A Corvin Palace megújulásával Budapest egy ikonikus épületét kapja vissza több mint 50 év után. Eredetileg a klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzatú Corvin Áruházat 1926-ban adták át a vásárlóknak, amelyet a hamburgi M. J. Emden und Söhne cég alapított. A nemzetközi népszerűségnek örvendő épületben 1931-ben elindult hódító útjára az ország első mozgólépcsője is, és a Corvin amúgy is igazi városközpont volt, hiszen az üzletek mellett étterem, kávézó és egyéb közösségi szolgáltatás is működött.
Az épület a második világháború során csupán kisebb sérüléseket szenvedett, annál nagyon sebet kapott, amikor 1948-ban államosították. 1967-től a Centrum Áruházak részévé vált, és ekkor kapta meg az alumíniumborítást is, amitől csak nemrég sikerült megszabadulni. Az ezredforduló táján némi fazonigazításon ment keresztül, azonban a nagy változások csak nemrég kezdődtek meg. Az 1926-os homlokzat felújításával, és a belső örökségvédelmi terek restaurációjával újra teljes pompájában tündökölhet az épület, amelynek átadása 2023 elején várható. A 20 ezer négyzetméternyi térrel rendelkező ingatlanban nagyjából egyenlő arányban oszlanak majd meg a retail- és az irodafunkciók.
A Rákóczi út aranykora
Maradjunk még a Rákóczi út-Kossuth Lajos utca tengelyen, amely a két világháború között vált a főváros első számú bevásárlóutcájává, ahol számos áruház üzemelt, mint például a Guttmann-áruház, a Holzer divatház vagy éppen a Corvin Áruház. Az 1948-49-es államosítások után a Guttmannból Verseny Áruház, a Holzerből Úttörő Áruház lett, és megnyílt a Lottó, a Csillag és az Otthon is. Azonban mindez már a múltté, csendben kimúltak az áruházak, és jöttek az újgenerációs plázák, hogy kiszolgálják az új igényeket, bár még a Blaha Lujza téren sokáig vegetált a Corvin.
Említsük meg külön az Úttörő Áruházat, amely eredetileg több épületből (Kossuth Lajos utca 7. és 9., Reáltanoda utca 8. és 10.) állt. Az első itt üzemelő áruházat 1895-től az 1930-as évekig a Holzer Simon cég működtette, 1945 után pedig Metro Áruház néven szövetkezeti tulajdonba került az épületegyüttes, majd 1948-ban az Állami Áruházak lánc tagja lett, 1950-ben pedig megnyílt az Úttörő és Ifjúsági Áruház. 1966-tól a Centrum Áruházak tagja volt, majd 1994-ben megszűnt. Hosszú évekig állt üresen, míg megérkeztek az ingatlanbefektetők. Az épületegyüttes egy részében bontás után szálloda és irodaház épült, másik részében lakások találhatók.
Úttörő Áruház
Divatcsarnok és a Fontana Divatház
De nem csak a Rákóczi úton működtek legendás áruházak, hanem más frekventált helyszíneken is. Ki kell emelnünk természetesen a Párisi Nagyáruházat, hiszen az Andrássy úton mindig is reflektorfényben pompázott az épület, amely ugye a szocialista időkben a Divatcsarnok nevet viselte. Az áruház elődje, a Terézvárosi Kaszinó 1882-ben épült, és első átalakítását már 1909-ben elkezdték, miután Goldberger Sámuel megvásárolta az épületet, hogy francia mintára a kor legmodernebb áruházát alakítsa ki. Az Andrássy út felé néző homlokzata szecessziós stílusú, míg a Paulay Ede utca felé néző rész neoreneszánsz jegyeket visel.
Ez volt az ország első modern áruháza, míg az államosítást követően először könyvraktárnak használták, de szerencsére észbe kaptak az elvtársak, és 1958-ban Divatcsarnok néven nyitották meg újra az eredeti funkció szerint. 1999-ig a Centrum Áruházak tagjaként üzemelt, majd bezárták, míg 2005-ben az ORCO Property Group vásárolta meg az államtól és újította fel, hogy ismét régi pompájában csillogjon.
Bár a két világháború közötti időszakban épültek a legendás áruházak, azért a szocialista kor is kitermelte a maga ikonikus áruházát. A Váci utca 16. szám alatt található épület 1984-ben nyitotta meg a kapuit, és rövid története során több névvel is illették: Fontana Divatházként vált közismertté, de nevezték Aranypók-Konzumex Divatáruháznak is. Később a Fontana Ház nevet kapta, most pedig a tulajdonos, azaz a Müller csoport hazai leányvállalata levezényli az új ingatlanfejlesztést a régi áruház helyén.
Érdemes még megjegyezni, hogy a Fontana Ház Vedres György tervei alapján 1983-ban épült meg, a projekt teljes időtartama minden fázist beleértve csaknem másfél évtizedig tartott. Az építész anno meghatározó szerepet játszott Budapest belvárosának fejlesztésében, többek között például a Kígyó udvarban a modern passzázsok segítségével kapcsolta össze a késő eklektikus stílusú Párisi udvart a környező utcákkal.
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára
