A kormány 2023-ban megteremtette a jogszabályi hátteret, ennek értelmében a benyújtott pályázatok alapján a szintén tavaly ősszel megalakult Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács (Tanács) tesz javaslatot a „logisztikai park” cím odaítélésére. Ideje igyekezni, hiszen 2025 január 1-től a vállalkozások csak akkor végezhetnek logisztikai tevékenységet, ha a logisztikai park címet megszerzik.
Magyarországon a logisztikai szektor csaknem 300 ezer főt foglalkoztat és a GDP 5 százalékát állítja elő. A Kormány célja, hogy ez az arány 2030-ra 10 százalékra növekedjen, ezért hozta létre az új szabályozási rendszert. Hazánk adottságai kiválóak, hiszen egyedülálló módon három fő közúti teherszállítási útvonalon is belépési pont az Európai Unióba, ráadásul Magyarország a nyugati és keleti ipar/tőke találkozási pontja.
A szektor folyamatos és erőteljes fejlődését igazolja, hogy a Budapest-környéki M0 mentén kiépített logisztikai parkok mellett a külföldi befektetések egyre inkább elérik a vidéki városokat is, ahol a gigantikus ipari beruházások – többek között az autóiparban és a gyógyszeriparban – még nagyobb keresletet generálnak az ipari ingatlanok iránt. Bár a logisztikai-ipari ingatlanok fejlesztői idén már konszolidációs fázisba léptek, az elmúlt évek nagy volumenű beruházásai után a befektetői tevékenység továbbra is intenzív maradt.
Érdemes még megjegyezni, hogy a már említett Tanács nem csak a logisztikával, hanem általában az ipari, valamint a tudományos és technológiai parkok támogatásával is foglalkozik. Itt jöjjön egy újabb ambiciózus kormányzati törekvés: Magyarország 2030-ra a tíz legjobb európai innovátor és a huszonöt legjobb világinnovátor országa között legyen.
Jogszabályi háttér
A logisztikai beruházások ösztönzésére megalkotott új szabályozás három kategóriába sorolja a logisztikai parkokat: intermodális logisztikai park, regionális logisztikai park és helyi logisztikai park. A három típus elkülönítése azért fontos, mert egy településen csak egy intermodális vagy egy regionális logisztikai park cím adható ki, amelytől az eltérést kizárólag a Tanács engedélyezheti.
A meghatározás szerint logisztikai park kizárólag olyan terület lehet, amely legalább 3 hektár nagyságú és ahol a tevékenységet 3000 m2 fedett raktárbázissal végzik, emellett a hatályos településrendezési terv vagy önkormányzati határozat alapján ipari vagy gazdasági területnek minősül.
Egy bővített definíció szerint logisztikai bázisú, legalább 60%-ban logisztikai kapacitásokra építő, elsősorban piac által vezérelt, olyan infrastruktúrával ellátott területről beszélünk, ahol az alapszolgáltatások kötődnek a logisztikához, illetve szolgáltatási tevékenység zajlik, továbbá a logisztikai, az ipari, az önkormányzati és a befektetési szereplők között integrált az együttműködés.
A logisztikai park cím számos előnnyel jár, hiszen célzott támogatási programokra pályázhatnak, kedvezményeket kaphatnak és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánításra vonatkozó kérelmük elbírálása egyszerűsített eljárásban történik. Azok a már most is működő szolgáltatók, telephelyek, amelyek megfelelnek a logisztikai park feltételeinek, 2024. december 31-ig szerezhetik meg a park címet. Ennek hiányában a határidőt követően logisztikai tevékenységüket nem folytathatják.
Az új intézkedés alapján a Tanács már februárban döntött néhány kérelem ügyében, így a 18 logisztikai park cím mellett 3 új, vidéki ipari park jöhet létre, és további 4 ipari park végezhet területbővítést. További 39 logisztikai központ a jogszabály alapján jogosult a logisztikai park cím viselésére, így a magyarországi hivatalos logisztikai parkok száma 57-re nőtt a februári adatok alapján.
Mi a teendő?
A szabályozás értelmében tehát 2025 január 1-től egyes vállalkozások kizárólag akkor végezhetnek az adott telephelyen logisztikai tevékenységet, ha a logisztikai park címet megszerezték. Mivel ennek elnyeréséhez számos adminisztratív feladatot szükséges elvégezni, a határidő rövidségére tekintettel érdemes minél korábban benyújtani az érdekelteknek a cím elnyerésére irányuló pályázatot.
„A cím megszerzéséhez nem elegendő a fenti feltételeknek megfelelni, hanem a minősítés megszerzéséhez pályázni szükséges, a pályázatot a kormányzati portálon közzétett felhívásban foglalt tartalommal és mellékletekkel az iparügyekért felelős miniszterhez kell benyújtani. A Tanácsnak a pályázat benyújtásától számított 60 napja van arra, hogy javaslatát a minisztérium részére megküldje, ezért a pályázati anyagot és a Tanács engedélyére vonatkozó kérelmet érdemes minél hamarabb beadni” – hangsúlyozta Szűcs Anikó Edit, a DLA Piper Hungary Ingatlanjogi csoportjának szenior ügyvédje.
„A Rendelet az eljárások gyorsítása érdekében bevezette, hogy a pályázat esetében a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek egyszerűsített eljárásrendben nyilváníthatók nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá. Újdonság, hogy a pályázatok elbírálásánál az eddigi szempontok mellett előnyben kell részesíteni azokat a pályázatokat is, amely a vonatkozó kormányrendeletek szerint kedvezményezett járás vagy szabad vállalkozási zóna területén kerülnének megvalósításra” – tette hozzá a DLA Piper Hungary szakértője.
Fotó: Getty Images – illusztráció
