– A 2008-as válság után megerősödő ingatlanpiac csaknem egy évtizedig prosperált, most azonban ismét egyre több felhő gyülekezik az égen. Az egyik legnagyobb globális probléma az energiaárak növekedése, amelyhez kapcsolódik még az ukrán-orosz háború is. Mit lehet tenni ebben a nehéz helyzetben?
– Valóban, a kiegyensúlyozott és évekig optimalizált globális termelési láncot az elmúlt időszak politikai és természeti csapásai erőteljesen megtépázták, ennek a folyamatnak a hatását az ingatlanpiacon is érezzük. Egyszerűen fogalmazva az ingatlanfejlesztések lassabbak és drágábbak lesznek, ezért a meglévő és az új ingatlanok között az árolló egyre nagyobb lesz. Megoldásként a régebbi ingatlanok modernizálása elégítheti ki a folyamatosan változó bérlői igényeket, ennek során a vagyongazdálkodás és az épületüzemeltetés fókusza műszaki irányba fog elmozdulni az elkövetkező néhány évben.
– Az egyik legnagyobb bizonytalanságot az energiaellátás okozza, amely mind az ingatlanpiacon, mind nemzetgazdasági értelemben stratégiai kérdéssé vált.
– Mindannyian jól tudjuk, hogy a hazai energiaellátásban a gáz energiahordozóként meghatározó szerepet játszik. Sok végfelhasználó – akár lakossági, akár ipari – gázzal termeli meg a fűtéshez szükséges hőt, mivel a gázhálózat könnyen elérhető és a közelmúltig relatíve olcsó megoldás volt. Magyarország kitettsége nagyon magas, ezért jelenleg ez a legnagyobb probléma a kiszámítható és biztonságos hozamú ingatlanpiacon, mivel a gáz nemcsak magas költséget és környezetkárosítást, hanem rövid-, közép- és hosszútávon a legnagyobb kockázatot is jelenti a tulajdonosok számára.
– Melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyekre a gázellátás bizonytalansága hatást gyakorol?
– Az alapvető kockázatot az jelenti, hogy a gázhálózat primer energiahordozó, vagyis a ráépülő rendszert (gázkazán) csak gázzal lehet munkára bírni. Korszerű energiaellátási alternatíva lehet a villamos áram, amely valójában csak egy energiaszállító, hiszen a szállítandó energiát szélből, vízből, atomból vagy akár gázból nyerhetjük. Optimista feltételezéssel a gázellátás kockázata csökkeni fog, de a stabilitása és az ára, amelyeket korábban évtizedekig megszoktunk, soha nem fog visszaállni a korábbi szintekre. Sajnos a gáz ára az elmúlt években nagyobb mértékben emelkedett, mint más energiaalternatívák költsége. Emellett jelentős környezetkárosító hatása is van a fosszilis energiának, ezért az ingatlanpiacon egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a fenntarthatóságra és a zöld minősítő rendszerekre (BREEAM, LEED, WELL), de az ESG tekintetében is jelentős törekvést láthatunk a vállalati szférában a fosszilis energia visszaszorítására.
– Milyen alternatív megoldásokkal váltható ki a gáz mint energiahordozó és az ezzel összefüggő egyéb kockázat?
– Amennyiben az ingatlanberuházások esetében hosszabb távra szeretnénk megoldást találni az energiaellátásra, akkor az eddigi energiahordozóktól (szén, gáz, olaj, távhő) független utakat kell keresni, vagyis az elektromos áram lehet a jövő. Mi a Concept Groupnál olyan megoldásokkal foglalkozunk, amelyek nagy hatékonysággal és biztonságosan tudnak villamos áramból hűtési, illetve fűtési energiát előállítani. A technológiai megoldás lényege a hőszivattyúzás, vagyis hő szállítása A pontból B pontba. Az A pont lehet a levegő, a talaj, vagy akár hulladékhő, a B pedig az épületünk fűtési rendszere.
– Miért kedvezőbb a hőszivattyús technológia?
– Csak ha a díjakat vesszük figyelembe, akkor is sok esetben jobban megéri hőszivattyúval termelni a hőenergiát. A hőszivattyúzás alapja, hogy a hasznosított energia egy része az elektromos hálózatból érkezik, a másik nagyobb része viszont a szállított energia. Az elmúlt évtizedekben leginkább a levegő-víz és a talajhő-víz rendszerek terjedtek el ipari méretekben, vagyis a felhasználható hő fűtővíz formájában jelenik meg. A levegő-víz hőszivattyúk cirka 3,5, míg a talajhő-víz rendszerek cirka 5 COP hatékonyságot tudnak biztosítani. Ez azt jelenti, hogy egy geotermikus rendszer az általa leadott energiának csak az 1/5 részét kapja az elektromos hálózatból, a többi a földből érkezik. Érdemes kiemelni, hogy a hőszivattyús technológiák tudnak messze a legnagyobb hatékonysággal villamos energiából hűtési és fűtési energiát nyerni.
– Mekkora költséggel jár az átállás, hogyan kalkulálhatnak a tulajdonosok?
A hőszivattyús rendszerek bekerülési értéke jelentősen magasabb a gázos rendszerekénél, azonban a jelenlegi energiaárakkal számolva a megtérülési periódusuk 1-2 évre mérséklődött. Gyakorlatilag ez most 2-3 év alatt OPEX költségmegtakarításból ki lehet gazdálkodni, vagyis a meglévő rendszerek cseréjénél is 2-3 évre csökkent a beruházás megtérülése. A Concept Group egyedüliként foglalkozik Magyarországon a hőszivattyús megoldások teljes palettájával (több hőszivattyús világcég képviselete), ezen kívül rendszerek tervezését, kivitelezését és hosszú távú üzemeltetését is vállaljuk.
Fotók: Getty Images
