A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentése szerint márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 16,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,2 százalékkal nagyobb, lényegében a tavaly márciusival megegyező volt a forgalom. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 29,7 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 51,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár így kommentálta az adataokat: a foglalkoztatottak száma tartósan a 4,7 milliós csúcs körül alakul, közel tíz éve töretlenül nőnek a reálkeresetek. A háztartások a nagyarányú béremelések, a fiatalok adómentessége, a 13. havi nyugdíj visszaépítése és a családi adóvisszatérítés miatt is több pénzből gazdálkodhattak 2022 elején. Az első negyedévben 2021 azonos időszakához viszonyítva több mint tíz százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ha egyéb körülmények nem okoznak lendületvesztést, idén a vírusválság előtti esztendőkre jellemző, 5-6 százalékos ütemben erősödhet a fogyasztás.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában kiemelte, hogy a várakozásokat messze meghaladó mértékben bővült márciusban a kiskereskedelmi forgalom. Az első három hónapban regisztrált 10,3 százalékos növekedés szignifikáns gyorsulás a tavalyi utolsó negyedévi 5,5 százalékos növekedéshez képest, azaz számításai szerint a tavalyi utolsó negyedévhez képest 4 százalékkal nőtt a fogyasztás, ami hozzájárulhatott a GDP gyorsulásához az első negyedévben.
A kiskereskedelmi forgalom kiugró növekedését egyértelműen támogatta az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz mellett a bőven 13 százalék feletti béremelkedés is – emlékeztetett. Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások pedig a határ menti forgalmat lendíthették fel, ami a következő hónapokban is támogatja a forgalom emelkedését. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja – fűzte hozzá Suppan Gergely.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a kétszámjegyű bővülés mögött részben a tavalyi alacsony bázis áll, ugyanakkor az előző hónaphoz mért 7,3 százalékos növekedés jól jelzi, hogy a bázishatásnál többről van szó. Az elemző két fontos tényezőt említett: egyrészt a háztartások jelentős mértékben támogatták az ukrán menekülteket, ami megemelhette a fogyasztást, másrészt az egyre magasabbra szökő infláció is motiválhatta a vásárlókat abban, hogy előre hozzák a tervezett fogyasztásukat, nagyobb kiadásaikat, amire lehetőséget teremtett a jelentősen megugró jövedelem. Hozzátette, hogy emellett az árstop hatására jelentősen megugorhatott az üzemanyagturizmus a határmenti városokban.
Úgy vélte, a márciusi kiskereskedelmi teljesítmény inkább kivételnek tekinthető, mint strukturális változásnak. A növekedés ilyen tempója kétségtelenül fenntarthatatlan, ám az is biztosra vehető, hogy az első negyedévben a fogyasztás megugrásán keresztül ez rendkívüli mértékben emeli majd a bruttó hazai termék, a GDP növekedését – jelezte Virovácz Péter.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője a nem élelmiszer-kiskereskedelem kimagasló növekedésével kapcsolatban emlékeztetett, hogy márciusban nem voltak a bázisidőszakihoz hasonló korlátozások, illetve hogy a háztartások a februári transzfereket és a magasabb béreket jelentős arányban elköltötték. Az üzemanyag-forgalom kiemelkedő növekedését a pánikfelvásárlások mellett a korlátozásmentesség miatti nagyobb mobilitással és az üzemanyagturizmussal magyarázta.
A kiskereskedelmi forgalom volumenének számottevő bővülése Regős Gábor szerint visszaigazolja az inflációt meghaladó béremelkedést és a jövedelmi helyzet javulását. A fogyasztás így az első negyedévben igen jelentős mértékben húzhatta felfelé a gazdasági növekedést, ugyanakkor vélhetően rontotta a folyó fizetési mérleg egyenlegét is – figyelmeztetett a Századvég szakértője. A kiskereskedelmi forgalom volumene a következő hónapokban is bővülhet, bár a növekedés vélhetően kisebb lesz – tette hozzá.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a 16,2 százalékos éves index historikusan a legmagasabb érték. Mint hozzátette: a jelek szerint az élelmiszer-árstop fogyasztásra gyakorolt hatása továbbra is elhanyagolhatónak tűnik, ugyanakkor, a GDP 3-4 százalékát kitevő év eleji fiskális expanzió hatása márciusban is jelentkezett. Az üzemanyag-eladások kimagasló növekedését egyrészt az alacsony bázissal, másrészt a benzinturizmussal magyarázta. Nagy János megjegyezte, hogy a háború következtében Magyarországra érkező ukrajnai menekültek költései mindhárom termékfőcsoportban komoly hatással bírhattak.
Az Erste Bank szakértője úgy látja, hogy az első fél évben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami óriási kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború következtében a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben. Nyártól a fiskális expanzió kifutása és az idei, minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb áremelkedése a fogyasztás lassulását váltja majd ki – prognosztizálta Nagy János.
Fotó: Getty Images
