Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzőjének komoly pozitív meglepetést hozott a kiskereskedelem decemberi teljesítménye a novemberi csökkenés után, amelyet egyértelműen az üzemanyagok értékesítése szolgáltatta. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben a fogyasztók decemberre halasztották a vásárlásokat a meglepően gyenge november után, amikor elmaradtak a várt nagy leárazások. A forgalom növekedéséhez az elemző szerint az is hozzájárulhatott, hogy a novemberi béradatok is jelentős keresetnövekedést mutattak, ami nemcsak a rendszeres, de az egyszeri kifizetések megugrását is jelezte. Novemberről decemberre tevődött tehát át a bevásárlási láz a magasabb keresetektől fűtve, továbbá a koronavírus újabb hullámának a vártnál mérsékeltebb negatív hatása is segítette a kiskereskedelmet az év végén – összegezte Virovácz Péter.
A pozitív meglepetésben jelentős szerepet játszott, hogy a KSH ismét jelentős revíziót hajtott végre a korábbi adatokon – emelte ki Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Megállapította: decemberben a kiskereskedelmi forgalom végre meghaladta a járvány előtti csúcsát. Az elmúlt hónapok adatai rámutatnak, hogy a megnövekedett infláció elodázhatja a növekedést – jegyezte meg. Az áremelkedésből fakadó negatív hatást ellensúlyozhatja egyrészt az erőteljes bérnövekedés, másrészt a következő hónapokra előirányzott, nagy volumenű kormányzati transzfercsomag is – mutatott rá az Erste szakértője. Kérdés, hogy ezt milyen arányban fordítják a háztartások fogyasztásra és megtakarításra. Mindent egybevetve az idei évben is dinamikus bővülést várható a belkereskedelemtől, amely főként az év első felében lehet a konjunktúra motorja – állapította meg.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása, valamint a dinamikus a bérnövekedés, amelynek hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja – közölte. Idén a tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára tervezett féléves bónusz -, amelyekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem kerülhet a háztartásokhoz -, valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés hatására kétszámjegyű, 11 százalékhoz közeli növekedésre számít a Takarékbank szakértője a kiskereskedelmi forgalomban. A vásárlásokat ugyanakkor hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjárművek és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében – tette hozzá Suppan Gergely.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint viszont a várakozásoknak megfelelő volt a kiskereskedelmi forgalom decemberi jelentős növekedése. Elsősorban a magas foglalkoztatás és a javuló jövedelmi helyzet, valamint a nyugdíjasoknak novemberben kifizetett juttatások eredményezték a forgalom növekedését. A decemberben is magas infláció a jelek szerint nem fogta vissza érdemben a forgalmat – jegyezte meg.
Fontos tényezőként emelte ki azt is, hogy a tavalyi karácsonyt nem jellemezték az előző évihez hasonló, szigorú korlátozások, így a háztartások többet költöttek, például ajándékra. Számottevően emelkedett az üzemanyag-forgalom is, amit részben a szálláshelyek nyitvatartása, részben a rokonlátogatások magyaráznak, de szerepe lehetett benne a nagyobb átmenő forgalomnak is. A friss adatok alapján a negyedik negyedévben a fogyasztás érdemben hozzájárulhatott a gazdasági növekedéshez. Ez a pozitív hozzájárulás vélhetően az idei első negyedévben is fennmarad egyrészt a kormányzati transzferek, másrészt a bérnövekedések miatt, ám ezt az infláció részben erodálja. A magas fogyasztás nyomán azonban romlik a folyó fizetési mérleg egyenlege, amelyen a fontos exportágazatok (például turizmus, járműipar) újraéledése segíthetne – jegyezte meg Regős Gábor.
Fotó: pixabay.com
