A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jövőre ünnepli 75. évfordulóját, amely nem csak az elmúlt évtizedek mozgalmas történére utal, hanem egyben szimbolizálja is a Budapest Airportra váró gigantikus fejlesztések elindítását. Idén a Magyar Állam 80%-os tulajdonrészt szerzett, ami felgyorsíthatja a beruházásokat, így a 3. Terminál 2032-re készülhet el, miközben az utasforgalom és az árumennyiség idén túlszárnyalhatja a 2019-es rekordévet.
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer az 1700-as években egy Mayerffy Xavér Ferenc nevezetű ember, aki kibérelte a Vecsés és Rákoshegy közötti dombokat, és beültette azokat szőlővel. A helyiek a sikeres bérlőről nevezték el a területet Ferihegynek. Majd ugrunk az időben egészen 1942-ig, amikor megkezdődött a budapesti repülőtér kivitelezése, sőt, egy gyorsforgalmi utat is kiépítettek 1940 és 1943 között, hogy a fővárosból gyorsan kijuthassunk a légikikötőbe.
A második háború azonban a repülőteret sem kímélte, a romok helyén az új épületet 1950-ben adták át. Fokozatosan fejlődött az utasforgalom, és 1974-ben elérte az egymillió főt. A stagnálás évtizedeit követően a rendszerváltás után újabb fejlesztések kezdődtek, az évente négymillió utast kiszolgáló terminál azonban már nem bizonyult elegendőnek. Ezért 1997-ben elkezdődött a 2B Terminál építése, a több mint 30 ezer m2 alapterületű új épületet a forgalmi előtérrel együtt 1998 végén adták át.
A diszkont légitársaságok gyors térhódításának is köszönhetően az utasforgalom folyamatosan nőtt, 1998 és 2005 között megkétszereződött a Budapest Airport látogatószáma: 3,9 millióról 7,9 millióra emelkedett. Vagyis újabb beruházások váltak szükségessé: a 2. Terminál új központi csarnokát 2009-ben kezdték építeni, és két évvel később, 2011-ben avatták fel. A 28 ezer m2-es új, központi épület szervesen kapcsolódik a két régi épülethez, a 2A és 2B terminálokhoz, létrehozva az egységes 2. Terminált.
Ünneplünk
2011 azért is nevezetes dátum, mert ebben az esztendőben a világhírű magyar zeneszerző születésének 200. évfordulóján az Országgyűlés arról döntött, hogy a budapesti repülőtér viselje Liszt Ferenc nevét. Jövőre pedig Magyarország legfontosabb légikikötőjének 75 éves fennállására a Budapest Airport kulturális rendezvénysorozattal készül, amely egyben a névadó Liszt Ferenc munkásságának is emléket állít.
„A VINCI Airports számára mindig is fontos volt, hogy az általa üzemeltetett repülőterek megőrizzék és képviseljék az adott országra jellemző unikális értékeket és hagyományokat. Éppen ezért a jövő évünk egyik legfontosabb fókuszpontja a fejlesztések és a magas színvonal fenntartása mellett az időtálló értékeknek, Liszt Ferenc életművének és a repülőtér 75 éves fennállásának méltó megünneplése, a magyar kultúra és a légiközlekedés éltetése” – mondta Francois Berisot, a Budapest Airport vezérigazgatója.
Tulajdonosi változások
Ha már a Budapest Airportot jelenleg üzemeltető vállalat vezérigazgatóját idéztük, akkor térjünk vissza a korábbi üzemeltetőkre és tulajdonosi szerkezetre, hiszen ez a téma már évek óta foglalkoztatja a Kormányzatot. A Magyar Állam még 2005-ben a részleges privatizáció mellett döntött, és a repülőtér irányítását a brit BAA vette át. Másfél évvel később, vagyis 2007-ben azonban újabb változás történt, miután a BAA eladta tulajdonrészét a német HOCHTIEF AirPort vállalatnak és három pénzügyi partnerének.
Sőt, 2011-ben a kisebbségi tulajdonos Magyar Állam a maradék tulajdonrészét is eladta a többségi tulajdonos befektetőcsoportnak, így az üzemeltetéséért teljes mértékben a HOCHTIEF felelt. Sajnos egy évvel később történelmi pillanatnak lehettünk szemtanúi, hiszen a Malév 2012 elején csődbe ment, amely jelentősen visszavetette a repülőtér forgalmát. A Malév helyére szép lassan érkeztek meg az újabb légi fuvarozók. A repülőtér üzemeltetője számos fejlesztést befagyasztott, többek között elhalasztotta a Cargo City beruházást.
Újabb fejlesztések
A világgazdasági válság lecsengése után egyre több utasforgalmi rekordot döntött meg a Budapest Airport, így 2014-16 között elérte a 9, a 10, majd a 11 milliós éves utasszámot. Ennek köszönhetően a üzemeltető 2016 elején egy ötéves fejlesztési tervet mutatott be BUD 2020 néven. A legfőbb eleme egy új utasforgalmi épület, a 2B Terminálhoz csatlakozó B-oldali utasmóló volt, amelyet 2018 második felében adták át.
Ráadásul 2019 végére elkészült a BUD Cargo City légiáru-kezelő komplexum is, hiszen az utasszállítás mellett egyre fontosabb szerep jut a logisztikának. Nem véletlenül az egyre jobb számokat produkáló logisztikai központ bővítése is megkezdődött 2022-ben, így az évi 250 ezer tonna helyett már 300 ezer tonna áru kezelésére van kapacitás.
Majd a COVID-19, az ukrán–orosz háború és az újabb gazdasági válság megtorpanást okozott a világturizmusban, de 2022-ben az utasforgalom már ismét elérte a járvány előtti szint 80%-át. Idén ismét egyre többen érkeztek a Budapest Airportra, ezért a területileg duplájára növelt és felújított 1. Terminálnak hamarosan meg kell nyitnia ahhoz, hogy az üzemeltető a növekvő utasforgalom kezelését a megszokott magas minőségű szolgáltatásokkal ki tudja elégíteni.
Mindeközben 2023-ban már zajlott a felkészülés a 3. Terminál építésére is, amely a tervek szerint 2032-ban fog elkészülni. Emellett a repülőteret kiegészítő szolgáltatások szintén tovább fejlődnek. Így már a szállodaipar is megjelent a Budapest Airport területén, hiszen a WING fejlesztésében az ibis Styles Budapest Airport Hotel 2018-ban nyitotta meg kapuit, emellett egy újabb TRIBE szálloda épül várhatóan 2025-ös átadással.
Ismét jött a Magyar Állam
Idén a tulajdonosi szerkezetben meghatározó változások léptek életbe, köszönhetően annak, hogy a Magyar Állam stratégiai jelentőségű létesítménynek tartja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, már csak azért is, mert a korábbi privatizációs szerződés szerint annak 100 kilométeres vonzáskörzetében nem épülhet ilyen ingatlanegyüttes 75 évig. Érdemes rögtön értelmezni is, hogy a stratégiai ágazatok közé azok a szektorok tartoznak, amelyek az adott ország gazdasági és társadalmi életét, illetve az életminőségének emelését befolyásolhatják.
A vételárat 3,1 milliárd euróban határozták meg, a hitelezői konzorciummal történt megállapodással a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt pedig meghosszabbították. Vételár-arányosan a magyar állam 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot.
A magyar állam nem üzemelteti a repülőteret, hanem pénzügyi és stratégiai befektetőként van jelen. A következő tíz évben több mint egymilliárd eurónyi beruházás valósul meg a reptéren, ami magában foglalja a már említett 3-as terminál építését is. A Budapest Airport óvatos becsléssel is elérheti az évi 20 milliós utasforgalmat az évtized végére, ha megvalósulnak a fejlesztések. Évtizedek óta égető probléma a légikikötő megközelíthetősége, ezért gyorsvasutat terveznek a belvárosba, amely azonban komoly műszaki kihívást is jelent, hiszen valószínűleg le kell majd vinni a föld alá.
Mindenesetre az év végére mind utasforgalom, mind a kezelt árumennyiség tekintetében rekordra számíthat a VINCI Airports által üzemeltetett Budapest Airport. Az első félév teljes forgalma elérte a 7,9 milliót, ami közel 7%-kal több, mint a járvány előtti rekordév, 2019 első féléve.
