A rendszerváltást követően a nemzetközi porondon szereplő kiskereskedelemi vállalkozások megjelentek Magyarországon, amelyek először szokás szerint Budapesten tesztelték a magyar piacot, majd eljutottak vidékre is. Az ezredforduló táján már a közepes méretű városainkban is megépültek a hipermarketek, így az egész országot behálózták.
Fontos tisztázni a fogalmat is: hipermarketeknek nevezzük azokat a minimum 5 ezer négyzetméter alapterületű, és legalább 10 pénztárral rendelkező kis-, vagy nagykereskedelmi létesítményeket, amelyek általában élelmiszerek, ruhaneműk, elektronikai és egyéb árucikkek forgalmazásával foglalkoznak. A Budapesten és agglomerációjában üzemelő egységek alapterülete elérheti a10-15 ezer m2-t is, míg vidéken a település méretéről függően alakulnak a négyzetméterek.
A hipermarketek előnyei közé tartozik, hogy több száz férőhelyes parkolóval rendelkeznek, így könnyen, kényelmesen és ingyen lehet megállni előttük. Mivel alapvetően a települések szélén helyezkednek el, így a közlekedés is gyors és nagyobb dugók nélkül megközelíthetők. Néhány esetben persze a városok belsőbb részein is megjelennek, de ilyen esetekben sem jelent problémát az autós elérhetőségük. A nagy áruházakhoz többnyire csatlakoznak üzletsorok is, így egy kisebb bevásárlóközpont kínálatával csalogatják a vásárlókat.
Tesco és a Spar
Magyarországon több globális hálózat is megjelent, amelyek közül a legemblematikusabb a Tesco, amely 1994 óta van jelen hazánkban. Az első magyarországi hipermarketet 1996-ban adták át Budapesten, majd a vidéki nagyvárosok után a középvárosokban, később pedig a 10-30 ezer fős kisvárosokban is üzletet nyitottak. Többnyire kiskereskedelmi parkok vezető egységei, de néhány budapesti plázában is jelen vannak, mint mágnesbérlők. Jelenleg 112 hipermarkettel rendelkeznek, ezért is volt nagy jelentősége a szakszervezeti sztrájknak, ami után megállapodtak a felek, hiszen a hazai piacon domináns szerepben vannak.
Az osztrák Spar cégcsoport részeként 1995-ben nyitotta meg első egységét az Interspar Győrben, majd megjelentek Budaörsön és a Ferencvárosban, a kilencvenes évek végén pedig más vidéki nagyvárosokba is „elmerészkedtek”. Később néhány középvárosban is megvetették a lábukat és fejlesztették budapesti jelenlétüket is. Szintén a külvárosokban vannak jelen, illetve néhány fővárosi plázában mint mágnesbérlők. Az Interspar az elmúlt időszakban nagyobb megújulási hullámba kezdett, idén átadtak egy vadonatúj hipermarketet is Érden, amely a 33. Interspar Magyarországon.
Metro és az Auchan
A nagykereskedelemmel foglalkozó Metro 1993-tól van jelen Magyarországon és eddig csak nagyvárosokban, vagy a budapesti agglomeráció településein épített áruházat. Az első Metro Budaörsön és a Ferencvárosban létesült 1994-ben, majd megnyitották a két első vidéki áruházukat Debrecenben és Pécsett. Később fokozatosan adtak át új egységeket vidéken, de egy-két kivételtől eltekintve alapvetően 100 ezer fő feletti nagyvárosokban gondolkodnak. Szintén jelentős parkolási lehetőségekkel rendelkeznek.
A francia Auchan 1996-tól van jelen Magyarországon, az első hipermarket Budaörsön épült meg 1998-ban, majd két évre rá az első budapesti egység Soroksáron. A kereskedelmi lánc legnagyobb bővülése 2002-ben történt, amikor három új egységet avattak Csömörön, Kecskeméten és Szigetszentmiklóson. Majd megfontoltan terjeszkedtek tovább az országban, így jelenleg 19 áruházat működtetnek. Ha már franciák, akkor röviden emlékezzünk meg a Coráról is, amely a válság alatt kivonult az országból. Ők 1997-ban jelentek meg hazánkban, amikor átadták Törökbálinton az első áruházat. Később elérték a tízes nagyságrendet, aminek a krízis vetett véget.
Merre tovább?
Az elmúlt években a diszkonthálózatok jelentik a legnagyobb konkurenciát a hipermarketeknek, amelyek ellen különböző stratégiai lépésekkel próbálnak meg védekezni. A keménydiszkontok behatoltak a lakóövezetek sűrű szövetébe, beágyazódtak a helyi közösségekbe, miközben egyszerű dizájnnal és jól átlátható szortimenttel rendelkeznek. Költséghatékonyak, és bár a választék korlátozott, maximálisan a helyi vásárlóerő igényeire szabott.
A hipermarketek versenyképesség-javító intézkedéseinél az elsődleges elem az egységek belső látványvilágának újraszabása, az egyes divíziók közötti hangsúlyeltolódás, a hipermarketekhez kapcsolódó üzletsorok felfrissítése, új márkák bevonzása, nagyobb ruházati vagy sport áruházak nyitása, az ételudvarok újratervezése és választékbővítése.
De itt említhetjük meg a Tesco új saját márkáit is, amelyekkel a ruházati és lakberendezési divíziójukat emelték ki. A Spar többek között részt vesz a szakmai képzésekben, önálló speciális termelő egységeket nyit, pl. korszerű húsfeldolgozó üzemet, amelyek minőségi termékekkel látják el az egységeiket.
A hipermarket-láncok közül az Auchan és a Metro működtet csak nagy alapterületű áruházakat, a Tesco már jó ideje belépett a szupermarketek világába, így belvárosi üzleteket is üzemeltet, nagyjából az összes egységük fele már ilyen kisebb alapterületű üzlet. A SPAR csoport pedig a kezdetektől fogva egyszerre viszi a szupermarketeket és a nagyobb egységeket, miközben jelentős franchise hálózatot is épít. Összesen 508 boltot visznek hazánkban, miközben egyre több egységük dizájnvilága újul meg, hogy megfeleljen a 21. század esztétikai és szolgáltatási igényeinek.
