Az ingatlanfejlesztések és az állami beruházások mentik meg az építőipart

2019-ben az építőipar termelése 21,7%-kal bővült a KSH adatai szerint, míg idén az első négy hónapban 0,7 százalékkal maradt el a termelés az egy évvel korábbitól. Jó hír azonban, hogy áprilisban lassult az építőipar visszaesése a márciusi 5,2 százalékos havi, és 3,4 százalékos éves csökkenés után. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 2,2 százalékkal, az egyéb építmények építése 3,4 százalékkal visszaesett, a speciális szaképítésben 0,8 százalékkal maradt el a termelés a tavaly áprilisitól.

Uniós összehasonlításban is jól állunk, hiszen összességében az építőipari termelés visszaesése a hazainál sokkal magasabb, 13,4 százalékos volt márciusban. A magyar adatok közép-európai összevetésben is kedvezők, hiszen csupán Lengyelország ért el jobb eredményt 0,8 százalékos éves csökkenéssel. Az építőipari teljesítmény Csehországban 4,6 százalékkal, Szlovákiában pedig 13,7 százalékkal esett vissza.

A lakásépítésekből sokat profitálhat az építőipar

Az iparral vagy a turizmussal szemben az építőipart csak mérsékelten érintették a koronavírus miatt bevezetett kijárási korlátozások. A jövőben az állami megrendelések felpörgetése, illetve a barnamezős övezetekben az 5 százalékos áfakulcs adhat lökést az ágazatnak.

Az ingatlanfejlesztéseknek köszönhetően az építkezések, ha a tavalyitól némileg elmaradó volumenben is, de folytatódtak, ezáltal hozzájárultak a hazai gazdaság ellenálló képességének növeléséhez. Ezért is jó irány a rozsdaövezeti fejlesztések esetében alkalmazandó 5%-os áfakulcs. A járványhelyzet okozta sokkot követően az újlakáspiacon a vevői oldal is kezd magára találni: májusban már az év eleji szint közelébe tért vissza a vevői oldal aktivitása, kommentálta a friss adatokat Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a korábbi lendületes fejlődés utáni megtorpanás részben a magas bázissal is magyarázható. Meglátása szerint az épületépítéseknél van tere a növekedésnek, legalábbis a lakásépítési szegmensben, mivel az új lakások iránt fokozódó kereslet mutatkozik. A készülő rozsdaövezeti lakásépítési program lendületet adhat a társasház-fejlesztéseknek, azonban kérdés, hogy mekkora volumenű fejlesztésekről lesz szó, hiszen ettől is függ, hogy ezek a beruházások mekkora pluszt adnak majd az építőiparnak.

Növekedett a szerződésállomány

A megkötött új szerződések volumene 3,9 százalékkal emelkedett a márciusi 9,9 százalékos csökkenés után. A magasépítésre áprilisban megkötött szerződések volumene a márciusi 31,04 százalékos visszaesés után 4,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, a mélyépítésére vonatkozóké 3,2 százalékkal nőtt, miután márciusban is 18,9 százalékkal emelkedett. Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 15,4 százalékkal elmaradt a tavaly április végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 5,9 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 24,3 százalékkal csökkent.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a szerződésállomány csökkenését egyrészt az uniós források kifutása magyarázta, másrészt a gazdasági helyzetre tekintettel több megrendelő inkább elhalaszthatja vagy átütemezi beruházásait. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte, hogy a rendelésállományok alapján továbbra sem látszik probléma az ágazat kilátásait illetően. A volumen némi csökkenése az egyéb építményeknél látszik, de éppen itt a kormányzat a következő időszakban gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indíthat a kereslet stabilizálása érdekében.

Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) korábban arra számított, hogy a márciusban és áprilisban elmaradt megrendelések június közepén érkezhetnek. A legnagyobb mértékben a települési önkormányzatok építési-beruházási, karbantartási ajánlatkérései, megrendelései lendítenék fel az ágazat termelési forgalmát, de a kormányzat új beruházásait is várják, amelyek szintén növelhetnék az építőipar megrendelési állományát.

A Kormány lépni fog

Az állami beruházások fontosságát Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára is megemlítette az adatok értékelve. Szerinte fokozhatja az építőipar teljesítményét, ha állami beruházások a tervezettnél hamarabb kezdődhetnek el, így hamarosan erről is dönt a kormány. Hozzátette, hogy a rozsdaövezeti építkezések ösztönzése és a gazdaságvédelmi akcióterv mellett az építőipar számára elkülönített 65 milliárd forintos keret terhére idén is jelennek meg pályázatok.

Emellett a szabályozásokban is változás várható, hiszen az építésügyi szabályok egyszerűsítése csaknem 3 ezer építőipari szabvány felülvizsgálatát jelenti. Az államtitkár a közmegrendelések ésszerűsítésével is támogatná a vállalkozásokat, amelyek hatékonyabban fejlődhetnek, ha kiszámíthatóan tudnak tervezni az állami és önkormányzati megbízásokkal. Emellett ösztönözné a környezetbarát, megújuló és újból hasznosítható építőanyagok felhasználását, valamint segítené a magyar építőipar döntő részét adó mikro- és kisvállalkozások (kkv) fejlődését is, hogy azok jobban megfeleljenek a piaci kihívásoknak.