A Balatonfüreden szeptember 7-én megrendezésre kerülő Real Estate Beach Conference egyik kiemelt témája a fenntarthatóság és az ESG szerepe mind az új, mind a már az üzemelő ingatlanállomány esetében. Nem véletlenül a „Meglévő épületeknél mire kell fókuszálni? – ESG” elnevezésű kerekasztalbeszélgetés szakértői alaposan kivesézik majd a legújabb jogszabályi környezetet és trendeket, amelyek hatnak az ingatlanpiac zöldítésére is.
A gazdasági válság miatt is változó beruházási környezet mellett egyre erőteljesebben jelennek meg a fenntarthatósági szempontok. A már jól ismert ESG – azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szabványok – mellett az EU-taxonómia alakítja át a legmarkánsabban az ingatlanfejlesztések finanszírozását. Az iparági szakemberek szerint nagyjából a budapesti irodaterületek 50%-ának van zöld minősítése, hiszen a vállalati ügyfelek már most is nagyon érzékenyek az ESG-megfelelőségre, mivel jelentést kell tenniük a részvényeseiknek. A kisebb ügyfelek pedig követni fogják ezt a példát, vagyis a folyamat megállíthatatlan.
A tőkepiac emiatt is teljesen a fenntartható befektetések irányába mozdul el. Nem véletlenül az EU Taxonómiát is kifejezetten azért találták ki, hogy a pénzt a fenntartható befektetésekbe irányítsák. Az EU 2050-es klímasemlegességi céljainak elérése érdekében alkotta meg a Green Deal cselekvési tervet, amelynek része egy Fenntartható Finanszírozási Akcióterv is.
Ennek keretében lépett hatályba 2020. július 12-én az EU Taxonómia (2020/852 rendelet), amely hat környezeti cél mentén azonosítja be azokat a zöld tevékenységeket, amelyek lényegesen hozzájárulnak a fenntartható gazdasági működésbe való átmenethez.
A fentiekkel összhangban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021. augusztus 31-én meghirdette a „Zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény kedvezmény” programját, majd 2022 márciusában kiterjesztette ennek feltételeit. Ezzel egy zöld finanszírozási ösztönzőt hozott be a kereskedelmi bankok hitelezési mechanizmusába.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizonyos „zöld” célú tevékenységek hitelezése során, a megfelelő követelmények teljesülése esetén, ún. tőkekövetelmény-kedvezmény vehető igénybe. Ingatlanokkal kapcsolatban például 5%, illetve 7% lehet a kedvezmény mértéke.
Zöldnek lenni kifizetődő
A célkitűzés esszenciája az, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon, amihez az ingatlantulajdonosok a meglévő épületek átalakításával járulhatnak hozzá. De ne legyünk naivak, a piac nem a magasztos célok mentén határozza meg az elvárásait, hanem a kőkemény üzleti érdekek alapján.
Ha egy befektetés nem felel meg az ESG-szabályoknak, 2025-ben már nemigen lesz piacképes, 2024-től ugyanis már az összes EU-s hitelintézetnél mérni kell majd az EU Fenntarthatósági Taxonómiájának megfelelő finanszírozási arányt.
A bankok követni fogják a hitelminősítő intézetek kockázatelemzését, és továbbadják a követelményeket a bérbeadóknak. Vagy egyáltalán nem, vagy csak jelentős kockázati felárral finanszírozzák majd a nem ESG-eszközöket.
Ráadásul az ESG-nek megfelelő irodaházak az átlagnál magasabb bérleti díjakat érnek el, függetlenül attól, melyik évben épültek a CBRE egyik elemzése szerint. A budapesti irodák esetében 9–10%-ra becsülhető ez a „zöld prémium”, ami arra ösztönzi a befektetőket, ingatlantulajdonosokat és a finanszírozókat, hogy ebbe az irányba lépjenek.
2024-ben indulnak
A 2050-re tervezett szén-dioxid-mentesség elérésének egyik ambiciózus eleme a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD), amely 2024 elejétől indul. A CSRD az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató – a jelenleg az NFRD (Non-Financial Reporting Directive) hatálya alá tartozó – szervezetekre vonatkozik majd, amelyek mérlegében több mint 20 millió euró szerepel. Ez számítások szerint 5-10 ezer vállalatot érint szerte Európában.
2024 januártól kezdődően ezeknek a vállalatoknak jelentést kell tenniük a szén-dioxid-kibocsátásukról, és ösztönözni kell őket arra, hogy ezt folyamatosan csökkentsék. A rendelet 2025-ben még több vállalatot fog majd érinteni, ráadásul összhangban fog állni a EU-taxonómiával.
A CSRD hatálya alá tartozó vállalatok között számos ingatlanpiaci cég található, amelyeknek most folyamatosan törekedniük kell a szénlábnyomuk csökkentésére. Vagyis a szabályzat jelentős hatást gyakorol az európai ingatlaniparra, a nagy befektetési csoportoknak szintén nyilvánosságra kell hozniuk majd a tulajdonukban álló vállalatok és eszközök szén-dioxid-kibocsátását.
Fotó: Getty Images
