkel együtt az idei utolsó negyedéves létesítménygazdálkodási hangulatindex növekedést jósol.
„Az elmúlt 15 év három jelentős válsága összehozta az iparág szereplőit: a tulajdonost, a létesítménygazdálkodót és az épülethasználót. A pénzügyi válság idején a költségek radikális leszorítása, a pandémia esetében a fokozott higiéniai követelmények, jelenleg pedig az energiaköltségek csökkentése a legfontosabb közös témánk” – tette hozzá Vágó László.
A Szövetség szerint az energiahatékonysági és fenntarthatósági szempontok felértékelődése 2024-ben is a létesítménygazdálkodás egyik legmeghatározóbb trendje lesz. Az energiafelhasználás csökkentésén és a hulladékgazdálkodás optimalizálásán túl egyre szélesebb körben terjed a valós idejű energiafigyelési rendszerek kiépítésére, a megújuló energiaforrások integrálására és a folyamatos fenntarthatósági adatelemzésre való igény a piacon. Ennek következtében az olyan épületminősítési módszerek, mint a LEED és a BREEAM hamarosan a létesítménygazdálkodók standard munkaeszközeivé válnak.
PropTech megoldások a figyelem középpontjában
A fenntarthatóság fejlesztése iránti erősödő elköteleződés hatására az innovatív technológiai megoldások is egyre markánsabban jelennek meg. Nemrégiben egy önálló munkacsoport is alakult a LEO-ban, amelyik kiemelten a PropTech-re és a BIM-re fókuszál. A munkacsoport célja többek között a jogalkotókkal és az ingatlanos szakmai szervezetekkel való rendszeres konzultáció és szakmai együttműködés, ezzel elősegítve, hogy előremutató és a gyakorlatban is jól alkalmazható BIM-re vagy ESG-re vonatkozó szabályozások születhessenek. Hiszen egyre népszerűbbek azok a szoftvermegoldások, melyek a hibák behatárolásában, a karbantartások szervezésében, a kapcsolódó minőségi és SLA megfelelési mutatók kiszámításában segítik az épületüzemeltetőket.
Az IoT-technológia, a mesterséges intelligencia-vezérelt és a felhőalapú megoldások bővülése pedig mind arra tereli az épületüzemeltetőket, hogy a hagyományos karbantartási ütemtervek követését lecseréljék egy előrejelző algoritmusok alapján működő prediktív karbantartási modellre. Ezzel csökkenteni tudják a javítási költségeket, miközben növelik az épületek teljesítményét és nem mellesleg a felhasználói élményt is. Az intelligens épületi modell tehát már nem a jövő, hanem nagyon is a napi gyakorlat része, amiben az épületkarbantartó szerszámkészletének ma már éppúgy része a mobileszköz és a laptop, mint a csavarhúzó és a villáskulcs.
Borítókép: LEO – Vágó László
