Az előző év kiugró eredményeihez képest is képes volt tovább növelni teljesítményét a nemzetközi hotelpiac: az idei első félévben az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3,0 százalékkal, az átlagos napi szobaár 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, miközben az átlagos szállodai foglaltság 68,9 százalékról 69,4 százalékra emelkedett – derül ki a Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég által közzétett legújabb iparági elemzésből.
A nemzetközi tanácsadó cég négy globális hotellánc: a Marriott, a Hilton, az InterContinental és a Hyatt által közzétett adatokból összeálló reprezentatív mintája alapján 109 ország közel 25 ezer szállodája teljesítményének elemzését végzi el minden negyedévben, értékes betekintést adva a nemzetközi hotelpiac aktuális folyamataiba.
Az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPAR) 2024 első félévében 114,0 dollár volt, szemben az egy évvel ezelőtti 110,7 dolláros szinttel. A mutatószám emelkedésében kiemelkedő szerepe volt a közvetlenül a luxuskategória után következő upper upscale kategóriás szállodáknak, amelyek a csoportos foglalásokra és rendezvényekre komoly keresletet tapasztaltak ebben az időszakban.
Az átlagos napi szobaár (ADR) 163,9 dollárra nőtt az egy évvel korábbi 160,6 dollárról, ezt a mutatószámot elsősorban a luxuskategóriás hotelek áremelkedése biztosította: itt egy év alatt 295-ről 310 dollárra nőtt az egyetlen szobaéjszaka átlagára, ami korábban soha nem látott árszínvonalat jelent, miközben továbbra is erősek a legmagasabb kínálati szegmens árazási pozíciói. Az átlagárakkal párhuzamosan a szállodák költségei is jelentősen növekedtek az elmúlt évek inflációs időszakában. Ez a hatás a hotelekben leginkább a munkabértömeg növekedésében jelentkezett, ami arányosan az ötcsillagos szállodákat érinti legerősebben a nagyobb személyzet és az intenzív vendégfigyelem miatt.
Az immár csaknem 70 százalékos átlagos foglaltságot a kiemelt városi és üdülőhelyi szállodák iránt megnyilvánuló belföldi és nemzetközi érdeklődés együttesen eredményezte. Egyértelműen látszik, hogy mind az üzleti egyéni, mind pedig a csoportos utazások, továbbá a nemzetközi rendezvények, konferenciák száma is stabilan emelkedik.
„A finanszírozási környezet folyamatos javulásával és az építési költségek stabilizálódásával felgyorsulhat az új fejlesztések volumene, illetve a nagy hotelmárkák további piaci részesedés-növekedése. Magyarországon az élénkülő budapesti fejlesztési és tranzakciós aktivitáson túlmenően elsősorban a megyeszékhelyek és a kiemelt turisztikai desztinációk számíthatnak további folyamatos hotelfejlesztésekre”– értékelte az adatokat Takács Márton, a Moore Hungary hotel ingatlan tanácsadási partnere és Hotel és Turizmus munkacsoportjának globális vezetője.
A vizsgált négy szállodaláncnál világszerte egy év alatt 4,8 százalékkal, 23 409-ről 24 531-re nőtt a szállodák száma. Csupán az elmúlt negyedév során 335 hotellel több tartozott a legismertebb brandek valamelyikéhez. A bővülés jelentős része már meglévő hotelek csatlakozásának eredménye: az ismert brandek erősítik a piaci pozíciót és a javítják a jövedelmezőséget – különösen a kiemelt városi üdülőhelyi szegmensekben. Emellett zajlottak szállodafejlesztések is, noha a szigorú finanszírozási feltételek, a magas kamatszint és az építési költségek emelkedése mindeddig érezhetően visszafogta a befektetéseket.
Fotó: Getty Images
