A kormány bejelentette, lezárult a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója, így újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér. Ha megnézzük a reptérben rejlő gazdasági potenciált, akkor jól látható, hogy óriási üzletet kötött a kormány. Hiszen 2021-ben az eladók 5 milliárd euróra tartották a portékájukat, most 3,1 milliárd euróért adták el, és közben történelmi infláció söpört végig Európán.
„Gratulálok! Önnek a vagyona megnőtt több mint 100 ezer forinttal. Több vagyona van, mint tegnapelőtt volt, hiszen a reptér állami tulajdonba került” – mondta a Kossuth rádió riporterének Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli interjújában. A kormány csütörtökön jelentette be, hogy lezárult a tranzakció, és közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér.
A vételár 3,1 milliárd euró, a hitelezői konzorciummal történt megállapodással a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt pedig meghosszabbították. Vételár-arányosan a magyar állam 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot.
A kormány a piaci értékbecslésben szereplő összeghez, de az infláció miatt a két évvel ezelőtti ajánlathoz képest is kedvezőbb áron vette meg a Budapest Airportot. A korábbi hosszú távú hitel átvállalásával az egy összegben fizetendő összeg nem éri el a 2,5 milliárd eurót, a hitelt a stabilan magas reptéri nyereségből lehet fizetni.
Nézzük a számokat!
Mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója több tárgyalási körben megvalósult. Korábban Fellegi Tamás fejlesztési miniszter is próbálkozott a visszavásárlással, 2021-ben pedig még egy magyar konzorcium is tett ajánlatot. Akkor az állam mellett a Mol Csoport és az Indotek ajánlatával indult a tárgyalás a Budapest Airport nemzetközi befektetővel, az AviAlliance, a GIC és a CDPQ cégek képviselőivel.
A tárgyalások megszakadtak, ugyanakkor az állam nem tett le arról, hogy ismét nemzeti kézbe kerüljön a reptér, és így tavaly újraindultak a tárgyalások. Hiszen Orbán Viktor már 2006 februárjában kijelentette: „Ha egyszázaléknyi esély kínálkozik a reptér visszaszerzésére, kezdeményezni fogjuk a visszavételt.„
A befektetői körben az államot a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. képviselte, míg szakmai partnerül a francia bejegyzésű, ám jelentős részben amerikai intézményi befektetők által birtokolt VINCI-cégcsoport reptérüzemeltető leányvállalata, a világ 65 repülőterének – köztük a London–Gatwicknek és a belgrádinak – üzemeltetésében részt vevő VINCI Airports szerepelt.
A csütörtökön bejelentett üzletkötés két lépcsőben történt. A repteret üzemeltető konzorcium mellett a tranzakció zárásához a repteret finanszírozó nemzetközi hitelezői körrel is meg kellett állapodni. A vételár 3,1 milliárd euró lett, a hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással pedig a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hosszú lejáratú hitel meghosszabbításra kerül.
Megérte ennyi pénzért?
A 2021-es tárgyalások megkezdésekor a hírek szerint az eladók 5 milliárd euróra tartották a portékát, ezt a Deutsche Bank szakmai elemzése is alátámasztotta, amely szerint a Budapest Airport értéke 4,2-5,2 milliárd euróra tehető. Később a Deutsche Bank 4,7 milliárdos maximumárat becsült. A szakmai értékbecslés akkor arra elegendő volt, hogy a magyar pályázó konzorcium vételi ajánlatát 4,44 milliárd euróra módosítsa, ám az üzlet, mint írtuk, meghiúsult.
Az elmúlt években azonban az infláció az eurózónában is komoly rendet vágott, 2021-es bázison a pénzromlás mértéke a 20 százalékot közelíti. Így kijelenthető, a vételárat levitte az infláció. Ráadásul a hitel továbbvitele azt jelenti, az államnak közvetlenül csak 2,48 milliárd euróba került a reptér megvétele, ami jelentős könnyebbség a gazdaság újraindulására váró, kifeszített költségvetésnek.
Fotó: bud.hu
