Az ország első áruháza: Divatcsarnok
A világ első modern áruháza, a párizsi Le Bon Marché, amelyet 1838-ban alapítottak. Mi akkor még csak a reformkorban éltünk, de aztán szerencsére a kiegyezés után (1867) gőzerővel hoztuk be a lemaradásunkat a fejlett nyugati társadalmakhoz képest. Eleinte passzázsokban kialakított bazárokban vásároltak az emberek. Ide sorolhatjuk a Haris-bazárt vagy a mai Párisi udvart, amelyet most fejlesztők varázsolnak újjá.
Az első modern hazai áruház a Párisi Nagyáruház volt, amely az Andrássy úton épült 1882-ben, mint a Terézvárosi Kaszinó székhelye. Első átalakítását már 1909-ben elkezdték, miután Goldberger Sámuel megvásárolta az épületet, hogy francia mintára a kor legmodernebb áruházát alakítsa ki. Az Andrássy út felé néző homlokzata szecessziós stílusú, míg a Paulay Ede utca felé néző rész neoreneszánsz jegyeket visel.
Az államosítást követően először könyvraktárnak használták, de szerencsére észbe kaptak az elvtársak, és 1958-ban Divatcsarnok néven nyitották meg újra az eredeti funkció szerint. 1999-ig a Centrum Áruházak tagjaként üzemelt, majd bezárták, míg 2005-ben az Orco Property Group vásárolta meg az államtól és újította fel, hogy ismét régi pompájában tündököljön. Azóta a fejlesztőt elsodorta az ár, de a vegyes hasznosítású épületben ma is megtalálható a könyváruház és működnek az irodák, többek között a Ustream is itt alakította ki budapesti fejlesztőközpontját.
A Rákóczi út tündöklése és bukása
A Kossuth Lajos utca és a Keleti pályaudvarig vezető Rákóczi út tengelye a két világháború között vált a főváros első számú bevásárlóutcájává, ahol számos áruház üzemelt, mint a Guttmann-áruház, a Holzer divatház vagy éppen a Corvin Áruház. Az 1948-49-es államosítások után a Guttmannból Verseny Áruház, a Holzerből Úttörő Áruház lett, és megnyílt a Lottó, a Csillag és az Otthon Áruház is. A Rákóczi úti tengely hajdani hat nagyáruházából ma már csak a Corvin működik, hiszen a rendszerváltás után megváltoztak a vásárlói szokások, amelyek egyelőre parkolópályára tették a Rákóczi utat.
Az Otthon Áruház a Rákóczi út 74. szám alatt működött, most pedig arra sem emlékszünk, hogy valaha létezett, pedig a Domus előtt Budapest number one lakberendezési áruháza volt. A Rákóczi út és a Klauzál utca sarkán üzemelt a Lottó áruház, amely korábban a Minőség Állami Áruház nevet viselte. Eredetileg díszes épület volt homlokzati szobrokkal és egy saroktoronnyal. Majd a harmincas években a Hangya Szövetkezet vásárolta meg, később a második világháborúban és 56-ban is találatok érték. 1882-ben nyitotta meg kis Rákóczi úti üzletét Guttmann Jakab és társa, amely 1949-től Verseny Állami Áruház néven működött. A közelében pedig a Csillag Áruház üzemelt.
A Rákóczi út rehabilitálása már évtizedek óta az egyik első számú urbanista feladat, de amíg az itt keresztül száguldó autópályát nem szűntetik meg, nem sok remény van a feltámadásra. A villamosvonal visszatelepítése nagy motivációt jelenthetne a helyi kiskereskedelemnek, de az itt haladó hatalmas forgalmat csak egész Budapest közlekedési stratégiájába illesztve lehetne felszámolni.
Úttörő Áruház
A már említett Úttörő Áruház eredetileg több épületből (Kossuth Lajos utca 7. és 9., Reáltanoda utca 8. és 10.) állt. Az első itt üzemelő áruházat 1895-től az 1930-as évekig a Holzer Simon cég működtette, 1936-ban Nagykovácsy Milenkó vásárolta meg az épületet a Reáltanoda utca 8. és 10. szám alatti házakkal együtt. 1945 után Metro Áruház néven szövetkezeti tulajdonba került az épületegyüttes, majd 1948-ban az Állami Áruházak lánc tagja lett.
Végül 1950-ben nyílt meg újra Úttörő és Ifjúsági Áruház néven. 1953-ban a Gertler Viktor által rendezett Állami Áruház című film helyszíneként is szolgált, amelyben a régi polgári és az új szocialista kiskereskedelmi politika összecsapott. 1966-tól a Centrum Áruházak tagja volt, majd 1994-ben elérte a végzete, és megszűnt. Hosszú évekig állt üresen, míg megérkeztek az ingatlanbefektetők. Az épületegyüttes egy részében bontás után szálloda és irodaház épült, másik részében lakások találhatók.
Corvin Áruház
A klasszicizáló stílusú Corvin Áruházat 1926-ban adták át a vásárlóknak, amelyet a hamburgi M. J. Emden und Söhne cég alapított. 1931-ben itt építették meg az ország első mozgólépcsőjét is. Az áruház megelőzve a korát szinte városközpontként működött, akárcsak a mai új generációs plázák, hiszen az üzletek mellett étterem, kávézó és szolgáltatások is megtalálhatók voltak az épületben. Délutánonként szalonzene szólt, vagyis igazi közösségi térként funkcionált. Az áruház a második világháború során kisebb sérüléseket szenvedett, végül 1948-ban államosították.
1967-től a Centrum Áruházak részévé vált, és ekkor kapta meg a hírhedt alumíniumborítást, amitől azóta sem sikerült megszabadulnia. Az ezredforduló idején és a 2008-as válság előtt is tervbe vették, hogy ledobják róla az alumíniumborítást, de végül maradt a torz külső. 1997-ben a Skála Áruházak tagja lett. A kétezres évek elején fazonigazításon ment keresztül, az áruház közkedvelt részévé vált a 2007 májusában a tetőteraszon megnyitott Corvin tető. Egyelőre nem igazán találják a funkcióját, kínai áruház is működött itt, ami általában nem a feltámadás jele.
folytatjuk
Az áruházakat, bevásárlóközpontokat bemutató sorozatunk itt kezdődik.
Képek: fortepan
Kövesse a realista.hu hírportált a Facebookon, Instagramon, Linkedinen.
